Zsoltárok
6:1 Uram, ne dorgálj meg haragodban, és ne fenyíts meg hevesedben
nemtetszését.
6:2 Könyörülj rajtam, Uram; mert erőtlen vagyok: Uram, gyógyíts meg engem; a csontjaimért
idegesek.
6:3 Az én lelkem is nagyon szorongat; de te, Uram, meddig?
6:4 Térj vissza, Uram, mentsd meg lelkemet, ments meg irgalmadért!
6:5 Mert a halálban nem emlékeznek meg rólad; a sírban ki lesz
hálát adsz neked?
6:6 Elfáradtam nyögésemben; egész éjjel megveszem az ágyam, hogy úszhassak; én
öntözze meg a kanapémat a könnyeimmel.
6:7 Szemem kimerült a gyásztól; megöregszik az enyém miatt
ellenségek.
6:8 Távozz tőlem mindnyájan, ti gonosztevők; mert az Úr meghallgatta
sírásom hangja.
6:9 Az Úr meghallgatta könyörgésemet; az ÚR befogadja imámat.
6,10 Minden ellenségem szégyellje magát és dühös legyen; térjen vissza és
hirtelen elszégyellte magát.