Jeremiás
22:1 Ezt mondja az Úr: Menj le Júda királyának házába, és
mondd ott ezt a szót,
22,2 És mondd: Halld meg az ÚR beszédét, Júda királya, aki azon ülsz!
a Dávid trónja, te és a te szolgáid és a te néped, a kik belépsz
ezeken a kapukon keresztül:
22:3 Ezt mondja az Úr: Végezzetek ítéletet és igazságot, és szabadítsatok meg
a kifosztottak az elnyomó kezéből: és ne tégy rosszat, ne
erőszak az idegenre, az árvára, az özvegyre, sem a fészerre
ártatlan vér ezen a helyen.
22:4 Mert ha ezt valóban megteszitek, akkor a kapukon fogtok bemenni
ennek a háznak a királyai, akik Dávid trónján ülnek, és szekereken ülnek
lovakon pedig ő, szolgái és népe.
22,5 De ha nem hallgatjátok meg ezeket a szavakat, magamra esküszöm, azt mondja az Úr,
hogy ez a ház pusztasággá válik.
22:6 Mert ezt mondja az Úr Júda királyi házának: Te Gileád vagy
nékem és Libanon fejének: mégis megteszek téged a
vadon és városok, amelyek nem laknak.
22,7 És pusztítókat készítek ellened, mindenkit a maga fegyverével.
és kivágják a te választott cédrusokat, és tűzbe vetik.
22:8 És sok nemzet megy el e város mellett, és azt mondják, hogy mindenki
felebarátjának: Miért cselekedett így az Úr ezzel a nagysággal?
város?
22:9 Akkor azt válaszolják: Mert felhagyták a szövetséggel
ÚR, az ő Istenük, és más isteneket imádtak, és azokat szolgálták.
22,10 Ne sírjatok a halottak miatt, és ne sirassátok őt, hanem sírjatok nagyon azért,
elmegy, mert többé nem tér vissza, és nem látja szülőföldjét.
22,11 Mert ezt mondja az Úr Sallumról, Jósiás királyának fiáról
Júda, amely uralkodott Jósiás, az ő atyja helyett, aki kiment
erről a helyről; Nem tér vissza többé oda:
22,12 De azon a helyen hal meg, ahová fogságba vitték, és
nem látja többé ezt a földet.
22:13 Jaj annak, aki hamissággal építi házát, és az övéi
kamrák rossz; aki bér nélkül veszi igénybe szomszédja szolgálatát, és
nem ad neki a munkájáért;
22:14 Ez azt mondja: Széles házat és nagy kamrákat építek magamnak, és kivágok
ki az ablakon; és cédrusfával borították és festették
élénkpiros.
22:15 Uralkodsz-e, mert cédrusba zárod magad? nem a tiéd
apa eszik és iszik, és ítéletet és igazságot tesz, és akkor jó volt
vele?
22:16 Ítélkezett a szegények és szűkölködők ügyében; akkor jó volt vele:
ez nem ismer engem? mondja az ÚR.
22:17 De a te szemed és a te szíved nem csak a te mohóságodért és azért van
ártatlan vért ontani, elnyomásért és erőszakért megtenni.
22,18 Ezért ezt mondja az Úr Jójákimról, Jósiás fiáról
Júda királya; Nem siránkoznak miatta, mondván: Ó, testvérem! vagy,
Ó nővér! nem siránkoznak miatta, mondván: Uram! vagy: Ah az övé
dicsőség!
22:19 Egy szamár temetésével együtt temessék el, kihúzva és kidobva
túl Jeruzsálem kapuján.
22,20 Menjetek fel Libanonba, és sírjatok; és emeld fel szavad Básánban, és kiálts
a részeket: mert minden szeretőd elpusztul.
22:21 Jómódodban szóltam hozzád; de te azt mondtad: Nem hallom.
Fiatalságod óta ez volt a te szokásod, hogy nem engedelmeskedtél az enyémnek
hang.
22:22 A szél felemészti minden pásztorodat, és bemennek a te szeretőid
fogság: akkor bizony megszégyenülsz és megszégyenülsz mindened miatt
gonoszság.
22:23 Ó, Libanon lakója, aki fészket raksz a cédrusba, hogyan
kegyelmes leszel, ha fájdalmak támadnak, olyan fájdalom, mint egy nőé
vajúdásban!
22,24 Élek én, azt mondja az ÚR, bár Koniás, Jójákim fia, a király
Júda volt a pecsét a jobb kezemen, mégis kiszakítalak onnan;
22:25 És adok téged azoknak a kezébe, akik az életedet keresik, és azokba adok
azoknak a keze, akiknek arcát féled, még a kezébe is
Nabukodonozor, Babilon királya és a káldeusok kezébe.
22:26 És kiűzlek téged és anyádat, aki szült, egy másikba
ország, ahol nem születtél; és ott fogtok meghalni.
22:27 De arra a földre, ahová vissza akarnak térni, nem mennek oda
Visszatérés.
22:28 Ez a férfiú, Koniás megvetett bálvány? ő egy edény, amelyben nem
öröm? ezért kivetik õt és az õ magvát, és kivetik
egy olyan földre, amelyet nem ismernek?
22,29 Ó föld, föld, föld, hallgasd meg az Úr beszédét!
22,30 Ezt mondja az Úr: Írjátok gyermektelennek ezt az embert, aki nem
boldoguljon az ő napjaiban, mert az ő magvából senki sem boldogul, ha rajta ül
Dávid trónját, és uralkodjék többé Júdában.