Jeremiás
3,1 Azt mondják: Ha a férfi elbocsátja feleségét, és az elmegy tőle, és azzá válik
egy másik emberé, vajon visszatér-e hozzá? nem lesz-e az a föld
erősen szennyezett? de te paráználkodtál sok szeretővel; még
térj vissza hozzám, azt mondja az Úr.
3,2 Emeld fel szemeidet a magaslatokra, és lásd, ahol nincs
zálogba került. Az utakon ültél értük, mint az arab
a vadon; és beszennyezted a földet paráznaságaiddal és
a te gonoszságoddal.
3:3 Ezért a záporok elmaradtak, és nem volt
késői eső; és parázna homlokod volt, nem akartál lenni
megszégyenülve.
3:4 Nem kiáltsz-e mostantól fogva hozzám: Atyám, te vagy a vezető?
az én fiatalságomból?
3:5 Vajon örökre megtartja haragját? a végéig megtartja? Íme,
úgy beszéltél és tettél rosszat, ahogy csak tudtál.
3,6 Azt is mondta nekem az Úr Jósiás király idejében: Van-e
láttad, amit a meghátráló Izrael tett? ő felment mindenre
magas hegy és minden zöldellő fa alatt, és ott játszott a
szajha.
3:7 És azt mondtam, miután mindezeket megtette: Térj hozzám! De
nem tért vissza. És látta ezt az ő áruló húga, Júda.
3:8 És láttam, mikor minden ok miatt, amellyel a meghátrált Izrael elkövetett
házasságtörés Elbocsátottam, és válólevelet adtam neki; mégis őt
az áruló Júda nővér nem félt, hanem elment, és paráználkodott
is.
3:9 És lőn paráznaságának könnyűsége révén, hogy ő
beszennyezték a földet, és házasságtörést követtek el kövekkel és kővel.
3:10 És mindezek ellenére sem tért vissza az ő hűtlen nővére, Júda
engem teljes szívből, de színlelten, azt mondja az Úr.
3,11 És monda nékem az ÚR: Megigazította magát az elpártolt Izráel
több, mint az áruló Júda.
3,12 Menj, hirdesd ezeket a szavakat észak felé, és mondd: Térj vissza, te
meghátráló Izráel, azt mondja az Úr; és nem váltom ki a haragomat
essen rátok, mert irgalmas vagyok, azt mondja az Úr, és nem tartom meg
harag örökké.
3:13 Csak a te hamisságodat ismerd el, hogy vétkeztél ellene
Uram, a te Istened, és elszórtad útaidat az idegenekhez mindenek alatt
zöldellő fa, és nem hallgattatok az én szavamra, azt mondja az Úr.
3:14 Térjetek meg, ó, elpártolt fiak, azt mondja az Úr; mert feleségül vagyok hozzád:
és viszek neked egyet egy városból és kettőt egy családból, és hozok
te Sionba:
3:15 És adok nektek pásztorokat az én szívem szerint, akik legeltetnek
tudással és megértéssel.
3:16 És lészen, amikor megszaporodtok és megszaporodtok a világban
föld, azokban a napokban, azt mondja az Úr, nem mondják többé: A ládája
az Úr szövetsége: sem jut eszébe, sem nem
emlékeznek rá; sem látogatják meg; az sem lesz
csinált többet.
3:17 Abban az időben Jeruzsálemet az ÚR trónjának nevezik; és minden
a nemzetek hozzá gyűlnek, az ÚR nevéhez, hozzá
Jeruzsálem: nem járnak többé a képzelet szerint
gonosz szívüket.
3,18 Azokban a napokban Júda háza Izrael házával fog járni,
és összejönnek az északi földről arra a földre
amelyet örökségül adtam atyáitoknak.
3:19 De én azt mondtam: Hogyan helyezjelek a gyermekek közé, és hogyan adjak neked a
kellemes föld, a nemzetek seregeinek jó öröksége? és azt mondtam:
Atyámnak hívsz engem; és nem fordul el tőlem.
3:20 Bizony, ahogyan a feleség árulkodóan eltávozik férjétől, úgy ti is
álnok volt velem, Izráel háza, azt mondja az Úr.
3,21 Hang hallatszott a magaslatokon, sírás és könyörgés
Izráel fiai: mert elferdítették az útjukat, és megtették
elfeledkeztek Istenükről, az Úrról.
3,22 Térjetek vissza, ti elpártolt gyermekek, és én meggyógyítom elhidegülteiteket.
Íme, mi hozzád jövünk; mert te vagy az Úr, a mi Istenünk.
3,23 Valóban hiába remélnek üdvösséget a hegyektől és a hegyektől
hegyek sokasága: valóban az Úrban, a mi Istenünkben van a szabadítás
Izrael.
3:24 Mert a szégyen felemésztette atyáink munkáját ifjúságunktól fogva; az övék
nyájaikat és nyájaikat, fiaikat és leányaikat.
3:25 Szégyenünkben lefekszünk, és zűrzavarunk borít bennünket, mert megvan
vétkeztünk az Úr ellen, a mi Istenünk ellen, mi és atyáink fiatalságunktól fogva
mind a mai napig, és nem hallgattak az Úr, a mi Istenünk szavára.