Zsoltárok 140:1 Ments meg, Uram, a gonosztól, ments meg az erőszakostól; 140:2 A kik gonoszságot képzelnek szívükben; folyamatosan gyűlnek együtt a háborúért. 140:3 Megélesítették nyelvüket, mint a kígyó; adders mérge az az ajkuk alatt. Selah. 140:4 Tarts meg engem, Uram, a gonoszok kezétől; óvjon meg engem a erőszakos ember; akiknek az volt a célja, hogy megdöntsék a dolgaimat. 140:5 A kevélyek tőrt és köteleket rejtettek nekem; hálót terjesztettek ki általuk az útszéli; gineket készítettek nekem. Selah. 140:6 Azt mondtam az Úrnak: Te vagy az én Istenem, hallgasd meg az én hangomat! könyörgés, URam. 140:7 Uram, Istenem, üdvösségem ereje, betakartad fejemet a csata napján. 140:8 Uram, ne add meg a gonoszok kívánságait; eszköz; nehogy felmagasztalják magukat. Selah. 140:9 Ami pedig körülveszi a fejét, hagyja a huncutságot saját ajkuk takarják el őket. 140:10 Égő parázs hulljon rájuk, vessék a tűzbe; -ba mély gödrök, hogy fel ne emelkedjenek. 140:11 Gonosz beszélő ne erősödjön meg a földön: a gonosz üldözi erőszakos ember, hogy megdöntse őt. 140:12 Tudom, hogy az ÚR megőrzi a nyomorult ügyét és a nyomorultakat a szegények joga. 140:13 Bizony, az igazak hálát adnak a te nevednek, az igazak lakj a te jelenlétedben.