Luke 22,1 Közeledik a kovásztalan kenyér ünnepe, amelyet Pészah. 22:2 A főpapok és írástudók pedig keresték, hogyan öljék meg őt; számára féltek az emberektől. 22,3 Azután bement a Sátán Júdásba, akit Iskariótesnek hívnak, és a számhoz tartozott a tizenkettő. 22,4 És elméne, és beszélt a főpapokkal és a kapitányokkal, hogyan árulhatná el őt nekik. 22:5 És örültek, és szövetséget kötöttek, hogy pénzt adnak neki. 22:6 És megígérte, és kereste az alkalmat, hogy elárulja őt nekik a sokaság hiánya. 22,7 Aztán eljött a kovásztalan kenyér napja, amikor a páskhát meg kell ölni. 22,8 És elküldte Pétert és Jánost, mondván: Menjetek és készítsétek el nekünk a páskhát, azt ehetünk. 22:9 És mondának néki: Hol akarod, hogy készítsünk? 22,10 És monda nékik: Íme, amikor bementek a városba, ott találkozik-e veled ember, aki egy korsó vizet visz; kövesse őt a házba, ahová bemegy. 22:11 És mondjátok a ház jóemberének: Azt mondja a Mester te, hol van a vendégszoba, ahol a páskhát az enyémmel eszem tanítványok? 22:12 És megmutat néktek egy nagy felső szobát, berendezve: ott készítsétek el. 22:13 És elmentek, és megtalálták, amint megmondta nekik, és készen álltak a húsvét. 22,14 És amikor eljött az óra, leült, és a tizenkét apostol neki. 22:15 És monda nékik: Vágyakozva kívánom enni ezt a páskhát veled, mielőtt szenvedek: 22,16 Mert mondom néktek, nem eszem többé abból, amíg meg nem történik beteljesedik Isten országában. 22,17 És fogta a poharat, hálát adott, és ezt mondta: Vedd ezt, és oszd szét! egymás között: 22:18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlő terméséből mindaddig eljön Isten országa. 22,19 És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik. mondván: Ez az én testem, amely értetek adatik: ezt cselekedjétek emlékezetül rólam. 22,20 Hasonlóképpen a pohár is vacsora után, mondván: Ez a pohár az új végrendelet az én véremben, amely értetek kiontatik. 22:21 De íme, annak keze, aki engem elárul, velem van az asztalon. 22:22 És valóban elmegy az Emberfia, amint meg van határozva; de jaj annak ember, aki elárulja! 22:23 És kérdezősködni kezdtek egymás között, hogy melyikük az meg kellene csinálni ezt a dolgot. 22:24 És vita is támadt közöttük, hogy melyikük legyen a legnagyobbnak számított. 22,25 És monda nékik: A pogányok királyai uralkodnak felettük őket; és akik hatalmat gyakorolnak rajtuk, jótevőknek nevezzük. 22:26 De ti ne legyetek ilyenek, hanem aki köztetek a legnagyobb, olyan legyen a fiatalabb; és a fő, mint a ki szolgál. 22:27 Mert melyik a nagyobb, az, aki az étkezésnél ül, vagy az, aki szolgál? van nem az, aki az ételnél ül? de én úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál. 22:28 Ti vagytok, akik velem maradtak kísértéseimben. 22:29 És kijelölök néktek egy királyságot, amint az én Atyám rendelt nékem; 22,30 Hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál az én királyságomban, és trónokon üljetek ítélve Izrael tizenkét törzsét. 22,31 És monda az Úr: Simon, Simon, íme, a Sátán akart titeket, hogy úgy szitáljon téged, mint a búzát: 22,32 Én pedig imádkoztam érted, hogy a te hited el ne fogyjon; megtérve erősítsd meg testvéreidet. 22,33 És monda néki: Uram, kész vagyok veled menni, mindketten bemenni börtönbe és halálba. 22,34 Ő pedig monda: Mondom neked, Péter, ma nem szól a kakas. előtte háromszor tagadod meg, hogy ismersz engem. 22,35 És monda nékik: Amikor elküldtelek titeket erszény és táska nélkül, és cipő, hiányzott valamiből? És azt mondták: Semmit. 22,36 Ekkor így szólt hozzájuk: Most azonban, akinek van erszénye, vegye el! és hasonlóképpen az ő szeletét is, és akinek nincs kardja, adja el a magáét ruhát, és vegyél egyet. 22:37 Mert mondom néktek, hogy ennek, ami meg van írva, még be kell teljesednie én bennem, és a vétkesek közé számították: a dolgok miatt aminek nekem vége van. 22,38 És mondának: Uram, íme, itt van két kard. És azt mondta nekik: Elég. 22:39 És kiment, és szokása szerint elment az Olajfák hegyére; és tanítványai is követték őt. 22,40 És mikor ott volt, monda nékik: Imádkozzatok, hogy ne menjetek be a kísértésbe. 22,41 És mintegy kőhajításnyira visszavonult tőlük, és letérdelt, és imádkozott, 22,42 Mondván: Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat! mindazonáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. 22:43 És megjelent neki egy angyal a mennyből, és megerősítette őt. 22:44 És gyötrődve még buzgóbban imádkozott, és verítéke olyan volt hatalmas vércseppek hullottak le a földre. 22,45 És amikor felkelt az imádságból, és tanítványaihoz ment, talált bánattól alszanak, 22:46 És monda nékik: Miért alszol? keljetek fel és imádkozzatok, nehogy bemenjetek kísértés. 22,47 És amint még beszélt, íme, sokaság és az elhívott Júdás, egy a tizenkettő közül, előttük ment, és Jézushoz közeledett csókold meg. 22,48 Jézus azonban ezt mondta neki: Júdás, elárulod az Emberfiát csók? 22,49 Amikor a körülötte lévők látták, mi következik, így szóltak hozzá őt, Uram, megverjük-e karddal? 22,50 És egyikük megverte a főpap szolgáját, és levágta az övét jobb ful. 22:51 Jézus pedig felelvén, monda: Szenvedjetek eddig. És megérintette a fülét, és meggyógyította. 22,52 Ekkor Jézus így szólt a főpapokhoz és a templom parancsnokaihoz, és a vének, a kik hozzá járultak, jöjjetek ki, mint a tolvaj ellen, karddal és bottal? 22,53 Amikor mindennap veletek voltam a templomban, nem nyújtottatok ki kezet ellenem: de ez a te órád, és a sötétség hatalma. 22,54 Azután megfogták, vezették, és bevitték a főpaphoz ház. Péter pedig messziről követte. 22:55 És amikor tüzet gyújtottak a csarnok közepén, és lerakták együtt, Péter leült közéjük. 22,56 De egy szolgálólány meglátta őt, amint a tűz mellett ült, és komolyan ránézett, és így szólt: Ez az ember is vele volt. 22:57 És megtagadta őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt. 22:58 Kis idő múlva meglátta őt egy másik, és így szólt: Te is az őket. Péter pedig monda: Ember, nem vagyok. 22:59 És körülbelül egy órával a másik után magabiztosan megerősítette: mondván: Bizony, ez is vele volt, mert galileai. 22,60 Péter pedig monda: Ember, nem tudom, mit mondasz. És azonnal, közben mégis beszélt, a kakas szólt. 22,61 Az Úr pedig megfordult, és Péterre nézett. És Péternek eszébe jutott az Úr beszéde, hogyan mondta neki: Mielőtt szól a kakas, te háromszor megtagad. 22,62 Péter pedig kiment, és keservesen sírt. 22,63 A férfiak pedig, akik fogva tartották Jézust, kigúnyolták és megverték. 22:64 Amikor bekötötték a szemét, arcon ütötték, és megkérdezte tőle, mondván: Prófétálj, ki ütött meg téged? 22:65 És sok más dolgot is káromlóan beszéltek ellene. 22:66 És amint felvirradt, a nép vénei és a fejedelem A papok és az írástudók összegyűltek, és bevezették a tanácsukra, mondás, 22:67 Te vagy a Krisztus? Mondd el nekünk. És monda nékik: Ha mondom nektek, ti nem hiszi el: 22:68 És ha én is kérlek titeket, nem válaszoltok nekem, és nem engedtek el. 22:69 Ezentúl az Emberfia ül a hatalmának jobbján Isten. 22,70 Akkor mindnyájan megkérdezték: Te vagy-e tehát az Isten Fia? És azt mondta nekik: Azt mondod, hogy én vagyok. 22:71 És mondának: Mi szükségünk van még tanúkra? mert nekünk magunknak van hallott a saját szájáról.