Zsoltárok 9:1 Dicsérlek téged, Uram, teljes szívemből; mindent megmutatok csodálatos műveid. 9,2 Örülök és örvendek benned, énekelek nevednek, ó te Magasságos. 9:3 Ha ellenségeim visszafordulnak, elesnek és elpusztulnak a te kezedben jelenlét. 9:4 Mert megőrizted jogomat és ügyemet; ülsz a a trónt helyesen ítélve. 9:5 Megdorgáltad a pogányokat, elpusztítottad a gonoszokat, tedd ki a nevüket örökkön-örökké. 9:6 Ó te ellenség, a pusztítások örökre véget érnek, és te elpusztított városok; az emlékművük velük együtt elpusztult. 9:7 De az Úr örökké tart, ő készítette elő trónját ítélet. 9:8 És igazságosan ítéli meg a világot, ő szolgál ítélkezzen az embereknek egyenesen. 9,9 Az ÚR menedéke lesz az elnyomottaknak, menedék az időkben baj. 9,10 És a te nevedet ismerők benned bíznak, mert te, Uram, nem hagytad el azokat, akik téged keresnek. 9,11 Énekeljetek az ÚRnak, aki Sionban lakik: hirdessétek az emberek a tetteit. 9:12 Amikor vér után kutat, megemlékezik róluk, elfelejtkezik nem az alázatosok kiáltása. 9:13 Könyörülj rajtam, Uram; gondold át az én bajomat, amelyet tőlük szenvedek aki gyűlölsz engem, aki felemelsz a halál kapujából: 9:14 Hogy kihirdessem minden dicséretedet a lányának kapujában Sion: Örvendek üdvösségednek. 9:15 A pogányok elsüllyedtek a gödörben, amelyet ők csináltak, a hálóba, amelyet építettek elrejtették saját lábukat vették. 9:16 Az URat az ítéletről ismerik meg: a gonosz az csapdába esett a saját keze munkájában. Higgaion. Selah. 9,17 A gonoszok pokollá lesznek, és minden nemzet, amely elfelejtkezik Isten. 9:18 Mert a szűkölködőről nem feledkeznek meg mindenkor: a szegények várakozásáról nem vész el örökre. 9:19 Kelj fel, Uram; ember ne győzzön; a pogányok ítéltessék meg a te általad látás. 9,20 Féltsd meg őket, ó, Uram, hogy a nemzetek lássák magukról férfiak. Selah.