Joshua
11,1 És lőn, amikor Jábin, Hácor királya meghallotta ezeket,
hogy elküldött Jóbábhoz, Madon királyához és Simron királyához és hozzá
Aksáf királya,
11,2 És a királyokhoz, a kik a hegyek és a hegyek északi részén valának
síkság Chinnerothtól délre, és a völgyben, és Dor határain
nyugaton,
11,3 És a kánaániaknak keleten és nyugaton, és az emoreusokhoz,
és a hettiták, a perizziek és a jebuzeusok a hegyekben,
és a hivitákhoz Hermon alatt, Micpe földjén.
11,4 És kimentek, ők és minden seregük velük, sok ember
mint a homok, amely a tenger partján sok, lovakkal és
szekerek nagyon sok.
11,5 És mikor ezek a királyok mind összetalálkoztak, eljöttek és tábort ütöttek
együtt Merom vizénél, hogy harcoljanak Izrael ellen.
11:6 És monda az ÚR Józsuénak: Ne félj tőlük;
Holnap ekkortájt mindnyájukat megöletve adom Izrael elé:
a lovaikat megdörzsölöd, szekereiket pedig tűzzel égesd meg.
11,7 Eljöve tehát Józsué és vele az egész hadakozó nép, ellenük
Merom vize hirtelen; és rájuk estek.
11,8 És az Úr Izrael kezébe adta őket, aki megverte őket, és
üldözték őket a nagy Sidonig, Misrephotmaimig és a
Micpe völgye kelet felé; és addig verték őket, míg el nem hagyták őket
egyik sem maradt.
11,9 Józsué pedig úgy tett velük, ahogy az ÚR parancsolta neki: megdöntötte lovaikat,
és megégették a szekereiket tűzzel.
11,10 Józsué pedig visszafordult abban az időben, és megragadta Házort, és megverte a királyt
karddal, mert előbb Hászor volt mindazoknak a feje
királyságok.
11:11 És megütöttek minden lelket, aki benne volt, a szélével
kard, teljesen elpusztítva őket: nem maradt lélegezni: és
megégette Hazort tűzzel.
11,12 És azoknak a királyoknak minden városát és azok összes királyait Józsué tette
fogd, és sújtsd le őket kard élével, és teljesen
elpusztította őket, ahogy Mózes, az ÚR szolgája parancsolta.
11,13 Ami pedig a városokat illeti, amelyek erejükben álltak, Izráel felgyújtotta
egyikük sem, csak Hazor; hogy Joshua elégette.
11:14 És ezeknek a városoknak minden zsákmányát és a jószágot, a fiait
Izrael zsákmányul vette magát; de minden férfit, akivel leütöttek
a kard élét, amíg el nem pusztították őket, és el sem hagyták őket
bármit lélegezni.
11,15 Amint parancsolta az Úr Mózesnek, az ő szolgájának, úgy parancsolta Mózes Józsuének,
és Józsué is; semmit sem hagyott el nem hagyott mindabból, amit az Úr parancsolt
Mózes.
11,16 Elfoglalta tehát Józsué az egész földet, a dombokat és az egész déli vidéket
Gósen egész földjét és a völgyet, a síkságot és a hegyet
Izraelé és annak völgye;
11,17 Még a Halak-hegytől is, amely felmegy Szeirbe, egészen Baalgadig.
a Libanon völgyét a Hermon-hegy alatt; és minden királyukat elfoglalta,
és megverte és megölte őket.
11,18 Józsué sokáig háborúzott ezekkel a királyokkal.
11,19 Nem volt más város, amely békét kötött Izrael fiaival, kivéve
a hivveiek, Gibeon lakosai, a többit pedig harcba vitték.
11,20 Mert az Úrtól volt, hogy megkeményítse szívüket, hogy eljöjjenek
Izráel ellen harcban, hogy végleg elpusztítsa őket, és azt
nem kegyelmeznek, hanem hogy elpusztítsa őket, mint az Úr
– parancsolta Mózes.
11,21 Abban az időben pedig eljött Józsué, és kiirtotta az anákokat
hegyek, Hebronból, Debirből, Anabból és mindenből
Júda hegyei közül és Izrael minden hegyéről: Józsué
teljesen elpusztította őket városaikkal együtt.
11:22 Anakimok közül senki sem maradt a fiainak földjén
Izrael: csak Gázában, Gátban és Asdódban maradt meg.
11,23 Józsué tehát bevette az egész földet, mindannyian, amint mondotta az Úr
Mózes; Józsué pedig örökségül adta Izráelnek a szerint
törzseik szerinti megosztottságukat. És a föld megpihent a háborútól.