Számok
16:1 Kórah, Izhár fia, Kéhát fia, Lévi fia, és
Dátán és Abiram, Eliáb fiai és On, Pélét fiai,
Ruben, elvitte a férfiakat:
16,2 És felkeltek Mózes színe előtt néhány Izráel fiaival együtt,
a gyülekezet kétszázötven hercege, híres a
gyülekezet, neves férfiak:
16,3 És összegyűltek Mózes és Áron ellen,
és monda nékik: Túl sokat vesztek magatokra, mivel mindent láttok
a gyülekezet mindegyike szent, és az Úr közöttük van:
Miért emeljétek fel magatokat az Úr gyülekezeténél?
16,4 És amikor Mózes meghallotta, arcra borult.
16:5 És szóla Kórahhoz és egész seregéhez, mondván: Holnap
az ÚR megmutatja, ki az övé, és ki a szent; és arra készteti őt
közeledjetek hozzá: akit kiválasztott, azt is elhozza
közel hozzá.
16:6 Ezt tedd; Vigyél magaddal tömjénezőket, Korah és egész társaságát;
16,7 És tegyetek abba tüzet, és holnap tegyetek beléjük tömjént az Úr előtt.
és az lesz, akit az Úr választ, az lesz
szent: túl sokat vesztek magatokra, Lévi fiai.
16:8 És monda Mózes Kórénak: Halld, Lévi fiai!
16:9 Csekély dolognak látjátok, amit Izráel Istene birtokol
elválasztott titeket Izrael gyülekezetétől, hogy közelebb hozzon benneteket
magát, hogy végezze az ÚR sátorának szolgálatát, és megálljon
a gyülekezet előtt, hogy szolgáljak nekik?
16,10 És magához hozott téged és minden testvéredet,
Lévi veled: és a papságot is keresed?
16:11 Ezért gyűltek össze te és egész társaságod
az Úr ellen; és mi az Áron, hogy zúgolódtok ellene?
16,12 Mózes pedig elküldte, hogy hívják Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait, akik ezt mondták:
Nem jövünk fel:
16:13 Kis dolog-e, hogy kihoztál minket egy olyan földről, amelyik?
tejjel és mézzel folyik, hogy megöljön minket a pusztában, csak te
egészen herceggé akarod tenni magad felettünk?
16:14 Sőt, nem olyan földre vittél minket, amely tejjel és tejjel folyik
méz, vagy adott nekünk örökségül a mezőket és a szőlőket: adsz-e
ezeknek a férfiaknak a szemén? nem jövünk fel.
16,15 Mózes pedig nagyon megharagudott, és így szólt az ÚRhoz: Ne tekintsd az ő
felajánlás: Egy szamarat sem vettem el tőlük, és egyet sem bántottam
őket.
16,16 És monda Mózes Kórénak: Legyél te és egész sereged az Úr előtt!
te, ők és Áron holnap:
16:17 És vegye mindenki a maga tömjénezőjét, tegyen bele tömjént, és hozzon
az ÚR előtt kiki a maga tömjénezőjét, kétszázötven tömjénezőt;
te is és Áron, mindegyikőtök az ő tömjénezője.
16,18 És vették mindenki a maga tömjénezőjét, tüzet raktak beléjük, és lerakták
tömjént rá, és megállt a sátor ajtajában
gyülekezet Mózessel és Áronnal.
16:19 Kórah pedig összegyűjtötte ellenük az egész gyülekezetet az ajtóhoz
a gyülekezet sátora, és megjelent az Úr dicsősége
az egész gyülekezetnek.
16,20 És szóla az Úr Mózeshez és Áronhoz, mondván:
16:21 Váljátok ki magatokat ebből a gyülekezetből, hogy megemészsem
őket egy pillanat alatt.
16:22 És arcra borultak, és ezt mondták: Istenem, a lelkek Istene!
minden testből egy ember vétkezik, és te mindenre megharagszol
gyülekezet?
16,23 És szóla az ÚR Mózeshez, mondván:
16:24 Szólj a gyülekezethez, mondván: Keljetek fel a környékről!
Kórah, Dátán és Abirám sátora.
16:25 És felkelt Mózes, és elméne Dátánhoz és Abirámhoz; és a vének
Izrael követte őt.
16,26 És így szólt a gyülekezethez: Távozz, kérlek,
ezeknek a gonosz embereknek sátrai, és semmihez ne nyúljatok az övékhez, hogy ne legyetek
minden bűnükben elmerültek.
16,27 Felmentek tehát Kórah, Dátán és Abirám sátorából,
minden oldalról: Dátán és Abiram pedig kijöttek, és megálltak az ajtóban
sátraikat, feleségeiket, fiaikat és kisgyermekeiket.
16:28 És monda Mózes: Erről tudjátok meg, hogy az Úr küldött engem, hogy megtegyem.
mindezek a művek; mert nem magamtól tettem azokat.
16:29 Ha ezek az emberek meghalnak minden ember halálát, vagy ha meglátogatják őket
minden férfi látogatása után; akkor nem az Úr küldött engem.
16:30 Ha pedig az Úr újat alkot, és a föld megnyitja száját, és
nyeld le őket mindennel együtt, ami rájuk tartozik, és lemennek
gyorsan a gödörbe; akkor megértitek, hogy ezeknek az embereknek van
bosszantotta az URat.
16:31 És lőn, amint befejezte mindezen szavak kimondását,
hogy a föld szétszakad, ami alattuk volt:
16,32 És a föld megnyitotta száját, és elnyelte őket és házaikat,
és minden férfiú, aki Kórahhoz tartozott, és minden jószáguk.
16,33 Ők és mindazok, akik csak voltak, élve lementek a gödörbe,
és bezárta őket a föld, és elvesztek közülük
gyülekezet.
16,34 És az egész Izráel, a ki körülöttük volt, elfutott kiáltásukra
azt mondták: Nehogy minket is elnyeljen a föld.
16,35 Tűz jött ki az ÚRtól, és megemésztette a kétszázat
és ötven férfiú, akik tömjéneztek.
16,36 És szóla az ÚR Mózeshez, mondván:
16,37 Szólj Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy vegye fel a
tömjénezőket az égőből, te pedig szórd oda a tüzet; nekik
megszentelik.
16:38 Ezeknek a bűnösöknek tömjénezőit saját lelkük ellen készítsék el
széles tányérokat az oltár befedésére, mert korábban felajánlották azokat
az ÚR, ezért szenteltetik meg, és jelül legyenek a nékik
Izrael fiai.
16,39 Eleázár pap pedig fogta a réz tömjénezőket, amelyekkel azok voltak
égett felajánlotta; és széles lemezeket készítettek belőlük a borításhoz
oltár:
16:40 Hogy emlékeztessem Izráel fiait, hogy nincs idegen
ne az Áron magvából valók, közeledjetek, hogy tömjénezzenek az Úr előtt;
hogy ne legyen olyan, mint Kórah és olyan, mint az ő társasága, amint az Úr megmondta néki
Mózes keze.
16:41 Holnap pedig Izráel fiainak egész gyülekezete
zúgolódtak Mózes és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg
az ÚR népe.
16:42 És lőn, amikor a gyülekezet összegyűlt Mózes ellen
és Áron ellen, hogy a sátor felé néztek
gyülekezet: és íme, a felhő borította azt, és a dicsőség
megjelent az ÚR.
16,43 És Mózes és Áron elmentek a gyülekezet sátora elé.
16,44 És szóla az Úr Mózeshez, mondván:
16:45 Menjetek ki ebből a gyülekezetből, hogy megemészsem őket, mint a
pillanat. És arcra borultak.
16,46 És monda Mózes Áronnak: Vegyél egy tömjénezőt, és vess abba tüzet.
az oltárt, és ölts magadra tömjént, és gyorsan menj a gyülekezethez, és
szerezz engesztelést értük, mert kijött az Úr haragja;
elkezdődött a pestis.
16,47 Áron pedig fogta, amint Mózes parancsolta, és befutott a föld közepébe.
gyülekezet; és ímé elkezdődött a csapás a nép között
tömjéneztek, és engesztelést végeztek a népért.
16:48 És ott állt a holtak és az élők között; és a pestis megmaradt.
16:49 Tizennégyezer-héten haltak meg a csapásban
százan azok mellett, akik meghaltak Kórah ügyében.
16,50 Áron visszatért Mózeshez, a sátor ajtajához.
gyülekezet: és a csapás megszűnt.