Munka
4,1 Ekkor válaszolt a temani Elifáz, és így szólt:
4:2 Ha azt akarjuk, hogy beszéljünk veled, elszomorodsz? de ki tud
visszatartja magát a beszédtől?
4,3 Íme, sokakat tanítottál, és megerősítetted a gyengéket
kezek.
4,4 A te szavaid megerősítették az elesőt, te pedig megerősítetted
a gyenge térdeket.
4:5 De most eljött hozzád, és elájulsz; megérint téged, és
zaklatott vagy.
4:6 Nem ez a te félelmed, bizodalmad, reményed és igazságosságod?
a te utaid?
4,7 Emlékezz, kérlek, ki veszett el valaha ártatlan lévén? vagy hol voltak
az igazak elvágták?
4,8 Amint láttam, akik gonoszságot szántanak és gonoszságot vetnek, azok aratnak
ugyanaz.
4,9 Isten üvöltésére pusztulnak el, és orrlyukainak lehelete miatt
fogyasztottak.
4,10 Az oroszlán ordítása, a vad oroszlán hangja és a fogak
a fiatal oroszlánok közül megtörtek.
4,11 A vén oroszlán elpusztul zsákmány híján, a vaskos oroszlán kölykök pedig
külföldön szétszórva.
4,12 Titkon pedig egy dolgot hoztak elém, és az én fülem kapott egy keveset
abból.
4:13 Gondolatokban az éjszakai látomásokból, amikor mély álomba merül
férfiak,
4,14 Félelem és remegés tört rám, melytől minden csontom megremegett.
4:15 Ekkor egy lélek vonult el arcom előtt; felállt a húsom szőrzete:
4:16 Állt, de nem tudtam megkülönböztetni a formáját: egy kép volt
a szemem előtt csend volt, és egy hangot hallottam, amely azt mondta:
4:17 Igazságosabb-e a halandó ember Istennél? tisztább lesz-e az ember annál
a készítője?
4:18 Íme, nem bízott szolgáiban; és az angyalaival megbízott
ostobaság:
4:19 Mennyivel kevésbé azokban, akik agyagházakban laknak, amelyeknek alapja van
a porban, melyek a lepke előtt összetörnek?
4,20 Reggeltől estig elpusztulnak, örökre elpusztulnak kívülről
bármit ezzel kapcsolatban.
4:21 Nem múlik-e el bennük lévő kiválóságuk? sőt meghalnak
bölcsesség nélkül.