János
13:1 Már a húsvét ünnepe előtt, amikor Jézus tudta, hogy eljött az ő órája
jöjjön el, hogy elmenjen e világból az Atyához, birtokában van
szerette az övéit, akik a világon voltak, mindvégig szerette őket.
13,2 És a vacsora véget ért, és az ördög már Júdás szívébe helyezte
Iskariót, Simon fia, hogy elárulja őt;
13:3 Jézus tudta, hogy az Atya mindent az ő kezébe adott, és
hogy Istentől jött és Istenhez ment;
13:4 Felkel a vacsoráról, és letette ruháit; és vett egy törülközőt,
és felövezte magát.
13:5 Azután vizet öntött egy tálba, és elkezdte mosni
a tanítványok lábát, és törölje meg azokat azzal a törülközővel, amellyel ő volt
felkötött.
13:6 Aztán elment Simon Péterhez, és Péter azt mondta neki: Uram,
megmosom a lábamat?
13:7 Felele Jézus és monda néki: Mit teszek, azt most nem tudod; de
a továbbiakban tudni fogod.
13:8 Monda néki Péter: Soha ne mosd meg a lábamat. Jézus így válaszolt neki:
Ha nem moslak meg, nincs részed velem.
13:9 Simon Péter monda néki: Uram, ne csak a lábam, hanem a kezeim is!
és a fejem.
13,10 Monda néki Jézus: Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosnia.
de tiszta minden, ti pedig tiszták vagytok, de nem mindnyájan.
13:11 Mert tudta, ki árulja el őt; azért monda: Nem vagytok mindnyájan
tiszta.
13,12 Miután tehát megmosta a lábukat, felvette a ruháit, és ott volt
ismét leült, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, mit tettem veletek?
13:13 Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól mondjátok; mert ilyen vagyok.
13:14 Ha tehát én, a te Urad és Mestered megmostam a lábaidat; neked is kellene
mossa meg egymás lábát.
13,15 Mert példát adtam nektek, hogy úgy tegyetek, ahogy én tettem
te.
13,16 Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az övénél
lord; sem a küldető nem nagyobb annál, aki őt küldte.
13:17 Ha tudjátok ezeket, boldogok vagytok, ha megteszitek.
13:18 Nem mindnyájatokról beszélek: tudom, kit választottam; de azt, hogy a
beteljesedjék az Írás: Aki velem eszik kenyeret, felemelte
a sarka ellenem.
13:19 Most pedig mondom nektek, mielőtt megtörténik, hogy ha meglesz, megtehessék
hidd el, hogy én vagyok ő.
13:20 Bizony, bizony mondom néktek, aki befogadja azt, akit küldök
befogad engem; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki küldött engem.
13,21 Amikor Jézus ezt mondta, megrendült lélekben, és bizonyságot tett
így szólt: Bizony, bizony mondom néktek, hogy közületek valaki elárul engem.
13,22 Ekkor a tanítványok egymásra néztek, kételkedve, hogy kiről beszél.
13,23 Jézus keblére támaszkodott az egyik tanítványa, akit Jézus
szeretett.
13:24 Simon Péter azért intett neki, hogy kérdezze meg, ki legyen az
legyen akiről beszélt.
13,25 Jézus mellén fekve így szól hozzá: Uram, ki az?
13,26 Jézus így válaszolt: Ő az, akinek adok egy szappant, miután mártottam.
azt. És miután mártotta a szappant, odaadta Iskariótes Júdásnak, a
Simon fia.
13:27 És az üdítő után Sátán lépett belé. Ekkor Jézus így szólt hozzá: Az
csináld gyorsan.
13:28 Az asztalnál senki sem tudta, milyen szándékkal mondta ezt neki.
13:29 Mert némelyek azt hitték, mivel Júdásnál volt a táska, amit Jézus mondott
neki: Vegyük meg, amire szükségünk van az ünnepre; vagy,
hogy adjon valamit a szegényeknek.
13:30 Azután, miután megkapta a sört, azonnal kiment, és éjszaka lett.
13,31 Ezért, amikor kiment, Jézus így szólt: Most van az embernek Fia
megdicsőült, és Isten dicsőült meg benne.
13:32 Ha Isten dicsőíttetik benne, Isten is dicsőíti őt önmagában, és
azonnal dicsőíti őt.
13:33 Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok. Engem kerestek: és
amint mondtam a zsidóknak: Ahová én megyek, ti nem jöhettek; szóval most azt mondom
te.
13:34 Új parancsolatot adok néktek, hogy szeressétek egymást; mint nekem van
szerettelek titeket, hogy ti is szeressétek egymást.
13:35 Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha van szerelmetek
másikba.
13,36 Simon Péter ezt mondta neki: Uram, hová mégy? Jézus így válaszolt neki:
Ahová én megyek, most nem követhetsz engem; de te követsz engem
később.
13,37 Péter monda néki: Uram, miért nem követhetlek most téged? lefekszem
az életem a kedvedért.
13,38 Jézus így válaszolt neki: "Adod-e az életedet értem?" Valóban,
bizony mondom néked: Nem szól a kakas, amíg meg nem tagadod
én háromszor.