Zsoltárok
35:1 Indítsd meg ügyemet, Uram, azokkal, akik versengenek velem, harcolj ellene
akik harcolnak ellenem.
35,2 Fogd meg a pajzsot és a csatot, és állj segítségemre.
35,3 Vond ki a lándzsát is, és állítsd meg az utat az üldözőkkel szemben
én: mondd lelkemnek: Én vagyok a te szabadítód.
35:4 Megszégyenüljenek és szégyenüljenek meg, akik lelkemet keresik
vissza kell fordítani őket, és zűrzavarba hozni őket, amelyek kitalálják a bántásomat.
35:5 Legyenek olyanok, mint a pelyva a szél előtt, és az Úr angyala
üldözni őket.
35,6 Legyen sötét és síkos az útjuk, és legyen az Úr angyala
üldözni őket.
35:7 Mert ok nélkül rejtették el nekem hálójukat egy gödörbe, amely kívülről van szó
mert a lelkemért ástak.
35:8 A pusztulás váratlanul érje őt; és engedje el a hálóját
elrejtette magát: éppen ebbe a pusztulásba engedte bele.
35:9 És ujjong az én lelkem az Úrban, ujjong az övében
megváltás.
35,10 Minden csontom ezt mondja: Uram, aki hozzád hasonló, aki megszabadít
a szegény attól, aki túl erős neki, igen, a szegény és a
szüksége van attól, aki elkényezteti?
35:11 Hamis tanúk támadtak; olyan dolgokat róttak rám, amiket tudtam
nem.
35:12 Rosszul jutalmaztak jóért, amiért megrontották lelkem.
35,13 Én pedig, amikor betegek voltak, zsákruhám volt: megaláztam
lelkem a böjttel; és imám visszatért a saját kebelembe.
35:14 Úgy viselkedtem, mintha a barátom vagy a testvérem lett volna: meghajoltam
erősen le, mint aki az anyját gyászolja.
35,15 De az én nyomorúságomban örvendeztek, és összegyűltek.
igen, az alávetettek összeszedték magukat ellenem, és ezt tudtam
nem; megtéptek, és nem hagytak abba:
35:16 Képmutató gúnyolódók a lakomákon, engem csipkedtek
fogak.
35:17 Uram, meddig nézel még? mentsd meg lelkemet az övéktől
pusztítások, kedvesem az oroszlánoktól.
35:18 Hálát adok neked a nagy gyülekezetben, dicsérlek téged
sok ember között.
35:19 Ne örvendezzenek felettem azok, akik ellenségeim;
hadd kacsintsanak a szemükkel, akik ok nélkül gyűlölnek engem.
35:20 Mert nem békét beszélnek, hanem csalárd dolgokat kitalálnak ellenük
amelyek csendesek a földön.
35,21 Igen, tátották szájukat ellenem, és ezt mondták: Aha, aha, a mi
szem látta.
35:22 Ezt láttad, Uram, ne hallgass! Uram, ne légy messze
nekem.
35:23 Serkend fel magad, és ébredj ítéletemre, ügyemre, Istenem
és Uram.
35:24 Ítélj meg engem, Uram, Istenem, a te igazságod szerint; és hagyd őket
ne örülj nekem.
35:25 Ne mondják szívükben: Ó, mi is ezt akarjuk: ne!
mondd: elnyeltük őt.
35,26 Szégyelljék magukat és zűrzavarba ejtsék őket, akik ennek örülnek
az enyém fáj: öltöztessenek fel szégyennel és gyalázattal, mely felmagasztal
magukat ellenem.
35,27 Örvendezzenek és ujjongjanak, akik kegyelmeznek igaz ügyemnek.
igen, mondják szüntelen: Magasztaltassék meg az ÚRt, akinek van
örömét szolgája boldogulásában.
35:28 És nyelvem beszélni fog a te igazságodról és a te dicséretedről
napos.