Zsoltárok 6:1 Uram, ne dorgálj meg haragodban, és ne fenyíts meg hevesedben nemtetszését. 6:2 Könyörülj rajtam, Uram; mert erőtlen vagyok: Uram, gyógyíts meg engem; a csontjaimért idegesek. 6:3 Az én lelkem is nagyon szorongat; de te, Uram, meddig? 6:4 Térj vissza, Uram, mentsd meg lelkemet, ments meg irgalmadért! 6:5 Mert a halálban nem emlékeznek meg rólad; a sírban ki lesz hálát adsz neked? 6:6 Elfáradtam nyögésemben; egész éjjel megveszem az ágyam, hogy úszhassak; én öntözze meg a kanapémat a könnyeimmel. 6:7 Szemem kimerült a gyásztól; megöregszik az enyém miatt ellenségek. 6:8 Távozz tőlem mindnyájan, ti gonosztevők; mert az Úr meghallgatta sírásom hangja. 6:9 Az Úr meghallgatta könyörgésemet; az ÚR befogadja imámat. 6,10 Minden ellenségem szégyellje magát és dühös legyen; térjen vissza és hirtelen elszégyellte magát.