Joshua
8,1 És monda az Úr Józsuénak: Ne félj, és ne rettegj!
az összes veled hadakozó nép, és kelj fel, menj fel Aiba: lásd, megvan
kezedbe adtad Ai királyát és népét és városát, és
az ő földje:
8,2 Aival és királyával tégy úgy, mint Jerikóval és vele.
király: csak a zsákmányt és annak marháját vegyétek el
prédát magatoknak: állítsatok lest a mögötte lévő városra.
8,3 Felkelt tehát Józsué és az egész hadakozó nép, hogy felmenjenek Ai ellen
Józsué kiválasztott harmincezer vitéz férfiút, és elküldte őket
el éjszaka.
8:4 És megparancsolta nekik, mondván: Íme, lesben álltok az ellen
város, még a város mögött is: ne menjetek messzire a várostól, de legyetek mindnyájan
kész:
8,5 És én és az egész nép, amely velem van, közeledünk a városhoz.
és lészen, amikor kijönnek ellenünk, mint a
először, hogy elmenekülünk előlük,
8:6 (Mert utánunk jönnek), mígnem kivonjuk őket a városból;
mert azt mondják majd: Futnak előlünk, mint először; ezért mi
menekülni fog előlük.
8:7 Akkor keljetek fel a lesből, és foglaljátok el a várost, mert a
ÚR, a te Istened a kezedbe adja.
8:8 És amikor elfoglaljátok a várost, állítsátok be a várost
tűzben: az ÚR parancsolata szerint cselekedjetek. Látod, én
parancsoltak neked.
8:9 Józsué azért elküldte őket, és elmentek lesbe, és
lakhelye volt Bétel és Ai között, Ai nyugati oldalán, de Józsué megszállt
azon az éjszakán az emberek között.
8,10 És felkelt Józsué korán reggel, és megszámlálta a népet
felment ő és Izráel vénei a nép előtt Aiba.
8,11 És felment az egész nép, még a hadi nép is, amely vele volt,
és közeledett, és a város elé ment, és az északi oldalon ütött
Aié: most egy völgy volt köztük és Ai között.
8,12 És fogott mintegy ötezer embert, és lesbe állította őket
Bétel és Ai között, a város nyugati oldalán.
8,13 És mikor a népet, még az egész sereget is, amely a fedélzeten volt
a várostól északra, lesben lévőik pedig a város nyugati részén,
Józsué aznap este a völgy közepébe ment.
8,14 És lőn, amint ezt Ai királya látta, sietve
korán felkeltek, és a város férfiai kivonultak Izrael ellen
csatát, ő és egész népe, meghatározott időben, a síkság előtt;
de nem sejtette, hogy a mögötte hazugok lesben álltak ellene
város.
8,15 Józsué és az egész Izráel pedig olyanná tette, mintha megverték volna őket, és
elmenekült a vadonba.
8,16 És az egész nép, amely Aiban volt, egybegyűlt, hogy üldözzék
és üldözték Józsuét, és kivonták őket a városból.
8,17 És nem maradt senki sem Aiban, sem Bételben, aki utána ne ment volna
Izrael: és nyitva hagyták a várost, és üldözték Izraelt.
8,18 És monda az Úr Józsuénak: Nyújtsd ki a dárdát, amely a kezedben van.
Ai felé; mert a kezedbe adom. És Joshua elnyújtózkodott
a lándzsát, amelyet a kezében tartott a város felé.
8,19 És a les gyorsan felkelt a helyükről, és amint elfutottak
kinyújtotta kezét, és bementek a városba, és elfoglalták
és sietve felgyújtotta a várost.
8,20 És amikor Ai emberei maguk mögé néztek, látták, és íme, a
a város füstje felszállt az égbe, és nem volt erejük elmenekülni
erre vagy arra: és a nép, amely a pusztába menekült, megfordult
vissza az üldözőkre.
8,21 Amikor Józsué és az egész Izráel látta, hogy a les elfoglalta a várost,
és hogy a város füstje felszállt, aztán újra megfordultak, és
megölte Ai embereit.
8:22 A másik pedig kivonult ellenük a városból; tehát benne voltak a
Izrael közepén, némelyek ezen az oldalon, mások pedig azon az oldalon
úgy megverték őket, hogy senkit sem hagytak ottmaradni vagy elmenekülni.
8,23 És elvitték Ai királyát élve, és elvitték Józsuéhoz.
8:24 És lőn, amikor Izráel befejezte az egész lemészárlást
Ai lakói a mezőn, a pusztában, ahol üldözték
és amikor mindannyian a kard élére estek, addig
megsemmisültek, és visszatért Izráel fiai mind Aiba, és megverték azt
a kard élével.
8:25 És így történt, hogy mindazok, akik azon a napon elestek, férfiak és nők egyaránt
tizenkétezer, Ai összes embere.
8,26 Mert Józsué nem húzta vissza a kezét, amellyel a lándzsát kinyújtotta,
mígnem teljesen elpusztította Ai összes lakóját.
8,27 Csak a jószágot és annak a városnak a zsákmányát vette zsákmányul Izrael
magukat az ÚR beszéde szerint, amelyet parancsolt
Joshua.
8,28 Józsué pedig elégette Ait, és örökre halommá, pusztává tette.
mind a mai napig.
8,29 És Ai királyát egy fán akasztotta estig, és amint
lement a nap, Józsué megparancsolta, hogy vigyék el a tetemét
le a fáról, és dobd a város kapujának bejáratához,
és emelj rá egy nagy kőhalmot, amely mind a mai napig megmaradt.
8,30 Akkor Józsué oltárt épített az Úrnak, Izráel Istenének az Ebál hegyén,
8,31 Amint Mózes, az ÚR szolgája megparancsolta Izráel fiainak, úgy
meg van írva Mózes törvényének könyvében, egész kövekből álló oltár,
amelyre senki sem emelt fel vasat, és égetve áldoztak rajta
áldozatokat az ÚRnak, és hálaáldozatot.
8,32 És odaírta a kövekre Mózes törvényének másolatát, amelyet ő
írta Izrael fiai előtt.
8,33 És felállt egész Izráel és vénei, tisztjeik és bíráik
ezen az oldalon a láda, azon az oldalon a léviták papjai előtt,
akik az ÚR frigyládáját hordták, valamint az idegent, mint
aki közöttük született; fele a Gerizim-hegy ellen,
fele pedig az Ebál hegyével szemben; mint Mózes a szolgája a
Az ÚR megparancsolta korábban, hogy áldják meg Izrael népét.
8:34 És utána elolvasta a törvény minden szavát, az áldásokat és
szitkok, mindazok szerint, amik meg vannak írva a törvény könyvében.
8,35 Egy szó sem volt mindabból, amit Mózes parancsolt, amit Józsué nem olvasott el
Izráel egész gyülekezete előtt az asszonyokkal és a kicsinyekkel együtt
az egyedek és a köztük ismerkedő idegenek.