Zsoltárok
69:1 Ments meg engem, Istenem; mert a vizek bejöttek lelkembe.
69:2 Mély sárba süllyedek, ahol nincs megállás, mélységbe kerültem
vizek, ahol az árvizek elárasztanak engem.
69:3 Belefáradtam a sírásomba: kiszáradt a torkom, lefagy a szemem, míg várok
az én Istenemért.
69:4 Azok, akik ok nélkül gyűlölnek engem, többek fejem szőrénél.
Hatalmasak azok, akik el akarnak pusztítani engem, mivel gonosz ellenségeim lévén:
aztán visszaállítottam, amit nem vittem el.
69:5 Istenem, te ismered az én balgaságomat; és bűneim nincsenek elrejtve előled.
69:6 Ne szégyelljék magukat miattam azok, akik téged várnak, ó, Seregek Istene.
kedvemért: ne szégyenüljenek meg miattam azok, akik téged keresnek, ó, Istenem
Izrael.
69:7 Mert érted gyalázatot viseltem; szégyen borította arcomat.
69:8 Idegen lettem testvéreim előtt, és idegen anyám előtt
gyermekek.
69:9 Mert a te házad iránti buzgóság megemésztett engem; és azok szemrehányásai
akik szidalmaztak téged, rám estek.
69:10 Amikor sírtam, és böjtöléssel fenyítettem lelkemet, az enyém volt
szemrehányás.
69:11 Zsákruhát is csináltam ruhámnak; és közmondássá váltam számukra.
69:12 A kapuban ülők ellenem szólnak; és én voltam a dal a
részegek.
69:13 De ami engem illet, hozzád szólok, Uram, a megfelelő időben.
Isten, a te irgalmasságod sokaságában hallgass meg, a te igazságodban
megváltás.
69:14 Szabadíts ki a sárból, és ne süllyedjek el; hadd szabaduljak meg
azoktól, akik engem gyűlölnek, és a mély vizekből.
69,15 Ne árasszon el engem a vízözön, és ne nyeljen el a mélység,
és a gödör ne zárja be rám a száját.
69:16 Hallgass meg, Uram! mert jó a te irgalmasságod: úgy térj hozzám
gyengéd irgalmasságod sokaságára.
69:17 És ne rejtsd el orcádat szolgád elől; mert bajban vagyok: hallgass meg
gyorsan.
69:18 Közeledj lelkemhez, és váltsd meg: szabadíts meg az enyém miatt.
ellenségek.
69:19 Ismerted gyalázatomat, szégyenemet és gyalázatomat: az enyémet
az ellenfelek mind előtted vannak.
69:20 A gyalázat összetörte szívemet; és tele vagyok elnehezüléssel: és néztem
hogy egyesek megsajnálják, de nem volt; és vigasztalóknak, de én
egyiket sem találta.
69:21 Epet is adtak az ételemért; és szomjúságomban megadták
ecetet inni.
69:22 Legyen csapdává az ő asztaluk előttük, és aminek kellett volna
az ő jólétüket szolgálta, legyen csapda.
69:23 Sötétedjék el szemük, hogy ne lássanak; és megcsinálják az ágyékukat
folyamatosan rázni.
69,24 Öntsd rájuk haragodat, és szálljon el haragod
tartsa meg őket.
69:25 Legyen lakhelyük puszta; és senki se lakjék sátraikban.
69:26 Mert üldözik azt, akit megvertél; és beszélnek a
azok bánata, akiket megsebesítettél.
69:27 Adj gonoszságot az ő álnokságukhoz, és ne jöjjenek a tiedbe
igazságosság.
69:28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és ne írjanak be
az igazakkal.
69:29 De én szegény és szomorú vagyok: üdvösséged, ó, Isten, állíts fel
magas.
69:30 Énekekkel dicsérem Isten nevét, és magasztalom őt
hálaadás.
69:31 Ez is jobban tetszeni fog az ÚRnak, mint egy ökör vagy bika, amelyiknek van
szarvak és paták.
69:32 Az alázatosok meglátják ezt, és örülnek, és a ti szívetek élni fog
keresd Istent.
69:33 Mert az Úr meghallgatja a szegényeket, és nem veti meg foglyait.
69:34 Dicsérjék őt az ég és a föld, a tengerek és minden
beköltözik.
69:35 Mert Isten megmenti Siont, és megépíti Júda városait, hogy azok
ott lakhatnak, és birtokolhatják.
69:36 Az ő szolgáinak magva is örökli azt, és akik szeretik az övét
név lakozik benne.