Joshua 11,1 És lőn, amikor Jábin, Hácor királya meghallotta ezeket, hogy elküldött Jóbábhoz, Madon királyához és Simron királyához és hozzá Aksáf királya, 11,2 És a királyokhoz, a kik a hegyek és a hegyek északi részén valának síkság Chinnerothtól délre, és a völgyben, és Dor határain nyugaton, 11,3 És a kánaániaknak keleten és nyugaton, és az emoreusokhoz, és a hettiták, a perizziek és a jebuzeusok a hegyekben, és a hivitákhoz Hermon alatt, Micpe földjén. 11,4 És kimentek, ők és minden seregük velük, sok ember mint a homok, amely a tenger partján sok, lovakkal és szekerek nagyon sok. 11,5 És mikor ezek a királyok mind összetalálkoztak, eljöttek és tábort ütöttek együtt Merom vizénél, hogy harcoljanak Izrael ellen. 11:6 És monda az ÚR Józsuénak: Ne félj tőlük; Holnap ekkortájt mindnyájukat megöletve adom Izrael elé: a lovaikat megdörzsölöd, szekereiket pedig tűzzel égesd meg. 11,7 Eljöve tehát Józsué és vele az egész hadakozó nép, ellenük Merom vize hirtelen; és rájuk estek. 11,8 És az Úr Izrael kezébe adta őket, aki megverte őket, és üldözték őket a nagy Sidonig, Misrephotmaimig és a Micpe völgye kelet felé; és addig verték őket, míg el nem hagyták őket egyik sem maradt. 11,9 Józsué pedig úgy tett velük, ahogy az ÚR parancsolta neki: megdöntötte lovaikat, és megégették a szekereiket tűzzel. 11,10 Józsué pedig visszafordult abban az időben, és megragadta Házort, és megverte a királyt karddal, mert előbb Hászor volt mindazoknak a feje királyságok. 11:11 És megütöttek minden lelket, aki benne volt, a szélével kard, teljesen elpusztítva őket: nem maradt lélegezni: és megégette Hazort tűzzel. 11,12 És azoknak a királyoknak minden városát és azok összes királyait Józsué tette fogd, és sújtsd le őket kard élével, és teljesen elpusztította őket, ahogy Mózes, az ÚR szolgája parancsolta. 11,13 Ami pedig a városokat illeti, amelyek erejükben álltak, Izráel felgyújtotta egyikük sem, csak Hazor; hogy Joshua elégette. 11:14 És ezeknek a városoknak minden zsákmányát és a jószágot, a fiait Izrael zsákmányul vette magát; de minden férfit, akivel leütöttek a kard élét, amíg el nem pusztították őket, és el sem hagyták őket bármit lélegezni. 11,15 Amint parancsolta az Úr Mózesnek, az ő szolgájának, úgy parancsolta Mózes Józsuének, és Józsué is; semmit sem hagyott el nem hagyott mindabból, amit az Úr parancsolt Mózes. 11,16 Elfoglalta tehát Józsué az egész földet, a dombokat és az egész déli vidéket Gósen egész földjét és a völgyet, a síkságot és a hegyet Izraelé és annak völgye; 11,17 Még a Halak-hegytől is, amely felmegy Szeirbe, egészen Baalgadig. a Libanon völgyét a Hermon-hegy alatt; és minden királyukat elfoglalta, és megverte és megölte őket. 11,18 Józsué sokáig háborúzott ezekkel a királyokkal. 11,19 Nem volt más város, amely békét kötött Izrael fiaival, kivéve a hivveiek, Gibeon lakosai, a többit pedig harcba vitték. 11,20 Mert az Úrtól volt, hogy megkeményítse szívüket, hogy eljöjjenek Izráel ellen harcban, hogy végleg elpusztítsa őket, és azt nem kegyelmeznek, hanem hogy elpusztítsa őket, mint az Úr – parancsolta Mózes. 11,21 Abban az időben pedig eljött Józsué, és kiirtotta az anákokat hegyek, Hebronból, Debirből, Anabból és mindenből Júda hegyei közül és Izrael minden hegyéről: Józsué teljesen elpusztította őket városaikkal együtt. 11:22 Anakimok közül senki sem maradt a fiainak földjén Izrael: csak Gázában, Gátban és Asdódban maradt meg. 11,23 Józsué tehát bevette az egész földet, mindannyian, amint mondotta az Úr Mózes; Józsué pedig örökségül adta Izráelnek a szerint törzseik szerinti megosztottságukat. És a föld megpihent a háborútól.