Joshua 8,1 És monda az Úr Józsuénak: Ne félj, és ne rettegj! az összes veled hadakozó nép, és kelj fel, menj fel Aiba: lásd, megvan kezedbe adtad Ai királyát és népét és városát, és az ő földje: 8,2 Aival és királyával tégy úgy, mint Jerikóval és vele. király: csak a zsákmányt és annak marháját vegyétek el prédát magatoknak: állítsatok lest a mögötte lévő városra. 8,3 Felkelt tehát Józsué és az egész hadakozó nép, hogy felmenjenek Ai ellen Józsué kiválasztott harmincezer vitéz férfiút, és elküldte őket el éjszaka. 8:4 És megparancsolta nekik, mondván: Íme, lesben álltok az ellen város, még a város mögött is: ne menjetek messzire a várostól, de legyetek mindnyájan kész: 8,5 És én és az egész nép, amely velem van, közeledünk a városhoz. és lészen, amikor kijönnek ellenünk, mint a először, hogy elmenekülünk előlük, 8:6 (Mert utánunk jönnek), mígnem kivonjuk őket a városból; mert azt mondják majd: Futnak előlünk, mint először; ezért mi menekülni fog előlük. 8:7 Akkor keljetek fel a lesből, és foglaljátok el a várost, mert a ÚR, a te Istened a kezedbe adja. 8:8 És amikor elfoglaljátok a várost, állítsátok be a várost tűzben: az ÚR parancsolata szerint cselekedjetek. Látod, én parancsoltak neked. 8:9 Józsué azért elküldte őket, és elmentek lesbe, és lakhelye volt Bétel és Ai között, Ai nyugati oldalán, de Józsué megszállt azon az éjszakán az emberek között. 8,10 És felkelt Józsué korán reggel, és megszámlálta a népet felment ő és Izráel vénei a nép előtt Aiba. 8,11 És felment az egész nép, még a hadi nép is, amely vele volt, és közeledett, és a város elé ment, és az északi oldalon ütött Aié: most egy völgy volt köztük és Ai között. 8,12 És fogott mintegy ötezer embert, és lesbe állította őket Bétel és Ai között, a város nyugati oldalán. 8,13 És mikor a népet, még az egész sereget is, amely a fedélzeten volt a várostól északra, lesben lévőik pedig a város nyugati részén, Józsué aznap este a völgy közepébe ment. 8,14 És lőn, amint ezt Ai királya látta, sietve korán felkeltek, és a város férfiai kivonultak Izrael ellen csatát, ő és egész népe, meghatározott időben, a síkság előtt; de nem sejtette, hogy a mögötte hazugok lesben álltak ellene város. 8,15 Józsué és az egész Izráel pedig olyanná tette, mintha megverték volna őket, és elmenekült a vadonba. 8,16 És az egész nép, amely Aiban volt, egybegyűlt, hogy üldözzék és üldözték Józsuét, és kivonták őket a városból. 8,17 És nem maradt senki sem Aiban, sem Bételben, aki utána ne ment volna Izrael: és nyitva hagyták a várost, és üldözték Izraelt. 8,18 És monda az Úr Józsuénak: Nyújtsd ki a dárdát, amely a kezedben van. Ai felé; mert a kezedbe adom. És Joshua elnyújtózkodott a lándzsát, amelyet a kezében tartott a város felé. 8,19 És a les gyorsan felkelt a helyükről, és amint elfutottak kinyújtotta kezét, és bementek a városba, és elfoglalták és sietve felgyújtotta a várost. 8,20 És amikor Ai emberei maguk mögé néztek, látták, és íme, a a város füstje felszállt az égbe, és nem volt erejük elmenekülni erre vagy arra: és a nép, amely a pusztába menekült, megfordult vissza az üldözőkre. 8,21 Amikor Józsué és az egész Izráel látta, hogy a les elfoglalta a várost, és hogy a város füstje felszállt, aztán újra megfordultak, és megölte Ai embereit. 8:22 A másik pedig kivonult ellenük a városból; tehát benne voltak a Izrael közepén, némelyek ezen az oldalon, mások pedig azon az oldalon úgy megverték őket, hogy senkit sem hagytak ottmaradni vagy elmenekülni. 8,23 És elvitték Ai királyát élve, és elvitték Józsuéhoz. 8:24 És lőn, amikor Izráel befejezte az egész lemészárlást Ai lakói a mezőn, a pusztában, ahol üldözték és amikor mindannyian a kard élére estek, addig megsemmisültek, és visszatért Izráel fiai mind Aiba, és megverték azt a kard élével. 8:25 És így történt, hogy mindazok, akik azon a napon elestek, férfiak és nők egyaránt tizenkétezer, Ai összes embere. 8,26 Mert Józsué nem húzta vissza a kezét, amellyel a lándzsát kinyújtotta, mígnem teljesen elpusztította Ai összes lakóját. 8,27 Csak a jószágot és annak a városnak a zsákmányát vette zsákmányul Izrael magukat az ÚR beszéde szerint, amelyet parancsolt Joshua. 8,28 Józsué pedig elégette Ait, és örökre halommá, pusztává tette. mind a mai napig. 8,29 És Ai királyát egy fán akasztotta estig, és amint lement a nap, Józsué megparancsolta, hogy vigyék el a tetemét le a fáról, és dobd a város kapujának bejáratához, és emelj rá egy nagy kőhalmot, amely mind a mai napig megmaradt. 8,30 Akkor Józsué oltárt épített az Úrnak, Izráel Istenének az Ebál hegyén, 8,31 Amint Mózes, az ÚR szolgája megparancsolta Izráel fiainak, úgy meg van írva Mózes törvényének könyvében, egész kövekből álló oltár, amelyre senki sem emelt fel vasat, és égetve áldoztak rajta áldozatokat az ÚRnak, és hálaáldozatot. 8,32 És odaírta a kövekre Mózes törvényének másolatát, amelyet ő írta Izrael fiai előtt. 8,33 És felállt egész Izráel és vénei, tisztjeik és bíráik ezen az oldalon a láda, azon az oldalon a léviták papjai előtt, akik az ÚR frigyládáját hordták, valamint az idegent, mint aki közöttük született; fele a Gerizim-hegy ellen, fele pedig az Ebál hegyével szemben; mint Mózes a szolgája a Az ÚR megparancsolta korábban, hogy áldják meg Izrael népét. 8:34 És utána elolvasta a törvény minden szavát, az áldásokat és szitkok, mindazok szerint, amik meg vannak írva a törvény könyvében. 8,35 Egy szó sem volt mindabból, amit Mózes parancsolt, amit Józsué nem olvasott el Izráel egész gyülekezete előtt az asszonyokkal és a kicsinyekkel együtt az egyedek és a köztük ismerkedő idegenek.