Jeremiás 8:1 Abban az időben, azt mondja az Úr, kihozzák a csontjait Júda királyai, és az ő fejedelmeinek csontjai és a csontjai a papok, a próféták csontjai és a lakosok csontjai Jeruzsálemből, sírjukból: 8:2 És kiterítik azokat a nap, a hold és mindenek elé a menny serege, akit szerettek, és akinek szolgáltak, és aki után jártak, akit kerestek, és akit ők imádták: nem gyűjtik össze és nem temetik el; kell trágyának lenni a föld színén. 8:3 És a halált inkább választják, mint az életet minden maradékuk által amelyek megmaradtak ebből a gonosz családból, amelyek mindenhol megmaradnak Elűztem őket, azt mondja a Seregek Ura. 8:4 És mondd nékik: Ezt mondja az Úr; Leesnek, és nem merül fel? elfordul-e, és nem tér vissza? 8:5 Miért hátráltatja hát ezt a jeruzsálemi népet örökkévalóság? visszaesés? ragaszkodnak a csaláshoz, nem hajlandók visszatérni. 8,6 Hallottam és hallottam, de nem beszéltek jól: senki sem bánta meg gonoszságát, mondván: Mit tettem? mindenki az övéihez fordult persze, ahogy a ló rohan a csatába. 8:7 Igen, a gólya a mennyben tudja a maga idejét; és a teknős a daru és a fecske pedig figyeli eljövetelük idejét; de az én az emberek nem ismerik az ÚR ítéletét. 8:8 Hogyan mondjátok: Bölcsek vagyunk, és az Úr törvénye velünk van? íme, minden bizonnyal hiába csinálta; hiábavaló az írástudók tolla. 8:9 A bölcsek megszégyenülnek, megrémülnek és elragadtatnak; megvetette az ÚR szavát; és mi a bölcsesség bennük? 8,10 Azért adom a feleségeiket másoknak, a szántóföldeiket pedig nekik akik öröklik őket: a legkisebbtől fogva mindnyájan a legnagyobb a kapzsiság, a prófétától a papig mindenki hamisan cselekszik. 8,11 Mert enyhén meggyógyították népem leányának sebét, mondván: Békesség, békesség; amikor nincs béke. 8:12 Szégyellték magukat, amikor utálatosságot követtek el? nem, azok voltak egyáltalán nem szégyellték magukat, és nem is pirulhattak el: azért esnek el azok közé, akik elesnek: látogatásuk idejében vetnek le, azt mondja az ÚR. 8,13 Bizony elfogyasztom őket, azt mondja az Úr, nem lesz szőlő a szőlő és a füge a fügefán, és a levél elhervad; és a amit nekik adtam, elmúlnak tőlük. 8:14 Miért ülünk mozdulatlanul? gyűljetek össze, és menjünk be megvédett városokat, és hallgassunk ott, mert az Úrnak, a mi Istenünknek van hallgattass el minket, és adj epevizet innunk, mert van vétkezett az ÚR ellen. 8:15 Békét kerestünk, de nem jött jó; és egy ideig az egészség, és íme baj! 8,16 Dánból hallatszott a lovai horkantása: az egész föld remegett erősei nyögésének hallatán; mert eljöttek, és felfalták a földet és mindent, ami azon van; a város, és azok, akik lakni benne. 8,17 Mert íme, kígyókat, kakasokat küldök közétek, ne bűvölődj el, és megharapnak, azt mondja az Úr. 8:18 Amikor megvigasztalnám magam a szomorúság ellen, elájul bennem a szívem. 8:19 Íme, népem leánya miattuk kiáltó hangja akik távoli vidéken laknak: Hát nem Sionban van-é az Úr? nincs benne a király neki? Miért keltettek haragot faragott képeikkel, és furcsa hiúságokkal? 8:20 Az aratás elmúlt, a nyár véget ért, és nem vagyunk megmentve. 8:21 Az én népem leányának bántódása miatt megsérültem; Fekete vagyok; döbbenet vett erőt rajtam. 8:22 Nincs-e balzsam Gileádban? nincs ott orvos? akkor miért nem népem lányának egészsége helyreállt?