Jeremiás
8:1 Abban az időben, azt mondja az Úr, kihozzák a csontjait
Júda királyai, és az ő fejedelmeinek csontjai és a csontjai
a papok, a próféták csontjai és a lakosok csontjai
Jeruzsálemből, sírjukból:
8:2 És kiterítik azokat a nap, a hold és mindenek elé
a menny serege, akit szerettek, és akinek szolgáltak, és
aki után jártak, akit kerestek, és akit ők
imádták: nem gyűjtik össze és nem temetik el; kell
trágyának lenni a föld színén.
8:3 És a halált inkább választják, mint az életet minden maradékuk által
amelyek megmaradtak ebből a gonosz családból, amelyek mindenhol megmaradnak
Elűztem őket, azt mondja a Seregek Ura.
8:4 És mondd nékik: Ezt mondja az Úr; Leesnek,
és nem merül fel? elfordul-e, és nem tér vissza?
8:5 Miért hátráltatja hát ezt a jeruzsálemi népet örökkévalóság?
visszaesés? ragaszkodnak a csaláshoz, nem hajlandók visszatérni.
8,6 Hallottam és hallottam, de nem beszéltek jól: senki sem bánta meg
gonoszságát, mondván: Mit tettem? mindenki az övéihez fordult
persze, ahogy a ló rohan a csatába.
8:7 Igen, a gólya a mennyben tudja a maga idejét; és a teknős
a daru és a fecske pedig figyeli eljövetelük idejét; de az én
az emberek nem ismerik az ÚR ítéletét.
8:8 Hogyan mondjátok: Bölcsek vagyunk, és az Úr törvénye velünk van? íme,
minden bizonnyal hiába csinálta; hiábavaló az írástudók tolla.
8:9 A bölcsek megszégyenülnek, megrémülnek és elragadtatnak;
megvetette az ÚR szavát; és mi a bölcsesség bennük?
8,10 Azért adom a feleségeiket másoknak, a szántóföldeiket pedig nekik
akik öröklik őket: a legkisebbtől fogva mindnyájan
a legnagyobb a kapzsiság, a prófétától a papig
mindenki hamisan cselekszik.
8,11 Mert enyhén meggyógyították népem leányának sebét,
mondván: Békesség, békesség; amikor nincs béke.
8:12 Szégyellték magukat, amikor utálatosságot követtek el? nem, azok voltak
egyáltalán nem szégyellték magukat, és nem is pirulhattak el: azért esnek el
azok közé, akik elesnek: látogatásuk idejében vetnek
le, azt mondja az ÚR.
8,13 Bizony elfogyasztom őket, azt mondja az Úr, nem lesz szőlő
a szőlő és a füge a fügefán, és a levél elhervad; és a
amit nekik adtam, elmúlnak tőlük.
8:14 Miért ülünk mozdulatlanul? gyűljetek össze, és menjünk be
megvédett városokat, és hallgassunk ott, mert az Úrnak, a mi Istenünknek van
hallgattass el minket, és adj epevizet innunk, mert van
vétkezett az ÚR ellen.
8:15 Békét kerestünk, de nem jött jó; és egy ideig az egészség, és
íme baj!
8,16 Dánból hallatszott a lovai horkantása: az egész föld remegett
erősei nyögésének hallatán; mert eljöttek, és
felfalták a földet és mindent, ami azon van; a város, és azok, akik
lakni benne.
8,17 Mert íme, kígyókat, kakasokat küldök közétek,
ne bűvölődj el, és megharapnak, azt mondja az Úr.
8:18 Amikor megvigasztalnám magam a szomorúság ellen, elájul bennem a szívem.
8:19 Íme, népem leánya miattuk kiáltó hangja
akik távoli vidéken laknak: Hát nem Sionban van-é az Úr? nincs benne a király
neki? Miért keltettek haragot faragott képeikkel, és
furcsa hiúságokkal?
8:20 Az aratás elmúlt, a nyár véget ért, és nem vagyunk megmentve.
8:21 Az én népem leányának bántódása miatt megsérültem; Fekete vagyok;
döbbenet vett erőt rajtam.
8:22 Nincs-e balzsam Gileádban? nincs ott orvos? akkor miért nem
népem lányának egészsége helyreállt?