Zsoltárok
140:1 Ments meg, Uram, a gonosztól, ments meg az erőszakostól;
140:2 A kik gonoszságot képzelnek szívükben; folyamatosan gyűlnek
együtt a háborúért.
140:3 Megélesítették nyelvüket, mint a kígyó; adders mérge az
az ajkuk alatt. Selah.
140:4 Tarts meg engem, Uram, a gonoszok kezétől; óvjon meg engem a
erőszakos ember; akiknek az volt a célja, hogy megdöntsék a dolgaimat.
140:5 A kevélyek tőrt és köteleket rejtettek nekem; hálót terjesztettek ki általuk
az útszéli; gineket készítettek nekem. Selah.
140:6 Azt mondtam az Úrnak: Te vagy az én Istenem, hallgasd meg az én hangomat!
könyörgés, URam.
140:7 Uram, Istenem, üdvösségem ereje, betakartad fejemet
a csata napján.
140:8 Uram, ne add meg a gonoszok kívánságait;
eszköz; nehogy felmagasztalják magukat. Selah.
140:9 Ami pedig körülveszi a fejét, hagyja a huncutságot
saját ajkuk takarják el őket.
140:10 Égő parázs hulljon rájuk, vessék a tűzbe; -ba
mély gödrök, hogy fel ne emelkedjenek.
140:11 Gonosz beszélő ne erősödjön meg a földön: a gonosz üldözi
erőszakos ember, hogy megdöntse őt.
140:12 Tudom, hogy az ÚR megőrzi a nyomorult ügyét és a nyomorultakat
a szegények joga.
140:13 Bizony, az igazak hálát adnak a te nevednek, az igazak
lakj a te jelenlétedben.