Tobit 8:1 És miután vacsoráztak, bevitték hozzá Tóbiást. 8:2 És ahogy ment, eszébe jutott Rafael szava, és elvette a hamvait a parfümökből, és tedd rá a hal szívét és máját, és füstölt vele. 8:3 Amelynek szaga volt, amikor a gonosz lélek megszagolta, bemenekült Egyiptom legtávolabbi részein, és az angyal megkötözte. 8:4 És miután mindketten bezárkóztak, Tóbiás felemelkedett ágyba, és így szólt: Nővér, kelj fel, és imádkozzunk, hogy Isten megszánjon rajtunk. 8,5 Ekkor Tóbiás ezt kezdte mondani: Áldott vagy te, atyáink Istene! áldott a te szent és dicsőséges neved mindörökké; áldjon az ég téged és minden teremtményedet. 8:6 Te alkottad Ádámot, és Évát adtál neki feleségét segítőnek és tartózkodásnak ők jöttek az emberiség: te azt mondtad: Nem jó embernek lenni egyedül; készítsünk neki olyan segítséget, mint ő maga. 8,7 És most, Uram, nem kívánságból veszem ezt a nővéremet, hanem egyenesen. ezért irgalmasan rendeld el, hogy együtt öregedjünk meg. 8:8 És monda vele: Ámen! 8:9 Így hát mindketten aludtak azon az éjszakán. És felkelt Raguel, és elment és csinált a sír, 8:10 Mondván: Félek, hogy ő is meghalt. 8,11 De amikor Raguel bement a házába, 8:12 Azt mondta feleségének, Ednának. Küldd el az egyik szolgálólányt, hadd lássa ha nem él, temessük el, és senki sem tudja azt. 8,13 A szolgáló pedig kinyitotta az ajtót, bement, és alva találta mindkettőjüket, 8:14 És kijött, és közölte velük, hogy él. 8,15 Akkor Raguel dicsérte az Istent, és így szólt: Istenem, méltó vagy a dicséretre minden tiszta és szent dicsérettel; ezért dicsérjenek téged a te szenteid minden teremtményed; és minden angyalod és választottad dicsérjen téged örökké. 8:16 Dicséretes vagy, mert megörvendeztettél; és ez nem az gyere hozzám, amit gyanítottam; de te aszerint bántál velünk a te nagy irgalmad. 8:17 Dicséretes vagy, mert megkönyörültél kettőn, akik atyáik egyszülött fiai: adj nekik irgalmat, Uram, és egészségben, örömmel és irgalommal fejezzék be életüket. 8,18 Ekkor Raguel megparancsolta szolgáinak, hogy töltsék be a sírt. 8,19 És megtartotta a menyegzőt tizennégy napig. 8,20 Mert mielőtt a házasság napjai leteltek volna, mondta Raguel esküvel, hogy el nem távozik a tizennégy napig a házasság lejárt; 8:21 És akkor vegye el vagyonának felét, és menjen biztonságban az övéhez apa; és a többit meg kell kapnom, amikor én és a feleségem meghalunk.