Számok 16:1 Kórah, Izhár fia, Kéhát fia, Lévi fia, és Dátán és Abiram, Eliáb fiai és On, Pélét fiai, Ruben, elvitte a férfiakat: 16,2 És felkeltek Mózes színe előtt néhány Izráel fiaival együtt, a gyülekezet kétszázötven hercege, híres a gyülekezet, neves férfiak: 16,3 És összegyűltek Mózes és Áron ellen, és monda nékik: Túl sokat vesztek magatokra, mivel mindent láttok a gyülekezet mindegyike szent, és az Úr közöttük van: Miért emeljétek fel magatokat az Úr gyülekezeténél? 16,4 És amikor Mózes meghallotta, arcra borult. 16:5 És szóla Kórahhoz és egész seregéhez, mondván: Holnap az ÚR megmutatja, ki az övé, és ki a szent; és arra készteti őt közeledjetek hozzá: akit kiválasztott, azt is elhozza közel hozzá. 16:6 Ezt tedd; Vigyél magaddal tömjénezőket, Korah és egész társaságát; 16,7 És tegyetek abba tüzet, és holnap tegyetek beléjük tömjént az Úr előtt. és az lesz, akit az Úr választ, az lesz szent: túl sokat vesztek magatokra, Lévi fiai. 16:8 És monda Mózes Kórénak: Halld, Lévi fiai! 16:9 Csekély dolognak látjátok, amit Izráel Istene birtokol elválasztott titeket Izrael gyülekezetétől, hogy közelebb hozzon benneteket magát, hogy végezze az ÚR sátorának szolgálatát, és megálljon a gyülekezet előtt, hogy szolgáljak nekik? 16,10 És magához hozott téged és minden testvéredet, Lévi veled: és a papságot is keresed? 16:11 Ezért gyűltek össze te és egész társaságod az Úr ellen; és mi az Áron, hogy zúgolódtok ellene? 16,12 Mózes pedig elküldte, hogy hívják Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait, akik ezt mondták: Nem jövünk fel: 16:13 Kis dolog-e, hogy kihoztál minket egy olyan földről, amelyik? tejjel és mézzel folyik, hogy megöljön minket a pusztában, csak te egészen herceggé akarod tenni magad felettünk? 16:14 Sőt, nem olyan földre vittél minket, amely tejjel és tejjel folyik méz, vagy adott nekünk örökségül a mezőket és a szőlőket: adsz-e ezeknek a férfiaknak a szemén? nem jövünk fel. 16,15 Mózes pedig nagyon megharagudott, és így szólt az ÚRhoz: Ne tekintsd az ő felajánlás: Egy szamarat sem vettem el tőlük, és egyet sem bántottam őket. 16,16 És monda Mózes Kórénak: Legyél te és egész sereged az Úr előtt! te, ők és Áron holnap: 16:17 És vegye mindenki a maga tömjénezőjét, tegyen bele tömjént, és hozzon az ÚR előtt kiki a maga tömjénezőjét, kétszázötven tömjénezőt; te is és Áron, mindegyikőtök az ő tömjénezője. 16,18 És vették mindenki a maga tömjénezőjét, tüzet raktak beléjük, és lerakták tömjént rá, és megállt a sátor ajtajában gyülekezet Mózessel és Áronnal. 16:19 Kórah pedig összegyűjtötte ellenük az egész gyülekezetet az ajtóhoz a gyülekezet sátora, és megjelent az Úr dicsősége az egész gyülekezetnek. 16,20 És szóla az Úr Mózeshez és Áronhoz, mondván: 16:21 Váljátok ki magatokat ebből a gyülekezetből, hogy megemészsem őket egy pillanat alatt. 16:22 És arcra borultak, és ezt mondták: Istenem, a lelkek Istene! minden testből egy ember vétkezik, és te mindenre megharagszol gyülekezet? 16,23 És szóla az ÚR Mózeshez, mondván: 16:24 Szólj a gyülekezethez, mondván: Keljetek fel a környékről! Kórah, Dátán és Abirám sátora. 16:25 És felkelt Mózes, és elméne Dátánhoz és Abirámhoz; és a vének Izrael követte őt. 16,26 És így szólt a gyülekezethez: Távozz, kérlek, ezeknek a gonosz embereknek sátrai, és semmihez ne nyúljatok az övékhez, hogy ne legyetek minden bűnükben elmerültek. 16,27 Felmentek tehát Kórah, Dátán és Abirám sátorából, minden oldalról: Dátán és Abiram pedig kijöttek, és megálltak az ajtóban sátraikat, feleségeiket, fiaikat és kisgyermekeiket. 16:28 És monda Mózes: Erről tudjátok meg, hogy az Úr küldött engem, hogy megtegyem. mindezek a művek; mert nem magamtól tettem azokat. 16:29 Ha ezek az emberek meghalnak minden ember halálát, vagy ha meglátogatják őket minden férfi látogatása után; akkor nem az Úr küldött engem. 16:30 Ha pedig az Úr újat alkot, és a föld megnyitja száját, és nyeld le őket mindennel együtt, ami rájuk tartozik, és lemennek gyorsan a gödörbe; akkor megértitek, hogy ezeknek az embereknek van bosszantotta az URat. 16:31 És lőn, amint befejezte mindezen szavak kimondását, hogy a föld szétszakad, ami alattuk volt: 16,32 És a föld megnyitotta száját, és elnyelte őket és házaikat, és minden férfiú, aki Kórahhoz tartozott, és minden jószáguk. 16,33 Ők és mindazok, akik csak voltak, élve lementek a gödörbe, és bezárta őket a föld, és elvesztek közülük gyülekezet. 16,34 És az egész Izráel, a ki körülöttük volt, elfutott kiáltásukra azt mondták: Nehogy minket is elnyeljen a föld. 16,35 Tűz jött ki az ÚRtól, és megemésztette a kétszázat és ötven férfiú, akik tömjéneztek. 16,36 És szóla az ÚR Mózeshez, mondván: 16,37 Szólj Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy vegye fel a tömjénezőket az égőből, te pedig szórd oda a tüzet; nekik megszentelik. 16:38 Ezeknek a bűnösöknek tömjénezőit saját lelkük ellen készítsék el széles tányérokat az oltár befedésére, mert korábban felajánlották azokat az ÚR, ezért szenteltetik meg, és jelül legyenek a nékik Izrael fiai. 16,39 Eleázár pap pedig fogta a réz tömjénezőket, amelyekkel azok voltak égett felajánlotta; és széles lemezeket készítettek belőlük a borításhoz oltár: 16:40 Hogy emlékeztessem Izráel fiait, hogy nincs idegen ne az Áron magvából valók, közeledjetek, hogy tömjénezzenek az Úr előtt; hogy ne legyen olyan, mint Kórah és olyan, mint az ő társasága, amint az Úr megmondta néki Mózes keze. 16:41 Holnap pedig Izráel fiainak egész gyülekezete zúgolódtak Mózes és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az ÚR népe. 16:42 És lőn, amikor a gyülekezet összegyűlt Mózes ellen és Áron ellen, hogy a sátor felé néztek gyülekezet: és íme, a felhő borította azt, és a dicsőség megjelent az ÚR. 16,43 És Mózes és Áron elmentek a gyülekezet sátora elé. 16,44 És szóla az Úr Mózeshez, mondván: 16:45 Menjetek ki ebből a gyülekezetből, hogy megemészsem őket, mint a pillanat. És arcra borultak. 16,46 És monda Mózes Áronnak: Vegyél egy tömjénezőt, és vess abba tüzet. az oltárt, és ölts magadra tömjént, és gyorsan menj a gyülekezethez, és szerezz engesztelést értük, mert kijött az Úr haragja; elkezdődött a pestis. 16,47 Áron pedig fogta, amint Mózes parancsolta, és befutott a föld közepébe. gyülekezet; és ímé elkezdődött a csapás a nép között tömjéneztek, és engesztelést végeztek a népért. 16:48 És ott állt a holtak és az élők között; és a pestis megmaradt. 16:49 Tizennégyezer-héten haltak meg a csapásban százan azok mellett, akik meghaltak Kórah ügyében. 16,50 Áron visszatért Mózeshez, a sátor ajtajához. gyülekezet: és a csapás megszűnt.