János 13:1 Már a húsvét ünnepe előtt, amikor Jézus tudta, hogy eljött az ő órája jöjjön el, hogy elmenjen e világból az Atyához, birtokában van szerette az övéit, akik a világon voltak, mindvégig szerette őket. 13,2 És a vacsora véget ért, és az ördög már Júdás szívébe helyezte Iskariót, Simon fia, hogy elárulja őt; 13:3 Jézus tudta, hogy az Atya mindent az ő kezébe adott, és hogy Istentől jött és Istenhez ment; 13:4 Felkel a vacsoráról, és letette ruháit; és vett egy törülközőt, és felövezte magát. 13:5 Azután vizet öntött egy tálba, és elkezdte mosni a tanítványok lábát, és törölje meg azokat azzal a törülközővel, amellyel ő volt felkötött. 13:6 Aztán elment Simon Péterhez, és Péter azt mondta neki: Uram, megmosom a lábamat? 13:7 Felele Jézus és monda néki: Mit teszek, azt most nem tudod; de a továbbiakban tudni fogod. 13:8 Monda néki Péter: Soha ne mosd meg a lábamat. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg, nincs részed velem. 13:9 Simon Péter monda néki: Uram, ne csak a lábam, hanem a kezeim is! és a fejem. 13,10 Monda néki Jézus: Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosnia. de tiszta minden, ti pedig tiszták vagytok, de nem mindnyájan. 13:11 Mert tudta, ki árulja el őt; azért monda: Nem vagytok mindnyájan tiszta. 13,12 Miután tehát megmosta a lábukat, felvette a ruháit, és ott volt ismét leült, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, mit tettem veletek? 13:13 Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól mondjátok; mert ilyen vagyok. 13:14 Ha tehát én, a te Urad és Mestered megmostam a lábaidat; neked is kellene mossa meg egymás lábát. 13,15 Mert példát adtam nektek, hogy úgy tegyetek, ahogy én tettem te. 13,16 Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az övénél lord; sem a küldető nem nagyobb annál, aki őt küldte. 13:17 Ha tudjátok ezeket, boldogok vagytok, ha megteszitek. 13:18 Nem mindnyájatokról beszélek: tudom, kit választottam; de azt, hogy a beteljesedjék az Írás: Aki velem eszik kenyeret, felemelte a sarka ellenem. 13:19 Most pedig mondom nektek, mielőtt megtörténik, hogy ha meglesz, megtehessék hidd el, hogy én vagyok ő. 13:20 Bizony, bizony mondom néktek, aki befogadja azt, akit küldök befogad engem; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki küldött engem. 13,21 Amikor Jézus ezt mondta, megrendült lélekben, és bizonyságot tett így szólt: Bizony, bizony mondom néktek, hogy közületek valaki elárul engem. 13,22 Ekkor a tanítványok egymásra néztek, kételkedve, hogy kiről beszél. 13,23 Jézus keblére támaszkodott az egyik tanítványa, akit Jézus szeretett. 13:24 Simon Péter azért intett neki, hogy kérdezze meg, ki legyen az legyen akiről beszélt. 13,25 Jézus mellén fekve így szól hozzá: Uram, ki az? 13,26 Jézus így válaszolt: Ő az, akinek adok egy szappant, miután mártottam. azt. És miután mártotta a szappant, odaadta Iskariótes Júdásnak, a Simon fia. 13:27 És az üdítő után Sátán lépett belé. Ekkor Jézus így szólt hozzá: Az csináld gyorsan. 13:28 Az asztalnál senki sem tudta, milyen szándékkal mondta ezt neki. 13:29 Mert némelyek azt hitték, mivel Júdásnál volt a táska, amit Jézus mondott neki: Vegyük meg, amire szükségünk van az ünnepre; vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek. 13:30 Azután, miután megkapta a sört, azonnal kiment, és éjszaka lett. 13,31 Ezért, amikor kiment, Jézus így szólt: Most van az embernek Fia megdicsőült, és Isten dicsőült meg benne. 13:32 Ha Isten dicsőíttetik benne, Isten is dicsőíti őt önmagában, és azonnal dicsőíti őt. 13:33 Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok. Engem kerestek: és amint mondtam a zsidóknak: Ahová én megyek, ti nem jöhettek; szóval most azt mondom te. 13:34 Új parancsolatot adok néktek, hogy szeressétek egymást; mint nekem van szerettelek titeket, hogy ti is szeressétek egymást. 13:35 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha van szerelmetek másikba. 13,36 Simon Péter ezt mondta neki: Uram, hová mégy? Jézus így válaszolt neki: Ahová én megyek, most nem követhetsz engem; de te követsz engem később. 13,37 Péter monda néki: Uram, miért nem követhetlek most téged? lefekszem az életem a kedvedért. 13,38 Jézus így válaszolt neki: "Adod-e az életedet értem?" Valóban, bizony mondom néked: Nem szól a kakas, amíg meg nem tagadod én háromszor.