Munka 31:1 Szövetséget kötöttem szemeimmel; akkor miért gondoljak egy szobalányra? 31,2 Mert Istennek melyik része van fentről? és milyen öröklődése a Mindenható a magasból? 31:3 Nem a gonoszok pusztulása? és furcsa büntetés a gonosztevők? 31:4 Nem látja-e az én útaimat, és nem számolja-e meg minden lépésemet? 31:5 Ha hiábavalósággal jártam, vagy ha lábam csalásra siet; 31:6 Hadd mérlegeljenek, hogy Isten megismerje feddhetetlenségemet. 31:7 Ha az én léptem letér az útról, és az én szívem az enyém után jár szemet, és ha valami folt ragadt a kezemre; 31:8 Akkor hadd vetjek, és más egyék; igen, az utódaim gyökerezzenek meg ki. 31:9 Ha a szívemet megcsalta egy asszony, vagy ha leskeltem a szomszédom ajtaja; 31,10 Akkor a feleségem őrölje meg a másikat, mások pedig boruljanak le előtte. 31:11 Mert ez szörnyű bűn; igen, ez egy gonoszság, amivel meg kell büntetni a bírók. 31,12 Mert tűz ez, amely pusztulásra emészt, és mindent kiirt az enyém növekedése. 31,13 Ha megvetettem szolgám vagy szolgálóm ügyét, versengtek velem; 31:14 Mit tegyek hát, ha Isten feltámad? és ha meglátogatja, mit válaszoljak neki? 31:15 Nem az, aki az anyaméhben teremtett engem, nem tette őt? és senki sem alakított minket az anyaméhben? 31:16 Ha visszatartottam a szegényeket kívánságuktól, vagy szemet keltettem az özvegynek kudarcot vallani; 31:17 Vagy egyedül ettem meg falatomat, és az árva nem evett ebből; 31,18 (Mert ifjúságomtól fogva velem nevelkedett, mint egy apával, és én anyám méhétől vezettem őt;) 31:19 Ha láttam valakit elpusztulni ruha híján, vagy szegényt anélkül burkolat; 31:20 Ha nem áldott meg engem az ágyéka, és ha nem melegedett meg vele bárányom gyapja; 31:21 Ha felemeltem kezemet az árvák ellen, amikor láttam segítségemet a kapuban: 31:22 Akkor essen le a karom a lapockámról, és törjön el a karom a csontból. 31,23 Mert az Istentől való pusztulás rémület volt számomra és az övé miatt felség, nem bírtam elviselni. 31:24 Ha az aranyat tettem reménységemmé, vagy azt mondtam a szép aranynak: Te vagy az enyém bizalom; 31:25 Ha örülnék, mert nagy volt a gazdagságom, és mert az én kezem volt sokat kapott; 31:26 Ha látnám a napot, amikor süt, vagy a holdat, amint fényben jár; 31:27 És szívemet titokban elcsábították, vagy ajkam megcsókolta kéz: 31:28 Ez is vétkesség volt, amelyet a bíró meg kell büntetnie, mert meg kell tennem megtagadták az Istent, aki fent van. 31:29 Ha örvendtem annak a pusztulásán, aki gyűlölt vagy felemelt engem magam, amikor a gonosz rátalált: 31:30 Én sem hagytam vétket a szám, hogy átkot kívántam a lelkének. 31,31 Ha nem mondanák sátorom emberei: Ó, bárcsak kapnánk az ő testét! mi nem lehet elégedett. 31:32 Az idegen nem szállt meg az utcán, hanem kinyitottam az ajtómat utazó. 31:33 Ha vétkeimet úgy fedtem el, mint Ádám, ha elrejtem vétkeimet kebel: 31:34 Nagy sokaságtól tartottam-e, vagy a családok megvetése rettegett? én, hogy elhallgattam, és nem mentem ki az ajtón? 31:35 Ó, bárcsak hallana engem! íme, én azt kívánom, hogy a Mindenható megtenné válaszolj nekem, és az az ellenfelem írt egy könyvet. 31:36 Bizony a vállamra venném, és koronának kötném magamhoz. 31:37 Kijelenteném neki lépéseim számát; mint egy herceg mennék közel hozzá. 31:38 Ha ellenem kiált az én földem, vagy annak barázdái is panaszkodik; 31:39 Ha pénz nélkül ettem annak gyümölcsét, vagy okoztam tulajdonosai életüket vesztik: 31:40 Búza helyett bogáncs nőjön, árpa helyett kagyló. A Jób szavai véget értek.