Joshua 5:1 És lőn, amikor az Emoreusok minden királya, a kik rajta voltak a Jordán nyugati oldala, és a kánaániak minden királya a tenger mellett voltak, hallották, hogy az ÚR kiszárította a Jordán vizét Izráel fiai elõtt mindaddig, amíg el nem mentünk, azt szívük megolvadt, lélek sem volt többé bennük, mert Izrael fiai közül. 5,2 Abban az időben így szólt az ÚR Józsuéhoz: Csinálj magadnak éles késeket másodszor is metéld körül Izráel fiait. 5,3 Józsué pedig éles késeket készített magának, és körülmetélte Izráel fiait a fitymák hegyénél. 5:4 És ez az oka annak, hogy Józsué körülmetélte: az egész nép Egyiptomból jöttek ki, akik férfiak voltak, még a harcosok is mind meghaltak puszta egyébként, miután kijöttek Egyiptomból. 5:5 Az egész nép pedig, amely kijött, körülmetélve volt, de az egész nép akik egyébként a vadonban születtek, ahogy kijöttek onnan Egyiptom, azokat nem metélték körül. 5,6 Mert Izráel fiai negyven esztendeig jártak a pusztában, mígnem az egész nép, amely harcos volt, egyiptomból jött megsemmisültek, mert nem hallgattak az Úr szavára Megesküdött az Úr, hogy nem mutatja meg nekik azt a földet, amelyre az Úr megesküdött atyáiknak, hogy adjon nékünk egy tejjel folyó földet és méz. 5,7 És fiaik, akiket feltámasztott helyettük, Józsué körülmetéletlenek: mert körülmetéletlenek voltak, mert nem voltak mellesleg körülmetélte őket. 5,8 És lőn, amikor elvégezték az egész nép körülmetélését, hogy maradjanak a helyükön a táborban, míg meg nem gyógyulnak. 5:9 És monda az Úr Józsuénak: Ma elhengerítettem a gyalázatot Egyiptom tőled. Ezért a hely nevét Gilgálnak hívják mind a mai napig. 5,10 Izráel fiai tábort ütöttek Gilgálban, és megtartották a páskhát a hónap tizennegyedik napján, este Jerikó síkságán. 5:11 És ettek a föld régi gabonájából a másnapi napon húsvét, kovásztalan sütemények és sült kukorica ugyanazon a napon. 5:12 A manna pedig megszűnt másnap, miután ettek a vén kukoricából a földről; Izráel fiainak sem volt többé mannája; de ők evett Kánaán földjének gyümölcséből abban az évben. 5,13 És lőn, amikor Józsué Jerikó mellett volt, felemelte az övét szemeit nézte, és íme, egy férfi állt vele szemben kivont kardja a kezében volt, és Józsué hozzáment, és monda néki neki: Értünk vagy-e, vagy ellenségeinkért? 5:14 És monda: Nem; de az Úr seregének fejedelmeként most jöttem el. Józsué pedig arccal a földre borult, leborult, és monda néki neki: Mit mond az én uram az ő szolgájának? 5,15 És monda az ÚR seregének parancsnoka Józsuénak: Oldd le a cipődet. le a lábadról; mert az a hely, ahol állsz, szent. És Joshua így tett.