Munka
31:1 Szövetséget kötöttem szemeimmel; akkor miért gondoljak egy szobalányra?
31,2 Mert Istennek melyik része van fentről? és milyen öröklődése a
Mindenható a magasból?
31:3 Nem a gonoszok pusztulása? és furcsa büntetés a
gonosztevők?
31:4 Nem látja-e az én útaimat, és nem számolja-e meg minden lépésemet?
31:5 Ha hiábavalósággal jártam, vagy ha lábam csalásra siet;
31:6 Hadd mérlegeljenek, hogy Isten megismerje feddhetetlenségemet.
31:7 Ha az én léptem letér az útról, és az én szívem az enyém után jár
szemet, és ha valami folt ragadt a kezemre;
31:8 Akkor hadd vetjek, és más egyék; igen, az utódaim gyökerezzenek meg
ki.
31:9 Ha a szívemet megcsalta egy asszony, vagy ha leskeltem
a szomszédom ajtaja;
31,10 Akkor a feleségem őrölje meg a másikat, mások pedig boruljanak le előtte.
31:11 Mert ez szörnyű bűn; igen, ez egy gonoszság, amivel meg kell büntetni
a bírók.
31,12 Mert tűz ez, amely pusztulásra emészt, és mindent kiirt
az enyém növekedése.
31,13 Ha megvetettem szolgám vagy szolgálóm ügyét,
versengtek velem;
31:14 Mit tegyek hát, ha Isten feltámad? és ha meglátogatja, mit
válaszoljak neki?
31:15 Nem az, aki az anyaméhben teremtett engem, nem tette őt? és senki sem alakított minket
az anyaméhben?
31:16 Ha visszatartottam a szegényeket kívánságuktól, vagy szemet keltettem
az özvegynek kudarcot vallani;
31:17 Vagy egyedül ettem meg falatomat, és az árva nem evett
ebből;
31,18 (Mert ifjúságomtól fogva velem nevelkedett, mint egy apával, és én
anyám méhétől vezettem őt;)
31:19 Ha láttam valakit elpusztulni ruha híján, vagy szegényt anélkül
burkolat;
31:20 Ha nem áldott meg engem az ágyéka, és ha nem melegedett meg vele
bárányom gyapja;
31:21 Ha felemeltem kezemet az árvák ellen, amikor láttam segítségemet
a kapuban:
31:22 Akkor essen le a karom a lapockámról, és törjön el a karom
a csontból.
31,23 Mert az Istentől való pusztulás rémület volt számomra és az övé miatt
felség, nem bírtam elviselni.
31:24 Ha az aranyat tettem reménységemmé, vagy azt mondtam a szép aranynak: Te vagy az enyém
bizalom;
31:25 Ha örülnék, mert nagy volt a gazdagságom, és mert az én kezem volt
sokat kapott;
31:26 Ha látnám a napot, amikor süt, vagy a holdat, amint fényben jár;
31:27 És szívemet titokban elcsábították, vagy ajkam megcsókolta
kéz:
31:28 Ez is vétkesség volt, amelyet a bíró meg kell büntetnie, mert meg kell tennem
megtagadták az Istent, aki fent van.
31:29 Ha örvendtem annak a pusztulásán, aki gyűlölt vagy felemelt engem
magam, amikor a gonosz rátalált:
31:30 Én sem hagytam vétket a szám, hogy átkot kívántam a lelkének.
31,31 Ha nem mondanák sátorom emberei: Ó, bárcsak kapnánk az ő testét! mi
nem lehet elégedett.
31:32 Az idegen nem szállt meg az utcán, hanem kinyitottam az ajtómat
utazó.
31:33 Ha vétkeimet úgy fedtem el, mint Ádám, ha elrejtem vétkeimet
kebel:
31:34 Nagy sokaságtól tartottam-e, vagy a családok megvetése rettegett?
én, hogy elhallgattam, és nem mentem ki az ajtón?
31:35 Ó, bárcsak hallana engem! íme, én azt kívánom, hogy a Mindenható megtenné
válaszolj nekem, és az az ellenfelem írt egy könyvet.
31:36 Bizony a vállamra venném, és koronának kötném magamhoz.
31:37 Kijelenteném neki lépéseim számát; mint egy herceg mennék
közel hozzá.
31:38 Ha ellenem kiált az én földem, vagy annak barázdái is
panaszkodik;
31:39 Ha pénz nélkül ettem annak gyümölcsét, vagy okoztam
tulajdonosai életüket vesztik:
31:40 Búza helyett bogáncs nőjön, árpa helyett kagyló. A
Jób szavai véget értek.