Jeremiás 22:1 Ezt mondja az Úr: Menj le Júda királyának házába, és mondd ott ezt a szót, 22,2 És mondd: Halld meg az ÚR beszédét, Júda királya, aki azon ülsz! a Dávid trónja, te és a te szolgáid és a te néped, a kik belépsz ezeken a kapukon keresztül: 22:3 Ezt mondja az Úr: Végezzetek ítéletet és igazságot, és szabadítsatok meg a kifosztottak az elnyomó kezéből: és ne tégy rosszat, ne erőszak az idegenre, az árvára, az özvegyre, sem a fészerre ártatlan vér ezen a helyen. 22:4 Mert ha ezt valóban megteszitek, akkor a kapukon fogtok bemenni ennek a háznak a királyai, akik Dávid trónján ülnek, és szekereken ülnek lovakon pedig ő, szolgái és népe. 22,5 De ha nem hallgatjátok meg ezeket a szavakat, magamra esküszöm, azt mondja az Úr, hogy ez a ház pusztasággá válik. 22:6 Mert ezt mondja az Úr Júda királyi házának: Te Gileád vagy nékem és Libanon fejének: mégis megteszek téged a vadon és városok, amelyek nem laknak. 22,7 És pusztítókat készítek ellened, mindenkit a maga fegyverével. és kivágják a te választott cédrusokat, és tűzbe vetik. 22:8 És sok nemzet megy el e város mellett, és azt mondják, hogy mindenki felebarátjának: Miért cselekedett így az Úr ezzel a nagysággal? város? 22:9 Akkor azt válaszolják: Mert felhagyták a szövetséggel ÚR, az ő Istenük, és más isteneket imádtak, és azokat szolgálták. 22,10 Ne sírjatok a halottak miatt, és ne sirassátok őt, hanem sírjatok nagyon azért, elmegy, mert többé nem tér vissza, és nem látja szülőföldjét. 22,11 Mert ezt mondja az Úr Sallumról, Jósiás királyának fiáról Júda, amely uralkodott Jósiás, az ő atyja helyett, aki kiment erről a helyről; Nem tér vissza többé oda: 22,12 De azon a helyen hal meg, ahová fogságba vitték, és nem látja többé ezt a földet. 22:13 Jaj annak, aki hamissággal építi házát, és az övéi kamrák rossz; aki bér nélkül veszi igénybe szomszédja szolgálatát, és nem ad neki a munkájáért; 22:14 Ez azt mondja: Széles házat és nagy kamrákat építek magamnak, és kivágok ki az ablakon; és cédrusfával borították és festették élénkpiros. 22:15 Uralkodsz-e, mert cédrusba zárod magad? nem a tiéd apa eszik és iszik, és ítéletet és igazságot tesz, és akkor jó volt vele? 22:16 Ítélkezett a szegények és szűkölködők ügyében; akkor jó volt vele: ez nem ismer engem? mondja az ÚR. 22:17 De a te szemed és a te szíved nem csak a te mohóságodért és azért van ártatlan vért ontani, elnyomásért és erőszakért megtenni. 22,18 Ezért ezt mondja az Úr Jójákimról, Jósiás fiáról Júda királya; Nem siránkoznak miatta, mondván: Ó, testvérem! vagy, Ó nővér! nem siránkoznak miatta, mondván: Uram! vagy: Ah az övé dicsőség! 22:19 Egy szamár temetésével együtt temessék el, kihúzva és kidobva túl Jeruzsálem kapuján. 22,20 Menjetek fel Libanonba, és sírjatok; és emeld fel szavad Básánban, és kiálts a részeket: mert minden szeretőd elpusztul. 22:21 Jómódodban szóltam hozzád; de te azt mondtad: Nem hallom. Fiatalságod óta ez volt a te szokásod, hogy nem engedelmeskedtél az enyémnek hang. 22:22 A szél felemészti minden pásztorodat, és bemennek a te szeretőid fogság: akkor bizony megszégyenülsz és megszégyenülsz mindened miatt gonoszság. 22:23 Ó, Libanon lakója, aki fészket raksz a cédrusba, hogyan kegyelmes leszel, ha fájdalmak támadnak, olyan fájdalom, mint egy nőé vajúdásban! 22,24 Élek én, azt mondja az ÚR, bár Koniás, Jójákim fia, a király Júda volt a pecsét a jobb kezemen, mégis kiszakítalak onnan; 22:25 És adok téged azoknak a kezébe, akik az életedet keresik, és azokba adok azoknak a keze, akiknek arcát féled, még a kezébe is Nabukodonozor, Babilon királya és a káldeusok kezébe. 22:26 És kiűzlek téged és anyádat, aki szült, egy másikba ország, ahol nem születtél; és ott fogtok meghalni. 22:27 De arra a földre, ahová vissza akarnak térni, nem mennek oda Visszatérés. 22:28 Ez a férfiú, Koniás megvetett bálvány? ő egy edény, amelyben nem öröm? ezért kivetik õt és az õ magvát, és kivetik egy olyan földre, amelyet nem ismernek? 22,29 Ó föld, föld, föld, hallgasd meg az Úr beszédét! 22,30 Ezt mondja az Úr: Írjátok gyermektelennek ezt az embert, aki nem boldoguljon az ő napjaiban, mert az ő magvából senki sem boldogul, ha rajta ül Dávid trónját, és uralkodjék többé Júdában.