Zsoltárok
130:1 A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
130:2 Uram, hallgasd meg szavamat, figyeljen a te füled az én hangomra
könyörgések.
130:3 Ha te, Uram, hamisságokat követel el, Uram, ki állhat meg?
130:4 De van nálad megbocsátás, hogy féljenek tőled.
130:5 Várom az Urat, várja lelkem, és az ő szavában reménykedek.
130:6 Az én lelkem jobban várja az Urat, mint akik virrasztanak a reggelre.
Azt mondom, többet, mint azok, akik reggelre vigyáznak.
130:7 Bízzon Izráel az Úrban, mert az Úrnál van irgalom és vele
ő bőséges megváltás.
130:8 És megváltja Izráelt minden gonoszságától.