Zsoltárok
92:1 Jó dolog hálát adni az ÚRnak, és dicséretet énekelni
a te nevedre, ó Magasságos!
92:2 Reggel megmutatni kedvességedet és hűségedet
minden éjjel,
92:3 Tízhúros hangszeren és zsoltáron; a hárfán
ünnepélyes hanggal.
92:4 Mert te, Uram, megörvendeztettél a te munkáddal: győzni fogok
kezed művei.
92:5 Uram, mily nagyok a te műveid! és nagyon mélyek a gondolataid.
92:6 Az ostoba ember nem tudja; ezt a bolond sem érti.
92:7 Amikor a gonoszok úgy szöknek, mint a fű, és amikor minden munkása
virágzik a gonoszság; az, hogy örökre elpusztulnak:
92:8 De te, URam, a legmagasabb vagy mindörökké.
92:9 Mert íme, a te ellenségeid, Uram, mert íme, a te ellenségeid elpusztulnak; minden
a gonosztevők szétszóródnak.
92:10 De az én szarvamat felmagasztalod, mint az egyszarvú szarvát: én leszek
friss olajjal megkent.
92:11 Szemem is meglátja kívánságomat ellenségeimen, és fülem meglátja
hallgasd meg vágyamat az ellenem támadó gonoszok iránt.
92:12 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, úgy nő, mint a
cédrus Libanonban.
92:13 A kik az ÚR házába ültetnek, virágoznak az Úr házában
Istenünk udvarai.
92:14 Öregségben is teremnek gyümölcsöt; kövérek legyenek és
virágzó;
92:15 Hogy megmutassam, hogy igaz az Úr: ő az én kősziklám, és nincs
igazságtalanság benne.