Zsoltárok 116:1 Szeretem az Urat, mert meghallgatta szavamat és könyörgésemet. 116:2 Mivel hozzám hajtotta fülét, segítségül hívom őt ameddig csak élek. 116:3 A halál fájdalmai vettek körül, és a pokol fájdalmai ragadtak meg én: bajt és bánatot találtam. 116:4 Akkor segítségül hívtam az Úr nevét; Uram, kérlek, ments meg! a lelkem. 116:5 Kegyes az Úr és igaz; igen, a mi Istenünk irgalmas. 116:6 Az Úr megőrzi az egyszerűt: megaláztattam, és megsegített. 116:7 Térj vissza nyugalmadhoz, lelkem; mert az ÚR bőkezűen cselekedett veled. 116:8 Mert megmentetted lelkemet a haláltól, szemeimet a könnyektől és lábak az eséstől. 116:9 Az ÚR előtt járok az élők földjén. 116:10 Hittem, azért szóltam: nagyon nyomorúságos voltam. 116:11 Sietve mondtam: Minden ember hazug. 116:12 Mit fizessek az ÚRnak minden jótéteményéért? 116:13 Fogom az üdvösség poharát, és segítségül hívom az Úr nevét. 116:14 Most teljesítem az Úrnak tett fogadalmamat egész népe előtt. 116:15 Drága az ÚR szemében az ő szenteinek halála. 116:16 Uram, valóban a te szolgád vagyok; A te szolgád vagyok, és a te fiad szolgálólány: eloldoztad a kötelékemet. 116:17 Hálaáldozatot mutatok be neked, és segítségül hívom az ÚR neve. 116,18 Most teljesítem az Úrnak tett fogadalmamat egész népe előtt, 116:19 Az ÚR házának udvaraiban, te közötted, Jeruzsálem! Dicsérjétek az URat.