Zsoltárok
90:1 Uram, te voltál a mi lakhelyünk nemzedékről nemzedékre.
90:2 Mielőtt a hegyek felemelkedtek, vagy valaha alkottad volna azokat
a föld és a világ, öröktől fogva mindörökké, te vagy az Isten.
90:3 Pusztulásra fordítod az embert; és ezt mondta: Térjetek vissza, emberek fiai!
90,4 Mert ezer esztendő csak olyan előtted, mint a tegnap, amikor elmúlt,
és őrszemként az éjszakában.
90:5 Elviszed őket, mint a vízözönt; olyanok, mint egy álom: a
reggel olyanok, mint a kinőtt fű.
90:6 Reggel virágzik és felnő; este levágják
le és elszárad.
90:7 Mert megemésztettünk a te haragodtól, és a te haragodtól megzavartunk.
90:8 A mi vétkeinket magad elé állítottad, titkos bűneinket a világosságba
a te arcodról.
90:9 Mert minden napunk elmúlik a te haragodban: éveinket úgy töltjük, mint a
elhangzott mese.
90:10 Éveink napjai hatvan év és tíz; és ha az miatt
erejük négynyolc évesek, mégis erejük a munka és
bánat; mert hamarosan levágják, és elrepülünk.
90:11 Ki ismeri haragod erejét? még a te félelmed szerint is az
a haragodat.
90:12 Taníts meg minket napjainkat megszámlálni, hogy szívünket rá fordítsuk
bölcsesség.
90:13 Térj vissza, URam, meddig? és bánjon meg téged a te felőled
szolgák.
90:14 Ó, eleveníts meg minket irgalmaddal; hogy örvendezzünk és örvendezzünk mindnyájan
napjainkat.
90:15 Örvendj meg minket a napok szerint, amelyeken sanyargattál minket, és
az évek, amikor láttuk a gonoszt.
90:16 Mutasd meg szolgáid előtt a te munkádat, és az ő dicsőségedet
gyermekek.
90:17 És legyen rajtunk az Úrnak, a mi Istenünknek szépsége, és erősítsd meg!
kezünk munkája rajtunk; igen, kezünk munkája megerősít téged
azt.