Zakariás 1:1 A nyolcadik hónapban, Dárius második esztendejében, elhangzott a beszéd ÚR Zakariásnak, Berekiás fiának, Iddó próféta fiának, mondás, 1:2 Az ÚR nagyon megharagudott a ti atyáitokra. 1:3 Azért mondd nékik: Ezt mondja a Seregek Ura; Forduljatok hozzá én, azt mondja a Seregek Ura, és hozzátok fordulok, azt mondja az Úr otthont ad. 1,4 Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, akikhez kiáltottak az egykori próféták, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura; Térjetek meg most gonosz utaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekből, de nem hallgattak és nem hallgattak rám, mondja az ÚR. 1:5 Atyáitok, hol vannak? és a próféták örökké élnek? 1,6 Hanem az én beszédeimet és rendelkezéseimet, amelyeket szolgáimnak parancsoltam próféták, nem ragadták meg atyáitokat? és visszatértek és így szólt: Amint a Seregek Ura gondolta velünk, a mieink szerint módon és a mi cselekedeteink szerint bánt velünk. 1:7 A tizenegyedik hónap huszonnegyedik napján, ami a Szebát, Dárius második esztendejében, szóla az ÚR beszéde Zakariásnak, Berekiás fiának, aki Iddó próféta fia, mondás, 1,8 Láttam éjjel, és íme, egy ember vörös lovon ült, és felállt a mirtuszfák között, amelyek alul voltak; és mögötte voltak ott vörös lovak, pettyes és fehérek. 1,9 Akkor megkérdeztem: Uram, mik ezek? És az angyal, akivel beszélt mondtam nekem: Megmutatom neked, mik ezek. 1,10 És válaszolt az ember, aki a mirtuszfák között állt, és ezt mondta: Ezek akiket az Úr küldött, hogy ide-oda járjanak a földön. 1,11 És felelének az ÚR angyalának, aki a mirtusz között állt fák, és azt mondta: Jártunk ide-oda a földön, és íme, az egész föld elcsendesedik és nyugszik. 1,12 Ekkor válaszolt az ÚR angyala, és monda: Seregek Ura, meddig? nem könyörülsz-e meg Jeruzsálemnek és Júda városainak? ami ellen felháborodtál hatvantíz esztendeje? 1:13 És válaszolt az Úr az angyalnak, aki beszélt velem, jó szóval és kényelmes szavakat. 1,14 Így szólt hozzám az angyal, aki beszélt velem: Kiálts, mondván: Így azt mondja a Seregek Ura; Féltékeny vagyok Jeruzsálemre és Sionra a nagy féltékenység. 1,15 És nagyon haragszom a pogányokra, akik nyugodtak, mert én csak egy kicsit elégedetlen volt, és segítettek előmozdítani a szenvedést. 1:16 Azért ezt mondja az Úr; Irgalmassággal tértem vissza Jeruzsálembe: abban épül fel az én házam, azt mondja a Seregek Ura, és kötél lesz kiterüljön Jeruzsálemre. 1:17 Kiálts még, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura; A városaimon keresztül a jólétet még külföldre terjesztik; és az Úr még megvigasztal Sion, és mégis Jeruzsálemet választja. 1,18 Ekkor felemeltem szemeimet, és láttam, és íme, négy szarv. 1,19 És mondtam az angyalnak, aki beszélt velem: Mik ezek? És ő így válaszolt nekem: Ezek a szarvak, amelyek szétszórták Júdát, Izraelt és Jeruzsálem. 1,20 És mutatott nekem az Úr négy ácsot. 1:21 Akkor ezt kérdeztem: Mit tegyenek ezek? És szóla, mondván: Ezek azok szarvak, amelyek szétszórták Júdát, úgy, hogy senki sem emelte fel a fejét: de ezek azért jöttek, hogy megrontsák őket, kiűzzék a pogányok szarvait, amelyek felemelték szarvukat Júda földje fölé, hogy szétszórják azt.