Abdiah 1:1 Abdiás látomása. Ezt mondja az Úr Isten Edomról: Nekünk van hírt hallott az ÚRtól, és követet küldenek közéjük pogányok, keljetek fel, és keljünk fel ellene harcban. 1:2 Íme, kicsinyítettelek téged a pogányok között, nagy vagy megvetette. 1,3 Szíved büszkesége megtévesztett téged, aki a földön laksz. sziklahasadékok, amelyek magasan laknak; aki azt mondja a szívében, Ki visz le a földre? 1:4 Ha felmagasztalod magadat, mint a sas, és ha fészkedet rakod is a csillagok közé, onnan viszlek le téged, azt mondja az Úr. 1,5 Ha tolvajok érkeznének hozzád, ha rablók éjjel, (hogy vagy kivágva!) nem loptak volna, amíg elegük van? ha a szőlőszedők eljöttek hozzád, nem hagynának-e szőlőt? 1:6 Hogyan kutatják Ézsau dolgait? hogy vannak a rejtett dolgai felkeresett! 1:7 Szövetséged minden embere a határig vitt téged: a az emberek, akik békében voltak veled, becsaptak és győztek ellened; akik eszik kenyeredet, sebet raktak alád: semmi megértés nincs benne. 1:8 Vajon nem pusztítom-e ki a bölcseket azon a napon, azt mondja az Úr? Edomtól, és értelmet Ézsau hegyéről? 1:9 És a te vitézeid, oh Témán, megrémülnek mindvégig Ézsau hegyének egyikét lemészárolhatják. 1,10 A testvéred, Jákób elleni erőszakosságodért szégyen borít el téged, és örökre ki leszel vágva. 1:11 Azon a napon, amikor a másik oldalon álltál, azon a napon, amikor a idegenek fogságba hurcolták csapatait, idegenek pedig beléptek kapuit, és vess sorsot Jeruzsálemre, te is olyan voltál, mint egy közülük. 1:12 De nem kellett volna a testvéred napját nézned azon a napon hogy idegen lett; neked sem kellett volna örülned a Júda fiai pusztulásuk napján; sem szabad büszkén szóltál a nyomorúság napján. 1,13 Nem kellett volna bemenned népem kapuján a napján szerencsétlenségük; igen, nem kellett volna ránézned a nyomorúságukra szerencsétlenségük napján, és nem tették rá kezüket vagyonukra szerencsétlenségük napja; 1,14 Neked sem kellett az útkereszteződésben állnod, hogy levágd azokat, az övé, aki megszökött; neked sem kellett volna átadnod azokat az övé maradt a nyomorúság napján. 1,15 Mert közel van az ÚR napja minden pogányhoz, amint tetted, megtörténik veled: jutalmad a te fejedre tér vissza. 1,16 Mert amint ti ittál az én szent hegyemen, olyan lesz az összes pogány szüntelen isznak, igen, isznak, és lenyelik, és olyanok lesznek, mintha nem is lettek volna. 1:17 De Sion hegyén szabadulás lesz, és szentség lesz; és Jákób háza birtokolja az ő vagyonukat. 1,18 És Jákob háza tűz lesz, József háza pedig láng, Ézsau házát pedig tarlónak, és meggyújtanak benne felfalni őket; és Ézsau házából nem marad meg senki; mert az ÚR mondta. 1:19 És a déliek birtokba veszik Ézsau hegyét; és ők a síkságon a filiszteusok, és birtokba veszik Efraim mezőit és Samária mezőit, és Benjámin birtokolja Gileádot. 1,20 És birtokba veszi Izráel fiainak e seregét a Kananeusoké Sareptáig; és a fogsága Jeruzsálem, amely Szefarádban van, birtokolja a déli városokat. 1:21 És feljönnek a szabadítók a Sion hegyére, hogy ítéljék Ézsau hegyét; és a királyság az Úré lesz.