Tobit
8:1 És miután vacsoráztak, bevitték hozzá Tóbiást.
8:2 És ahogy ment, eszébe jutott Rafael szava, és elvette a hamvait
a parfümökből, és tedd rá a hal szívét és máját,
és füstölt vele.
8:3 Amelynek szaga volt, amikor a gonosz lélek megszagolta, bemenekült
Egyiptom legtávolabbi részein, és az angyal megkötözte.
8:4 És miután mindketten bezárkóztak, Tóbiás felemelkedett
ágyba, és így szólt: Nővér, kelj fel, és imádkozzunk, hogy Isten megszánjon
rajtunk.
8,5 Ekkor Tóbiás ezt kezdte mondani: Áldott vagy te, atyáink Istene!
áldott a te szent és dicsőséges neved mindörökké; áldjon az ég
téged és minden teremtményedet.
8:6 Te alkottad Ádámot, és Évát adtál neki feleségét segítőnek és tartózkodásnak
ők jöttek az emberiség: te azt mondtad: Nem jó embernek lenni
egyedül; készítsünk neki olyan segítséget, mint ő maga.
8,7 És most, Uram, nem kívánságból veszem ezt a nővéremet, hanem egyenesen.
ezért irgalmasan rendeld el, hogy együtt öregedjünk meg.
8:8 És monda vele: Ámen!
8:9 Így hát mindketten aludtak azon az éjszakán. És felkelt Raguel, és elment és csinált a
sír,
8:10 Mondván: Félek, hogy ő is meghalt.
8,11 De amikor Raguel bement a házába,
8:12 Azt mondta feleségének, Ednának. Küldd el az egyik szolgálólányt, hadd lássa
ha nem él, temessük el, és senki sem tudja
azt.
8,13 A szolgáló pedig kinyitotta az ajtót, bement, és alva találta mindkettőjüket,
8:14 És kijött, és közölte velük, hogy él.
8,15 Akkor Raguel dicsérte az Istent, és így szólt: Istenem, méltó vagy a dicséretre
minden tiszta és szent dicsérettel; ezért dicsérjenek téged a te szenteid
minden teremtményed; és minden angyalod és választottad dicsérjen téged
örökké.
8:16 Dicséretes vagy, mert megörvendeztettél; és ez nem az
gyere hozzám, amit gyanítottam; de te aszerint bántál velünk
a te nagy irgalmad.
8:17 Dicséretes vagy, mert megkönyörültél kettőn, akik
atyáik egyszülött fiai: adj nekik irgalmat, Uram, és
egészségben, örömmel és irgalommal fejezzék be életüket.
8,18 Ekkor Raguel megparancsolta szolgáinak, hogy töltsék be a sírt.
8,19 És megtartotta a menyegzőt tizennégy napig.
8,20 Mert mielőtt a házasság napjai leteltek volna, mondta Raguel
esküvel, hogy el nem távozik a tizennégy napig
a házasság lejárt;
8:21 És akkor vegye el vagyonának felét, és menjen biztonságban az övéhez
apa; és a többit meg kell kapnom, amikor én és a feleségem meghalunk.