Zsoltárok 92:1 Jó dolog hálát adni az ÚRnak, és dicséretet énekelni a te nevedre, ó Magasságos! 92:2 Reggel megmutatni kedvességedet és hűségedet minden éjjel, 92:3 Tízhúros hangszeren és zsoltáron; a hárfán ünnepélyes hanggal. 92:4 Mert te, Uram, megörvendeztettél a te munkáddal: győzni fogok kezed művei. 92:5 Uram, mily nagyok a te műveid! és nagyon mélyek a gondolataid. 92:6 Az ostoba ember nem tudja; ezt a bolond sem érti. 92:7 Amikor a gonoszok úgy szöknek, mint a fű, és amikor minden munkása virágzik a gonoszság; az, hogy örökre elpusztulnak: 92:8 De te, URam, a legmagasabb vagy mindörökké. 92:9 Mert íme, a te ellenségeid, Uram, mert íme, a te ellenségeid elpusztulnak; minden a gonosztevők szétszóródnak. 92:10 De az én szarvamat felmagasztalod, mint az egyszarvú szarvát: én leszek friss olajjal megkent. 92:11 Szemem is meglátja kívánságomat ellenségeimen, és fülem meglátja hallgasd meg vágyamat az ellenem támadó gonoszok iránt. 92:12 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, úgy nő, mint a cédrus Libanonban. 92:13 A kik az ÚR házába ültetnek, virágoznak az Úr házában Istenünk udvarai. 92:14 Öregségben is teremnek gyümölcsöt; kövérek legyenek és virágzó; 92:15 Hogy megmutassam, hogy igaz az Úr: ő az én kősziklám, és nincs igazságtalanság benne.