Zakariás
1:1 A nyolcadik hónapban, Dárius második esztendejében, elhangzott a beszéd
ÚR Zakariásnak, Berekiás fiának, Iddó próféta fiának,
mondás,
1:2 Az ÚR nagyon megharagudott a ti atyáitokra.
1:3 Azért mondd nékik: Ezt mondja a Seregek Ura; Forduljatok hozzá
én, azt mondja a Seregek Ura, és hozzátok fordulok, azt mondja az Úr
otthont ad.
1,4 Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, akikhez kiáltottak az egykori próféták,
mondván: Ezt mondja a Seregek Ura; Térjetek meg most gonosz utaitokról,
és a ti gonosz cselekedeteitekből, de nem hallgattak és nem hallgattak rám,
mondja az ÚR.
1:5 Atyáitok, hol vannak? és a próféták örökké élnek?
1,6 Hanem az én beszédeimet és rendelkezéseimet, amelyeket szolgáimnak parancsoltam
próféták, nem ragadták meg atyáitokat? és visszatértek és
így szólt: Amint a Seregek Ura gondolta velünk, a mieink szerint
módon és a mi cselekedeteink szerint bánt velünk.
1:7 A tizenegyedik hónap huszonnegyedik napján, ami a
Szebát, Dárius második esztendejében, szóla az ÚR beszéde
Zakariásnak, Berekiás fiának, aki Iddó próféta fia,
mondás,
1,8 Láttam éjjel, és íme, egy ember vörös lovon ült, és felállt
a mirtuszfák között, amelyek alul voltak; és mögötte voltak
ott vörös lovak, pettyes és fehérek.
1,9 Akkor megkérdeztem: Uram, mik ezek? És az angyal, akivel beszélt
mondtam nekem: Megmutatom neked, mik ezek.
1,10 És válaszolt az ember, aki a mirtuszfák között állt, és ezt mondta: Ezek
akiket az Úr küldött, hogy ide-oda járjanak a földön.
1,11 És felelének az ÚR angyalának, aki a mirtusz között állt
fák, és azt mondta: Jártunk ide-oda a földön, és
íme, az egész föld elcsendesedik és nyugszik.
1,12 Ekkor válaszolt az ÚR angyala, és monda: Seregek Ura, meddig?
nem könyörülsz-e meg Jeruzsálemnek és Júda városainak?
ami ellen felháborodtál hatvantíz esztendeje?
1:13 És válaszolt az Úr az angyalnak, aki beszélt velem, jó szóval és
kényelmes szavakat.
1,14 Így szólt hozzám az angyal, aki beszélt velem: Kiálts, mondván: Így
azt mondja a Seregek Ura; Féltékeny vagyok Jeruzsálemre és Sionra a
nagy féltékenység.
1,15 És nagyon haragszom a pogányokra, akik nyugodtak, mert én
csak egy kicsit elégedetlen volt, és segítettek előmozdítani a szenvedést.
1:16 Azért ezt mondja az Úr; Irgalmassággal tértem vissza Jeruzsálembe:
abban épül fel az én házam, azt mondja a Seregek Ura, és kötél lesz
kiterüljön Jeruzsálemre.
1:17 Kiálts még, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura; A városaimon keresztül
a jólétet még külföldre terjesztik; és az Úr még megvigasztal
Sion, és mégis Jeruzsálemet választja.
1,18 Ekkor felemeltem szemeimet, és láttam, és íme, négy szarv.
1,19 És mondtam az angyalnak, aki beszélt velem: Mik ezek? És ő
így válaszolt nekem: Ezek a szarvak, amelyek szétszórták Júdát, Izraelt és
Jeruzsálem.
1,20 És mutatott nekem az Úr négy ácsot.
1:21 Akkor ezt kérdeztem: Mit tegyenek ezek? És szóla, mondván: Ezek azok
szarvak, amelyek szétszórták Júdát, úgy, hogy senki sem emelte fel a fejét:
de ezek azért jöttek, hogy megrontsák őket, kiűzzék a pogányok szarvait,
amelyek felemelték szarvukat Júda földje fölé, hogy szétszórják azt.