Zsoltárok 130:1 A mélységből kiáltok hozzád, Uram! 130:2 Uram, hallgasd meg szavamat, figyeljen a te füled az én hangomra könyörgések. 130:3 Ha te, Uram, hamisságokat követel el, Uram, ki állhat meg? 130:4 De van nálad megbocsátás, hogy féljenek tőled. 130:5 Várom az Urat, várja lelkem, és az ő szavában reménykedek. 130:6 Az én lelkem jobban várja az Urat, mint akik virrasztanak a reggelre. Azt mondom, többet, mint azok, akik reggelre vigyáznak. 130:7 Bízzon Izráel az Úrban, mert az Úrnál van irgalom és vele ő bőséges megváltás. 130:8 És megváltja Izráelt minden gonoszságától.