Példabeszédek 17:1 Jobb a száraz falat és a vele való nyugalom, mint a ház tele viszálykodással áldoz. 17:2 A bölcs szolga uralkodik a szégyent okozó fiún, és így lesz legyen része az örökségnek a testvérek között. 17,3 A finomító edény ezüsté, és a kemence aranyé, de az Úr kipróbálja a szíveket. 17:4 A gonosztevő hamis ajkakra figyel; és a hazug fület ad a szemtelen nyelv. 17:5 Aki gúnyolja a szegényt, gyalázza Teremtőjét, és aki örül annak, a csapások nem maradnak büntetlenül. 17:6 A gyermekek gyermekei az öregek koronája; és a gyermekek dicsősége az apjuk. 17:7 A jó beszéd nem válik bolonddá, még kevésbé fejedelemmé a hazug ajkak. 17:8 Az ajándék olyan, mint a drágakő annak a szemében, akinek van. amerre fordul, jól jár. 17:9 A ki a vétket takarja, szeretetet keres; de aki megismétli a a dolog nagyon elválasztja a barátokat. 17:10 A feddés jobban behatol a bölcsbe, mint a száz ütés a bölcsbe bolond. 17:11 A gonosz ember csak a lázadást keresi, ezért kegyetlen hírnök lesz. ellene küldték. 17:12 Inkább találkozzon emberrel a kölykeitől megfosztott medve, mint bolond ostobaság. 17:13 Aki a rosszat jóval jutalmazza, a gonosz el nem távozik házából. 17:14 A viszály kezdete olyan, mint amikor valaki vizet enged ki hagyja abba a vitát, mielőtt beleavatkozna. 17,15 Aki megigazítja a gonoszt, és aki elítéli az igazat, mindketten utálatosak az ÚR előtt. 17,16 Miért van ára a bolond kezében, hogy bölcsességet szerezzen? nincs szíve hozzá? 17:17 A barát mindenkor szeret, a testvér pedig a nyomorúságra születik. 17:18 Az értelmetlen ember kezet üt, és kezes lesz a világban barátja jelenléte. 17:19 Az szereti a vétket, aki szereti a viszályt, és aki felemeli az övéit kapu a pusztulást keresi. 17:20 Akinek hamis szíve van, az nem talál jót, akinek pedig a a perverz nyelv huncutságba esik. 17:21 Aki bolondot szül, bánatára cselekszi; és az atyja a bolondnak nincs öröme. 17:22 A vidám szív jót tesz, mint az orvosság, a megtört lélek pedig kiszárítja csontok. 17:23 A gonosz ember ajándékot vesz ki kebléből, hogy elferdítse annak útjait ítélet. 17:24 A bölcsesség az értelem előtt van; de a bolond szeme az a föld végein. 17,25 A bolond fiú bánat az apjának, és keserűség annak, aki szült. neki. 17:26 Nem jó az igazat megbüntetni, sem a fejedelmeket igazságért megverni. 17:27 A kinek van tudása, kíméli szavát, és értelmes ember az kiváló szellemű. 17:28 Még a bolond is bölcsnek számít, ha hallgat, és aki becsukja ajkát, becsületes ember.