Példabeszédek
17:1 Jobb a száraz falat és a vele való nyugalom, mint a ház tele
viszálykodással áldoz.
17:2 A bölcs szolga uralkodik a szégyent okozó fiún, és így lesz
legyen része az örökségnek a testvérek között.
17,3 A finomító edény ezüsté, és a kemence aranyé, de az Úr
kipróbálja a szíveket.
17:4 A gonosztevő hamis ajkakra figyel; és a hazug fület ad a
szemtelen nyelv.
17:5 Aki gúnyolja a szegényt, gyalázza Teremtőjét, és aki örül annak,
a csapások nem maradnak büntetlenül.
17:6 A gyermekek gyermekei az öregek koronája; és a gyermekek dicsősége
az apjuk.
17:7 A jó beszéd nem válik bolonddá, még kevésbé fejedelemmé a hazug ajkak.
17:8 Az ajándék olyan, mint a drágakő annak a szemében, akinek van.
amerre fordul, jól jár.
17:9 A ki a vétket takarja, szeretetet keres; de aki megismétli a
a dolog nagyon elválasztja a barátokat.
17:10 A feddés jobban behatol a bölcsbe, mint a száz ütés a bölcsbe
bolond.
17:11 A gonosz ember csak a lázadást keresi, ezért kegyetlen hírnök lesz.
ellene küldték.
17:12 Inkább találkozzon emberrel a kölykeitől megfosztott medve, mint bolond
ostobaság.
17:13 Aki a rosszat jóval jutalmazza, a gonosz el nem távozik házából.
17:14 A viszály kezdete olyan, mint amikor valaki vizet enged ki
hagyja abba a vitát, mielőtt beleavatkozna.
17,15 Aki megigazítja a gonoszt, és aki elítéli az igazat,
mindketten utálatosak az ÚR előtt.
17,16 Miért van ára a bolond kezében, hogy bölcsességet szerezzen?
nincs szíve hozzá?
17:17 A barát mindenkor szeret, a testvér pedig a nyomorúságra születik.
17:18 Az értelmetlen ember kezet üt, és kezes lesz a világban
barátja jelenléte.
17:19 Az szereti a vétket, aki szereti a viszályt, és aki felemeli az övéit
kapu a pusztulást keresi.
17:20 Akinek hamis szíve van, az nem talál jót, akinek pedig a
a perverz nyelv huncutságba esik.
17:21 Aki bolondot szül, bánatára cselekszi; és az atyja
a bolondnak nincs öröme.
17:22 A vidám szív jót tesz, mint az orvosság, a megtört lélek pedig kiszárítja
csontok.
17:23 A gonosz ember ajándékot vesz ki kebléből, hogy elferdítse annak útjait
ítélet.
17:24 A bölcsesség az értelem előtt van; de a bolond szeme az
a föld végein.
17,25 A bolond fiú bánat az apjának, és keserűség annak, aki szült.
neki.
17:26 Nem jó az igazat megbüntetni, sem a fejedelmeket igazságért megverni.
17:27 A kinek van tudása, kíméli szavát, és értelmes ember az
kiváló szellemű.
17:28 Még a bolond is bölcsnek számít, ha hallgat, és aki
becsukja ajkát, becsületes ember.