Zsoltárok 35:1 Indítsd meg ügyemet, Uram, azokkal, akik versengenek velem, harcolj ellene akik harcolnak ellenem. 35,2 Fogd meg a pajzsot és a csatot, és állj segítségemre. 35,3 Vond ki a lándzsát is, és állítsd meg az utat az üldözőkkel szemben én: mondd lelkemnek: Én vagyok a te szabadítód. 35:4 Megszégyenüljenek és szégyenüljenek meg, akik lelkemet keresik vissza kell fordítani őket, és zűrzavarba hozni őket, amelyek kitalálják a bántásomat. 35:5 Legyenek olyanok, mint a pelyva a szél előtt, és az Úr angyala üldözni őket. 35,6 Legyen sötét és síkos az útjuk, és legyen az Úr angyala üldözni őket. 35:7 Mert ok nélkül rejtették el nekem hálójukat egy gödörbe, amely kívülről van szó mert a lelkemért ástak. 35:8 A pusztulás váratlanul érje őt; és engedje el a hálóját elrejtette magát: éppen ebbe a pusztulásba engedte bele. 35:9 És ujjong az én lelkem az Úrban, ujjong az övében megváltás. 35,10 Minden csontom ezt mondja: Uram, aki hozzád hasonló, aki megszabadít a szegény attól, aki túl erős neki, igen, a szegény és a szüksége van attól, aki elkényezteti? 35:11 Hamis tanúk támadtak; olyan dolgokat róttak rám, amiket tudtam nem. 35:12 Rosszul jutalmaztak jóért, amiért megrontották lelkem. 35,13 Én pedig, amikor betegek voltak, zsákruhám volt: megaláztam lelkem a böjttel; és imám visszatért a saját kebelembe. 35:14 Úgy viselkedtem, mintha a barátom vagy a testvérem lett volna: meghajoltam erősen le, mint aki az anyját gyászolja. 35,15 De az én nyomorúságomban örvendeztek, és összegyűltek. igen, az alávetettek összeszedték magukat ellenem, és ezt tudtam nem; megtéptek, és nem hagytak abba: 35:16 Képmutató gúnyolódók a lakomákon, engem csipkedtek fogak. 35:17 Uram, meddig nézel még? mentsd meg lelkemet az övéktől pusztítások, kedvesem az oroszlánoktól. 35:18 Hálát adok neked a nagy gyülekezetben, dicsérlek téged sok ember között. 35:19 Ne örvendezzenek felettem azok, akik ellenségeim; hadd kacsintsanak a szemükkel, akik ok nélkül gyűlölnek engem. 35:20 Mert nem békét beszélnek, hanem csalárd dolgokat kitalálnak ellenük amelyek csendesek a földön. 35,21 Igen, tátották szájukat ellenem, és ezt mondták: Aha, aha, a mi szem látta. 35:22 Ezt láttad, Uram, ne hallgass! Uram, ne légy messze nekem. 35:23 Serkend fel magad, és ébredj ítéletemre, ügyemre, Istenem és Uram. 35:24 Ítélj meg engem, Uram, Istenem, a te igazságod szerint; és hagyd őket ne örülj nekem. 35:25 Ne mondják szívükben: Ó, mi is ezt akarjuk: ne! mondd: elnyeltük őt. 35,26 Szégyelljék magukat és zűrzavarba ejtsék őket, akik ennek örülnek az enyém fáj: öltöztessenek fel szégyennel és gyalázattal, mely felmagasztal magukat ellenem. 35,27 Örvendezzenek és ujjongjanak, akik kegyelmeznek igaz ügyemnek. igen, mondják szüntelen: Magasztaltassék meg az ÚRt, akinek van örömét szolgája boldogulásában. 35:28 És nyelvem beszélni fog a te igazságodról és a te dicséretedről napos.