Zsoltárok 90:1 Uram, te voltál a mi lakhelyünk nemzedékről nemzedékre. 90:2 Mielőtt a hegyek felemelkedtek, vagy valaha alkottad volna azokat a föld és a világ, öröktől fogva mindörökké, te vagy az Isten. 90:3 Pusztulásra fordítod az embert; és ezt mondta: Térjetek vissza, emberek fiai! 90,4 Mert ezer esztendő csak olyan előtted, mint a tegnap, amikor elmúlt, és őrszemként az éjszakában. 90:5 Elviszed őket, mint a vízözönt; olyanok, mint egy álom: a reggel olyanok, mint a kinőtt fű. 90:6 Reggel virágzik és felnő; este levágják le és elszárad. 90:7 Mert megemésztettünk a te haragodtól, és a te haragodtól megzavartunk. 90:8 A mi vétkeinket magad elé állítottad, titkos bűneinket a világosságba a te arcodról. 90:9 Mert minden napunk elmúlik a te haragodban: éveinket úgy töltjük, mint a elhangzott mese. 90:10 Éveink napjai hatvan év és tíz; és ha az miatt erejük négynyolc évesek, mégis erejük a munka és bánat; mert hamarosan levágják, és elrepülünk. 90:11 Ki ismeri haragod erejét? még a te félelmed szerint is az a haragodat. 90:12 Taníts meg minket napjainkat megszámlálni, hogy szívünket rá fordítsuk bölcsesség. 90:13 Térj vissza, URam, meddig? és bánjon meg téged a te felőled szolgák. 90:14 Ó, eleveníts meg minket irgalmaddal; hogy örvendezzünk és örvendezzünk mindnyájan napjainkat. 90:15 Örvendj meg minket a napok szerint, amelyeken sanyargattál minket, és az évek, amikor láttuk a gonoszt. 90:16 Mutasd meg szolgáid előtt a te munkádat, és az ő dicsőségedet gyermekek. 90:17 És legyen rajtunk az Úrnak, a mi Istenünknek szépsége, és erősítsd meg! kezünk munkája rajtunk; igen, kezünk munkája megerősít téged azt.