Siralmak
5:1 Emlékezzél meg, Uram, mi történt velünk: nézd meg és nézd meg a mieinket
szemrehányás.
5,2 Örökségünk idegenek kezébe kerül, házaink idegenekké.
5,3 Árvák és árvák vagyunk, anyáink olyanok, mint az özvegyek.
5:4 Pénzért ittuk a vizünket; a fánkat eladják nekünk.
5,5 Nyakunk üldöztetés alatt áll: dolgozunk, és nincs nyugalom.
5,6 Kezet adtunk az egyiptomiaknak és az asszíroknak, hogy legyenek
elégedett a kenyérrel.
5:7 Atyáink vétkeztek, de nem; és elviseltük az övéket
törvénytelenségek.
5:8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiszabadítson minket
a kezüket.
5,9 Életünk veszedelmével kaptuk meg kenyerünket a kardja miatt
vadon.
5:10 A bőrünk fekete volt, mint a kemence a szörnyű éhínség miatt.
5,11 Elragadták az asszonyokat Sionban, és a szolgálóleányokat Júda városaiban.
5:12 A fejedelmeket a kezüknél fogva akasztják fel, a vének arcát nem
megbecsült.
5,13 Elvitték az ifjakat őrölni, és a gyerekek a fa alá estek.
5:14 A vének megszűntek a kaputól, az ifjak a zenéjüktől.
5:15 Szívünk öröme megszűnt; táncunk gyászba fordul.
5,16 Leesett fejünkről a korona: jaj nekünk, hogy vétkeztünk!
5:17 Emiatt a mi szívünk elfáradt; ezekre a dolgokra homályos a szemünk.
5:18 Sion hegye miatt, amely elpusztult, a rókák járnak rajta
azt.
5:19 Te, Uram, megmaradsz örökké; a te trónod nemzedékről nemzedékre
generáció.
5,20 Miért felejtesz el rólunk örökre, és miért hagysz el minket oly sokáig?
5:21 Fordíts minket magadhoz, Uram, és megtérünk; újítsuk meg napjainkat
mint régen.
5:22 De te végképp megvetettél minket; nagyon haragszol ránk.