Luke
22,1 Közeledik a kovásztalan kenyér ünnepe, amelyet
Pészah.
22:2 A főpapok és írástudók pedig keresték, hogyan öljék meg őt; számára
féltek az emberektől.
22,3 Azután bement a Sátán Júdásba, akit Iskariótesnek hívnak, és a számhoz tartozott
a tizenkettő.
22,4 És elméne, és beszélt a főpapokkal és a kapitányokkal,
hogyan árulhatná el őt nekik.
22:5 És örültek, és szövetséget kötöttek, hogy pénzt adnak neki.
22:6 És megígérte, és kereste az alkalmat, hogy elárulja őt nekik
a sokaság hiánya.
22,7 Aztán eljött a kovásztalan kenyér napja, amikor a páskhát meg kell ölni.
22,8 És elküldte Pétert és Jánost, mondván: Menjetek és készítsétek el nekünk a páskhát, azt
ehetünk.
22:9 És mondának néki: Hol akarod, hogy készítsünk?
22,10 És monda nékik: Íme, amikor bementek a városba, ott
találkozik-e veled ember, aki egy korsó vizet visz; kövesse őt a
házba, ahová bemegy.
22:11 És mondjátok a ház jóemberének: Azt mondja a Mester
te, hol van a vendégszoba, ahol a páskhát az enyémmel eszem
tanítványok?
22:12 És megmutat néktek egy nagy felső szobát, berendezve: ott készítsétek el.
22:13 És elmentek, és megtalálták, amint megmondta nekik, és készen álltak
a húsvét.
22,14 És amikor eljött az óra, leült, és a tizenkét apostol
neki.
22:15 És monda nékik: Vágyakozva kívánom enni ezt a páskhát
veled, mielőtt szenvedek:
22,16 Mert mondom néktek, nem eszem többé abból, amíg meg nem történik
beteljesedik Isten országában.
22,17 És fogta a poharat, hálát adott, és ezt mondta: Vedd ezt, és oszd szét!
egymás között:
22:18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlő terméséből mindaddig
eljön Isten országa.
22,19 És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik.
mondván: Ez az én testem, amely értetek adatik: ezt cselekedjétek emlékezetül
rólam.
22,20 Hasonlóképpen a pohár is vacsora után, mondván: Ez a pohár az új
végrendelet az én véremben, amely értetek kiontatik.
22:21 De íme, annak keze, aki engem elárul, velem van az asztalon.
22:22 És valóban elmegy az Emberfia, amint meg van határozva; de jaj annak
ember, aki elárulja!
22:23 És kérdezősködni kezdtek egymás között, hogy melyikük az
meg kellene csinálni ezt a dolgot.
22:24 És vita is támadt közöttük, hogy melyikük legyen
a legnagyobbnak számított.
22,25 És monda nékik: A pogányok királyai uralkodnak felettük
őket; és akik hatalmat gyakorolnak rajtuk, jótevőknek nevezzük.
22:26 De ti ne legyetek ilyenek, hanem aki köztetek a legnagyobb, olyan legyen
a fiatalabb; és a fő, mint a ki szolgál.
22:27 Mert melyik a nagyobb, az, aki az étkezésnél ül, vagy az, aki szolgál? van
nem az, aki az ételnél ül? de én úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál.
22:28 Ti vagytok, akik velem maradtak kísértéseimben.
22:29 És kijelölök néktek egy királyságot, amint az én Atyám rendelt nékem;
22,30 Hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál az én királyságomban, és trónokon üljetek
ítélve Izrael tizenkét törzsét.
22,31 És monda az Úr: Simon, Simon, íme, a Sátán akart titeket,
hogy úgy szitáljon téged, mint a búzát:
22,32 Én pedig imádkoztam érted, hogy a te hited el ne fogyjon;
megtérve erősítsd meg testvéreidet.
22,33 És monda néki: Uram, kész vagyok veled menni, mindketten bemenni
börtönbe és halálba.
22,34 Ő pedig monda: Mondom neked, Péter, ma nem szól a kakas.
előtte háromszor tagadod meg, hogy ismersz engem.
22,35 És monda nékik: Amikor elküldtelek titeket erszény és táska nélkül, és
cipő, hiányzott valamiből? És azt mondták: Semmit.
22,36 Ekkor így szólt hozzájuk: Most azonban, akinek van erszénye, vegye el!
és hasonlóképpen az ő szeletét is, és akinek nincs kardja, adja el a magáét
ruhát, és vegyél egyet.
22:37 Mert mondom néktek, hogy ennek, ami meg van írva, még be kell teljesednie
én bennem, és a vétkesek közé számították: a dolgok miatt
aminek nekem vége van.
22,38 És mondának: Uram, íme, itt van két kard. És azt mondta nekik:
Elég.
22:39 És kiment, és szokása szerint elment az Olajfák hegyére; és
tanítványai is követték őt.
22,40 És mikor ott volt, monda nékik: Imádkozzatok, hogy ne menjetek be
a kísértésbe.
22,41 És mintegy kőhajításnyira visszavonult tőlük, és letérdelt,
és imádkozott,
22,42 Mondván: Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat!
mindazonáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.
22:43 És megjelent neki egy angyal a mennyből, és megerősítette őt.
22:44 És gyötrődve még buzgóbban imádkozott, és verítéke olyan volt
hatalmas vércseppek hullottak le a földre.
22,45 És amikor felkelt az imádságból, és tanítványaihoz ment, talált
bánattól alszanak,
22:46 És monda nékik: Miért alszol? keljetek fel és imádkozzatok, nehogy bemenjetek
kísértés.
22,47 És amint még beszélt, íme, sokaság és az elhívott
Júdás, egy a tizenkettő közül, előttük ment, és Jézushoz közeledett
csókold meg.
22,48 Jézus azonban ezt mondta neki: Júdás, elárulod az Emberfiát
csók?
22,49 Amikor a körülötte lévők látták, mi következik, így szóltak hozzá
őt, Uram, megverjük-e karddal?
22,50 És egyikük megverte a főpap szolgáját, és levágta az övét
jobb ful.
22:51 Jézus pedig felelvén, monda: Szenvedjetek eddig. És megérintette a fülét,
és meggyógyította.
22,52 Ekkor Jézus így szólt a főpapokhoz és a templom parancsnokaihoz, és
a vének, a kik hozzá járultak, jöjjetek ki, mint a tolvaj ellen,
karddal és bottal?
22,53 Amikor mindennap veletek voltam a templomban, nem nyújtottatok ki kezet
ellenem: de ez a te órád, és a sötétség hatalma.
22,54 Azután megfogták, vezették, és bevitték a főpaphoz
ház. Péter pedig messziről követte.
22:55 És amikor tüzet gyújtottak a csarnok közepén, és lerakták
együtt, Péter leült közéjük.
22,56 De egy szolgálólány meglátta őt, amint a tűz mellett ült, és komolyan
ránézett, és így szólt: Ez az ember is vele volt.
22:57 És megtagadta őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt.
22:58 Kis idő múlva meglátta őt egy másik, és így szólt: Te is az
őket. Péter pedig monda: Ember, nem vagyok.
22:59 És körülbelül egy órával a másik után magabiztosan megerősítette:
mondván: Bizony, ez is vele volt, mert galileai.
22,60 Péter pedig monda: Ember, nem tudom, mit mondasz. És azonnal, közben
mégis beszélt, a kakas szólt.
22,61 Az Úr pedig megfordult, és Péterre nézett. És Péternek eszébe jutott
az Úr beszéde, hogyan mondta neki: Mielőtt szól a kakas, te
háromszor megtagad.
22,62 Péter pedig kiment, és keservesen sírt.
22,63 A férfiak pedig, akik fogva tartották Jézust, kigúnyolták és megverték.
22:64 Amikor bekötötték a szemét, arcon ütötték, és
megkérdezte tőle, mondván: Prófétálj, ki ütött meg téged?
22:65 És sok más dolgot is káromlóan beszéltek ellene.
22:66 És amint felvirradt, a nép vénei és a fejedelem
A papok és az írástudók összegyűltek, és bevezették a tanácsukra,
mondás,
22:67 Te vagy a Krisztus? Mondd el nekünk. És monda nékik: Ha mondom nektek, ti
nem hiszi el:
22:68 És ha én is kérlek titeket, nem válaszoltok nekem, és nem engedtek el.
22:69 Ezentúl az Emberfia ül a hatalmának jobbján
Isten.
22,70 Akkor mindnyájan megkérdezték: Te vagy-e tehát az Isten Fia? És azt mondta nekik:
Azt mondod, hogy én vagyok.
22:71 És mondának: Mi szükségünk van még tanúkra? mert nekünk magunknak van
hallott a saját szájáról.