Zsoltárok
116:1 Szeretem az Urat, mert meghallgatta szavamat és könyörgésemet.
116:2 Mivel hozzám hajtotta fülét, segítségül hívom őt
ameddig csak élek.
116:3 A halál fájdalmai vettek körül, és a pokol fájdalmai ragadtak meg
én: bajt és bánatot találtam.
116:4 Akkor segítségül hívtam az Úr nevét; Uram, kérlek, ments meg!
a lelkem.
116:5 Kegyes az Úr és igaz; igen, a mi Istenünk irgalmas.
116:6 Az Úr megőrzi az egyszerűt: megaláztattam, és megsegített.
116:7 Térj vissza nyugalmadhoz, lelkem; mert az ÚR bőkezűen cselekedett
veled.
116:8 Mert megmentetted lelkemet a haláltól, szemeimet a könnyektől és
lábak az eséstől.
116:9 Az ÚR előtt járok az élők földjén.
116:10 Hittem, azért szóltam: nagyon nyomorúságos voltam.
116:11 Sietve mondtam: Minden ember hazug.
116:12 Mit fizessek az ÚRnak minden jótéteményéért?
116:13 Fogom az üdvösség poharát, és segítségül hívom az Úr nevét.
116:14 Most teljesítem az Úrnak tett fogadalmamat egész népe előtt.
116:15 Drága az ÚR szemében az ő szenteinek halála.
116:16 Uram, valóban a te szolgád vagyok; A te szolgád vagyok, és a te fiad
szolgálólány: eloldoztad a kötelékemet.
116:17 Hálaáldozatot mutatok be neked, és segítségül hívom
az ÚR neve.
116,18 Most teljesítem az Úrnak tett fogadalmamat egész népe előtt,
116:19 Az ÚR házának udvaraiban, te közötted, Jeruzsálem!
Dicsérjétek az URat.