Zsoltárok
63:1 Istenem, te vagy az én Istenem; korán kereslek, szomjazik lelkem
te, testem vágyik utánad egy száraz és szomjas földön, ahol nem
víz van;
63:2 Hogy lássam a te hatalmadat és dicsőségedet, amint láttalak téged a szentélyben.
63:3 Mert a te irgalmasságod jobb az életnél, ajkam dicsérni fog
téged.
63:4 Így áldalak meg téged, amíg élek: felemelem kezeimet a te kezedben
név.
63:5 Megelégszik lelkem, mint velővel és kövérséggel; és a számat
örömteli ajkakkal dicsérnek téged:
63:6 Amikor emlékezem rád az ágyamban, és elmélkedem rólad éjjel
órákat.
63:7 Mert te voltál a segítségem, tehát szárnyaid árnyékában
fogok örülni.
63:8 Lelkem keményen követ téged, a te jobbod támogat engem.
63:9 De akik keresik lelkemet, hogy elpusztítsák azt, az alsóba mennek
a föld részeit.
63:10 Kard által esnek el, rókák részévé lesznek.
63:11 De a király örvendezni fog Istenben; mindenki, aki esküszik rá
dicsőség: de a hazugságot beszélők szája bezárul.