Siralmak 5:1 Emlékezzél meg, Uram, mi történt velünk: nézd meg és nézd meg a mieinket szemrehányás. 5,2 Örökségünk idegenek kezébe kerül, házaink idegenekké. 5,3 Árvák és árvák vagyunk, anyáink olyanok, mint az özvegyek. 5:4 Pénzért ittuk a vizünket; a fánkat eladják nekünk. 5,5 Nyakunk üldöztetés alatt áll: dolgozunk, és nincs nyugalom. 5,6 Kezet adtunk az egyiptomiaknak és az asszíroknak, hogy legyenek elégedett a kenyérrel. 5:7 Atyáink vétkeztek, de nem; és elviseltük az övéket törvénytelenségek. 5:8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiszabadítson minket a kezüket. 5,9 Életünk veszedelmével kaptuk meg kenyerünket a kardja miatt vadon. 5:10 A bőrünk fekete volt, mint a kemence a szörnyű éhínség miatt. 5,11 Elragadták az asszonyokat Sionban, és a szolgálóleányokat Júda városaiban. 5:12 A fejedelmeket a kezüknél fogva akasztják fel, a vének arcát nem megbecsült. 5,13 Elvitték az ifjakat őrölni, és a gyerekek a fa alá estek. 5:14 A vének megszűntek a kaputól, az ifjak a zenéjüktől. 5:15 Szívünk öröme megszűnt; táncunk gyászba fordul. 5,16 Leesett fejünkről a korona: jaj nekünk, hogy vétkeztünk! 5:17 Emiatt a mi szívünk elfáradt; ezekre a dolgokra homályos a szemünk. 5:18 Sion hegye miatt, amely elpusztult, a rókák járnak rajta azt. 5:19 Te, Uram, megmaradsz örökké; a te trónod nemzedékről nemzedékre generáció. 5,20 Miért felejtesz el rólunk örökre, és miért hagysz el minket oly sokáig? 5:21 Fordíts minket magadhoz, Uram, és megtérünk; újítsuk meg napjainkat mint régen. 5:22 De te végképp megvetettél minket; nagyon haragszol ránk.