Jeremiás 3,1 Azt mondják: Ha a férfi elbocsátja feleségét, és az elmegy tőle, és azzá válik egy másik emberé, vajon visszatér-e hozzá? nem lesz-e az a föld erősen szennyezett? de te paráználkodtál sok szeretővel; még térj vissza hozzám, azt mondja az Úr. 3,2 Emeld fel szemeidet a magaslatokra, és lásd, ahol nincs zálogba került. Az utakon ültél értük, mint az arab a vadon; és beszennyezted a földet paráznaságaiddal és a te gonoszságoddal. 3:3 Ezért a záporok elmaradtak, és nem volt késői eső; és parázna homlokod volt, nem akartál lenni megszégyenülve. 3:4 Nem kiáltsz-e mostantól fogva hozzám: Atyám, te vagy a vezető? az én fiatalságomból? 3:5 Vajon örökre megtartja haragját? a végéig megtartja? Íme, úgy beszéltél és tettél rosszat, ahogy csak tudtál. 3,6 Azt is mondta nekem az Úr Jósiás király idejében: Van-e láttad, amit a meghátráló Izrael tett? ő felment mindenre magas hegy és minden zöldellő fa alatt, és ott játszott a szajha. 3:7 És azt mondtam, miután mindezeket megtette: Térj hozzám! De nem tért vissza. És látta ezt az ő áruló húga, Júda. 3:8 És láttam, mikor minden ok miatt, amellyel a meghátrált Izrael elkövetett házasságtörés Elbocsátottam, és válólevelet adtam neki; mégis őt az áruló Júda nővér nem félt, hanem elment, és paráználkodott is. 3:9 És lőn paráznaságának könnyűsége révén, hogy ő beszennyezték a földet, és házasságtörést követtek el kövekkel és kővel. 3:10 És mindezek ellenére sem tért vissza az ő hűtlen nővére, Júda engem teljes szívből, de színlelten, azt mondja az Úr. 3,11 És monda nékem az ÚR: Megigazította magát az elpártolt Izráel több, mint az áruló Júda. 3,12 Menj, hirdesd ezeket a szavakat észak felé, és mondd: Térj vissza, te meghátráló Izráel, azt mondja az Úr; és nem váltom ki a haragomat essen rátok, mert irgalmas vagyok, azt mondja az Úr, és nem tartom meg harag örökké. 3:13 Csak a te hamisságodat ismerd el, hogy vétkeztél ellene Uram, a te Istened, és elszórtad útaidat az idegenekhez mindenek alatt zöldellő fa, és nem hallgattatok az én szavamra, azt mondja az Úr. 3:14 Térjetek meg, ó, elpártolt fiak, azt mondja az Úr; mert feleségül vagyok hozzád: és viszek neked egyet egy városból és kettőt egy családból, és hozok te Sionba: 3:15 És adok nektek pásztorokat az én szívem szerint, akik legeltetnek tudással és megértéssel. 3:16 És lészen, amikor megszaporodtok és megszaporodtok a világban föld, azokban a napokban, azt mondja az Úr, nem mondják többé: A ládája az Úr szövetsége: sem jut eszébe, sem nem emlékeznek rá; sem látogatják meg; az sem lesz csinált többet. 3:17 Abban az időben Jeruzsálemet az ÚR trónjának nevezik; és minden a nemzetek hozzá gyűlnek, az ÚR nevéhez, hozzá Jeruzsálem: nem járnak többé a képzelet szerint gonosz szívüket. 3,18 Azokban a napokban Júda háza Izrael házával fog járni, és összejönnek az északi földről arra a földre amelyet örökségül adtam atyáitoknak. 3:19 De én azt mondtam: Hogyan helyezjelek a gyermekek közé, és hogyan adjak neked a kellemes föld, a nemzetek seregeinek jó öröksége? és azt mondtam: Atyámnak hívsz engem; és nem fordul el tőlem. 3:20 Bizony, ahogyan a feleség árulkodóan eltávozik férjétől, úgy ti is álnok volt velem, Izráel háza, azt mondja az Úr. 3,21 Hang hallatszott a magaslatokon, sírás és könyörgés Izráel fiai: mert elferdítették az útjukat, és megtették elfeledkeztek Istenükről, az Úrról. 3,22 Térjetek vissza, ti elpártolt gyermekek, és én meggyógyítom elhidegülteiteket. Íme, mi hozzád jövünk; mert te vagy az Úr, a mi Istenünk. 3,23 Valóban hiába remélnek üdvösséget a hegyektől és a hegyektől hegyek sokasága: valóban az Úrban, a mi Istenünkben van a szabadítás Izrael. 3:24 Mert a szégyen felemésztette atyáink munkáját ifjúságunktól fogva; az övék nyájaikat és nyájaikat, fiaikat és leányaikat. 3:25 Szégyenünkben lefekszünk, és zűrzavarunk borít bennünket, mert megvan vétkeztünk az Úr ellen, a mi Istenünk ellen, mi és atyáink fiatalságunktól fogva mind a mai napig, és nem hallgattak az Úr, a mi Istenünk szavára.