Ruth 4,1 Ekkor felment Boáz a kapuhoz, és leültette oda, és íme, egy rokon jött el, akiről Boáz beszélt; akinek így szólt: Ó, ilyen! fordulj félre, ülj le ide. Ő pedig félrefordult, és leült. 4,2 És fogott tíz férfiút a város vénei közül, és monda: Üljetek le! itt. És leültek. 4:3 És monda a rokonnak: Noémi, aki visszatért a földből Moáb országa, elad egy telket, amely a testvérünk volt Elimelech: 4,4 És gondoltam hirdetni téged, mondván: Vedd meg a lakosok előtt! és népem vénei előtt. Ha meg akarod váltani, váltsd meg: de ha nem akarod megváltani, mondd meg nekem, hogy megtudjam: mert ott nincs, aki megváltsa azt melletted; és utánad vagyok. És azt mondta: Én megváltja. 4,5 És monda Boáz: Melyik napon veszed meg a mezőt Naomi kezéből? meg kell vásárolnod a Moábita Ruthtól is, a halott feleségétől támasztja fel a halottak nevét örökségére. 4,6 És monda a rokon: Nem válthatom meg magamnak, nehogy elrontsam az enyémet. örökség: váltsd meg önmagadhoz való jogomat; mert nem tudom megváltani. 4:7 Ez a mód volt régebben Izraelben a megváltással kapcsolatban és ami a változást illeti, mert mindent megerősít; egy férfi leszakított a cipőjét, és odaadta a szomszédjának; ez pedig bizonyságtétel volt Izrael. 4:8 Monda azért a rokon Boáznak: Vedd meg magadnak. Így hát elvonult a cipőjét. 4:9 Boáz ezt mondta a véneknek és az egész népnek: Ti tanúk vagytok ezen a napon, hogy megvettem mindent, ami Elimeleké volt, és mindent, ami volt Chilioné és Mahloné, Naomi kezéből. 4,10 Sőt, a Moábita Ruthot, Mahlon feleségét megvettem feleségem, hogy támasztsa fel a halottak nevét örökségére, hogy a a halottak neve ne szakadjon ki testvérei közül, és a helyének kapuja: tanúi vagytok ma. 4,11 És az egész nép, amely a kapuban volt, és a vének monda: Mi vagyunk tanúk. Tegye hasonlóvá az Úr az asszonyt, aki bement a te házadba Ráhel és mint Lea, a kik ketten építették Izráel házát; méltó vagy Efratában, és legyél híres Betlehemben: 4,12 És legyen a te házad olyan, mint Farez háza, akit Támár szült Júda, abból a magból, amelyet az Úr ad néked ennek a fiatal asszonynak. 4,13 Boáz tehát elvette Ruthot, és az ő felesége volt, és amikor bement hozzá, az ÚR fogant, és fiút szült. 4,14 És mondának az asszonyok Noéminek: Áldott az Úr, a ki nem ment el! ma rokon nélkül vagy, hogy neve híres legyen Izráelben. 4,15 És ő lesz neked életed helyreállítója és táplálója a te vénségedet: a te menyedért, a ki szeret téged, aki van jobb néked, mint hét fiú, szült. 4,16 Naomi pedig fogta a gyermeket, és keblébe fektette, és szoptatott hozzá. 4,17 És a szomszédasszonyok nevet adták neki, mondván: Fiú született Naominak; és elnevezték őt Obednek: Isainak ő atyja Dávid apja. 4,18 Ezek pedig Pharez nemzetségei: Farec nemzette Hecront, 4,19 Hecron nemzé Rámot, Rám pedig nemzette Amminádábot, 4,20 Amminádáb nemzette Nahsont, Náhson pedig nemzé Salmont, 4,21 Salmon nemzette Boázt, Boáz pedig nemzé Obedet, 4,22 Óbéd nemzette Isait, Isai pedig nemzé Dávidot.