Zsoltárok 69:1 Ments meg engem, Istenem; mert a vizek bejöttek lelkembe. 69:2 Mély sárba süllyedek, ahol nincs megállás, mélységbe kerültem vizek, ahol az árvizek elárasztanak engem. 69:3 Belefáradtam a sírásomba: kiszáradt a torkom, lefagy a szemem, míg várok az én Istenemért. 69:4 Azok, akik ok nélkül gyűlölnek engem, többek fejem szőrénél. Hatalmasak azok, akik el akarnak pusztítani engem, mivel gonosz ellenségeim lévén: aztán visszaállítottam, amit nem vittem el. 69:5 Istenem, te ismered az én balgaságomat; és bűneim nincsenek elrejtve előled. 69:6 Ne szégyelljék magukat miattam azok, akik téged várnak, ó, Seregek Istene. kedvemért: ne szégyenüljenek meg miattam azok, akik téged keresnek, ó, Istenem Izrael. 69:7 Mert érted gyalázatot viseltem; szégyen borította arcomat. 69:8 Idegen lettem testvéreim előtt, és idegen anyám előtt gyermekek. 69:9 Mert a te házad iránti buzgóság megemésztett engem; és azok szemrehányásai akik szidalmaztak téged, rám estek. 69:10 Amikor sírtam, és böjtöléssel fenyítettem lelkemet, az enyém volt szemrehányás. 69:11 Zsákruhát is csináltam ruhámnak; és közmondássá váltam számukra. 69:12 A kapuban ülők ellenem szólnak; és én voltam a dal a részegek. 69:13 De ami engem illet, hozzád szólok, Uram, a megfelelő időben. Isten, a te irgalmasságod sokaságában hallgass meg, a te igazságodban megváltás. 69:14 Szabadíts ki a sárból, és ne süllyedjek el; hadd szabaduljak meg azoktól, akik engem gyűlölnek, és a mély vizekből. 69,15 Ne árasszon el engem a vízözön, és ne nyeljen el a mélység, és a gödör ne zárja be rám a száját. 69:16 Hallgass meg, Uram! mert jó a te irgalmasságod: úgy térj hozzám gyengéd irgalmasságod sokaságára. 69:17 És ne rejtsd el orcádat szolgád elől; mert bajban vagyok: hallgass meg gyorsan. 69:18 Közeledj lelkemhez, és váltsd meg: szabadíts meg az enyém miatt. ellenségek. 69:19 Ismerted gyalázatomat, szégyenemet és gyalázatomat: az enyémet az ellenfelek mind előtted vannak. 69:20 A gyalázat összetörte szívemet; és tele vagyok elnehezüléssel: és néztem hogy egyesek megsajnálják, de nem volt; és vigasztalóknak, de én egyiket sem találta. 69:21 Epet is adtak az ételemért; és szomjúságomban megadták ecetet inni. 69:22 Legyen csapdává az ő asztaluk előttük, és aminek kellett volna az ő jólétüket szolgálta, legyen csapda. 69:23 Sötétedjék el szemük, hogy ne lássanak; és megcsinálják az ágyékukat folyamatosan rázni. 69,24 Öntsd rájuk haragodat, és szálljon el haragod tartsa meg őket. 69:25 Legyen lakhelyük puszta; és senki se lakjék sátraikban. 69:26 Mert üldözik azt, akit megvertél; és beszélnek a azok bánata, akiket megsebesítettél. 69:27 Adj gonoszságot az ő álnokságukhoz, és ne jöjjenek a tiedbe igazságosság. 69:28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és ne írjanak be az igazakkal. 69:29 De én szegény és szomorú vagyok: üdvösséged, ó, Isten, állíts fel magas. 69:30 Énekekkel dicsérem Isten nevét, és magasztalom őt hálaadás. 69:31 Ez is jobban tetszeni fog az ÚRnak, mint egy ökör vagy bika, amelyiknek van szarvak és paták. 69:32 Az alázatosok meglátják ezt, és örülnek, és a ti szívetek élni fog keresd Istent. 69:33 Mert az Úr meghallgatja a szegényeket, és nem veti meg foglyait. 69:34 Dicsérjék őt az ég és a föld, a tengerek és minden beköltözik. 69:35 Mert Isten megmenti Siont, és megépíti Júda városait, hogy azok ott lakhatnak, és birtokolhatják. 69:36 Az ő szolgáinak magva is örökli azt, és akik szeretik az övét név lakozik benne.