Joshua
5:1 És lőn, amikor az Emoreusok minden királya, a kik rajta voltak
a Jordán nyugati oldala, és a kánaániak minden királya
a tenger mellett voltak, hallották, hogy az ÚR kiszárította a Jordán vizét
Izráel fiai elõtt mindaddig, amíg el nem mentünk, azt
szívük megolvadt, lélek sem volt többé bennük, mert
Izrael fiai közül.
5,2 Abban az időben így szólt az ÚR Józsuéhoz: Csinálj magadnak éles késeket
másodszor is metéld körül Izráel fiait.
5,3 Józsué pedig éles késeket készített magának, és körülmetélte Izráel fiait
a fitymák hegyénél.
5:4 És ez az oka annak, hogy Józsué körülmetélte: az egész nép
Egyiptomból jöttek ki, akik férfiak voltak, még a harcosok is mind meghaltak
puszta egyébként, miután kijöttek Egyiptomból.
5:5 Az egész nép pedig, amely kijött, körülmetélve volt, de az egész nép
akik egyébként a vadonban születtek, ahogy kijöttek onnan
Egyiptom, azokat nem metélték körül.
5,6 Mert Izráel fiai negyven esztendeig jártak a pusztában, mígnem
az egész nép, amely harcos volt, egyiptomból jött
megsemmisültek, mert nem hallgattak az Úr szavára
Megesküdött az Úr, hogy nem mutatja meg nekik azt a földet, amelyre az Úr megesküdött
atyáiknak, hogy adjon nékünk egy tejjel folyó földet
és méz.
5,7 És fiaik, akiket feltámasztott helyettük, Józsué
körülmetéletlenek: mert körülmetéletlenek voltak, mert nem voltak
mellesleg körülmetélte őket.
5,8 És lőn, amikor elvégezték az egész nép körülmetélését,
hogy maradjanak a helyükön a táborban, míg meg nem gyógyulnak.
5:9 És monda az Úr Józsuénak: Ma elhengerítettem a gyalázatot
Egyiptom tőled. Ezért a hely nevét Gilgálnak hívják
mind a mai napig.
5,10 Izráel fiai tábort ütöttek Gilgálban, és megtartották a páskhát
a hónap tizennegyedik napján, este Jerikó síkságán.
5:11 És ettek a föld régi gabonájából a másnapi napon
húsvét, kovásztalan sütemények és sült kukorica ugyanazon a napon.
5:12 A manna pedig megszűnt másnap, miután ettek a vén kukoricából
a földről; Izráel fiainak sem volt többé mannája; de ők
evett Kánaán földjének gyümölcséből abban az évben.
5,13 És lőn, amikor Józsué Jerikó mellett volt, felemelte az övét
szemeit nézte, és íme, egy férfi állt vele szemben
kivont kardja a kezében volt, és Józsué hozzáment, és monda néki
neki: Értünk vagy-e, vagy ellenségeinkért?
5:14 És monda: Nem; de az Úr seregének fejedelmeként most jöttem el.
Józsué pedig arccal a földre borult, leborult, és monda néki
neki: Mit mond az én uram az ő szolgájának?
5,15 És monda az ÚR seregének parancsnoka Józsuénak: Oldd le a cipődet.
le a lábadról; mert az a hely, ahol állsz, szent. És Joshua
így tett.