Zsoltárok 63:1 Istenem, te vagy az én Istenem; korán kereslek, szomjazik lelkem te, testem vágyik utánad egy száraz és szomjas földön, ahol nem víz van; 63:2 Hogy lássam a te hatalmadat és dicsőségedet, amint láttalak téged a szentélyben. 63:3 Mert a te irgalmasságod jobb az életnél, ajkam dicsérni fog téged. 63:4 Így áldalak meg téged, amíg élek: felemelem kezeimet a te kezedben név. 63:5 Megelégszik lelkem, mint velővel és kövérséggel; és a számat örömteli ajkakkal dicsérnek téged: 63:6 Amikor emlékezem rád az ágyamban, és elmélkedem rólad éjjel órákat. 63:7 Mert te voltál a segítségem, tehát szárnyaid árnyékában fogok örülni. 63:8 Lelkem keményen követ téged, a te jobbod támogat engem. 63:9 De akik keresik lelkemet, hogy elpusztítsák azt, az alsóba mennek a föld részeit. 63:10 Kard által esnek el, rókák részévé lesznek. 63:11 De a király örvendezni fog Istenben; mindenki, aki esküszik rá dicsőség: de a hazugságot beszélők szája bezárul.