Zsoltárok
9:1 Dicsérlek téged, Uram, teljes szívemből; mindent megmutatok
csodálatos műveid.
9,2 Örülök és örvendek benned, énekelek nevednek, ó
te Magasságos.
9:3 Ha ellenségeim visszafordulnak, elesnek és elpusztulnak a te kezedben
jelenlét.
9:4 Mert megőrizted jogomat és ügyemet; ülsz a
a trónt helyesen ítélve.
9:5 Megdorgáltad a pogányokat, elpusztítottad a gonoszokat,
tedd ki a nevüket örökkön-örökké.
9:6 Ó te ellenség, a pusztítások örökre véget érnek, és te
elpusztított városok; az emlékművük velük együtt elpusztult.
9:7 De az Úr örökké tart, ő készítette elő trónját
ítélet.
9:8 És igazságosan ítéli meg a világot, ő szolgál
ítélkezzen az embereknek egyenesen.
9,9 Az ÚR menedéke lesz az elnyomottaknak, menedék az időkben
baj.
9,10 És a te nevedet ismerők benned bíznak, mert te,
Uram, nem hagytad el azokat, akik téged keresnek.
9,11 Énekeljetek az ÚRnak, aki Sionban lakik: hirdessétek
az emberek a tetteit.
9:12 Amikor vér után kutat, megemlékezik róluk, elfelejtkezik
nem az alázatosok kiáltása.
9:13 Könyörülj rajtam, Uram; gondold át az én bajomat, amelyet tőlük szenvedek
aki gyűlölsz engem, aki felemelsz a halál kapujából:
9:14 Hogy kihirdessem minden dicséretedet a lányának kapujában
Sion: Örvendek üdvösségednek.
9:15 A pogányok elsüllyedtek a gödörben, amelyet ők csináltak, a hálóba, amelyet építettek
elrejtették saját lábukat vették.
9:16 Az URat az ítéletről ismerik meg: a gonosz az
csapdába esett a saját keze munkájában. Higgaion. Selah.
9,17 A gonoszok pokollá lesznek, és minden nemzet, amely elfelejtkezik
Isten.
9:18 Mert a szűkölködőről nem feledkeznek meg mindenkor: a szegények várakozásáról
nem vész el örökre.
9:19 Kelj fel, Uram; ember ne győzzön; a pogányok ítéltessék meg a te általad
látás.
9,20 Féltsd meg őket, ó, Uram, hogy a nemzetek lássák magukról
férfiak. Selah.