Jeremiás
13:1 Ezt mondja nekem az ÚR: Menj, vegyél magadnak vászonövet, és tedd fel
derekadra, és ne tedd vízbe.
13,2 Vettem hát övet az Úr igéje szerint, és felöltöztem magamra
ágyék.
13,3 És másodszor is szólt hozzám az Úr szava, mondván:
13,4 Fogd az övet, amely a derekadon van, és kelj fel,
menj az Eufráteszbe, és rejtsd el ott egy sziklalyukba.
13,5 Elmentem tehát, és elrejtem az Eufrátesz mellett, amint az Úr parancsolta nekem.
13,6 És lőn sok nap múlva, hogy az Úr ezt mondta nekem: Kelj fel!
menj az Eufráteszbe, és vedd el onnan az övet, amelyet parancsoltam neked
hogy ott bújjon el.
13,7 Azután elmentem az Eufráteszhez, ástam, és elvettem az övet a helyről.
hová rejtettem: és íme, az öv megrongálódott, az volt
semmiért nyereséges.
13,8 Ekkor szólt hozzám az ÚR igéje, mondván:
13,9 Ezt mondja az Úr: Így rontom el Júda gőgjét,
és Jeruzsálem nagy büszkesége.
13,10 Ez a gonosz nép, amely nem hajlandó meghallgatni az én szavaimat, amely a benn jár
szívük képzeletét, és járjanak más istenek után, hogy szolgálják őket,
és imádni őket, olyan lesz, mint ez az öv, amely jó
semmi.
13,11 Mert amint az öv az ember derekához tapad, úgy tettem
Ragaszd hozzám Izráel egész házát és Júda egész házát,
azt mondja az Úr; hogy nékem népemre és névre legyenek,
és dicséretre és dicsőségre, de nem akarták hallgatni.
13:12 Azért ezt az igét mondd el nekik; Így szól az Úr Isten
Izráel: Minden tömlő tele lesz borral, és azt mondják
neked: Nem tudjuk-e, hogy minden edény megtelik?
borral?
13,13 Akkor mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr: Íme, én megtöltöm
ennek a földnek minden lakója, még a királyok is, akik Dávidéban ülnek
a trónt, a papokat és a prófétákat és minden lakóját
Jeruzsálem, részegséggel.
13:14 És összeütöm őket egymással, méghozzá az apákat és a fiakat
Együtt, így szól az ÚR: Nem könyörülök, nem kímélek, és nem könyörülök,
hanem pusztítsd el őket.
13:15 Halljátok, és figyeljetek; ne légy kevély, mert az Úr szólt.
13,16 Adj dicsőséget az Úrnak, a te Istenednek, mielőtt sötétséget hoz, és előtte
lábaitok megbotlik a sötét hegyekben, és amíg fényt kerestek,
a halál árnyékává változtatja, és durva sötétséggé teszi.
13:17 De ha nem hallgatjátok meg, az én lelkem rejtekhelyen sír majd értetek
büszkeség; és az én szemem fájóan sír, és könnybe lábad, mert
az ÚR nyáját fogságba hurcolják.
13,18 Mondd a királynak és a királynénak: Alázkodjatok meg, üljetek le!
fejedelemségeid lehullanak, méghozzá dicsőséged koronája.
13,19 A déli városokat bezárják, és senki sem nyitja meg őket.
Júdát fogságba viszik az egész, és teljesen lesz
fogságba hurcolták.
13,20 Emeljétek fel szemeteket, és lássátok, a kik északról jönnek: hol van
a nyáj, amelyet neked adtak, a te gyönyörű nyájad?
13:21 Mit mondasz, amikor megbüntet téged? mert te tanítottad őket
vezérek és fejedelmeidnek lenni;
szülési nő?
13:22 És ha azt mondod szívedben: Miért jönnek ezek rám? Mert
hamisságod nagysága a te szoknyáid és a sarkaid feltárva
csupaszra tette.
13:23 Meg tudja változtatni az etióp a bőrét, vagy a leopárd a foltokat? akkor lehet
azok is tegyenek jót, akik hozzászoktak a rosszhoz.
13:24 Ezért szétszórom őket, mint a tarlót, amely elmúlik
a vadon szele.
13:25 Ez a te sorsod, a te mértéked része tőlem, azt mondja az Úr;
mert megfeledkeztél rólam, és hazugságban bíztál.
13:26 Ezért meglátom szoknyádat arcodon, hogy szégyened legyen
megjelenik.
13,27 Láttam házasságtöréseidet, sértődéseidet, gazságodat
paráznaság és a te útálatosságaid a mezők hegyein. Jaj neked
te, Jeruzsálem! nem tisztulsz meg? mikor lesz egyszer?