Jeremiás
2,1 És szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván:
2:2 Menjetek el és kiáltsatok Jeruzsálem füle hallatára, mondván: Ezt mondja az Úr! én
emlékezz rád, ifjúkorod kedvességére, eljegyzéseid szeretetére,
amikor utánam mentél a pusztában, egy olyan országban, amely nem volt
vetve.
2,3 Izráel szent volt az Úrnak, és termésének zsengéje.
mindazok, a kik felfalják, megbotránkoztatnak; gonoszság éri őket, mondja a
LORD.
2,4 Halljátok az ÚR beszédét, Jákób háza és annak minden nemzetsége!
Izrael háza:
2:5 Ezt mondja az Úr: Micsoda hamisságot találtak bennem a ti atyáitok?
eltávoztak tőlem, a hiábavalóság után jártak, és lettek
hiú?
2,6 És nem mondták: Hol van az Úr, aki kihozott minket az országból?
Egyiptom, amely átvezetett minket a vadonon, a sivatagok földjén
és a gödrökből a szárazság és a halál árnyékának földjén keresztül,
olyan földön keresztül, amelyen senki sem járt át, és ahol senki sem lakott?
2,7 És bevittelek benneteket egy bőséges vidékre, hogy egyétek annak gyümölcsét és
annak jósága; de mikor bementetek, megfertőztettétek az én földemet és megcsináltátok
az enyém örökség utálatos.
2,8 A papok nem mondták: Hol van az Úr? és akik a törvényt kezelik
nem ismertek engem: a pásztorok is vétkeztek ellenem, és a próféták is
Baál prófétálta, és olyan dolgok után járt, amelyek nem használnak.
2:9 Azért én még perelni fogok veled, azt mondja az Úr, és a te ellened
a gyermekek gyermekeiért könyörögök.
2:10 Mert menjetek át Kittim szigetein, és lássatok; és küldje el Kédarba, és
fontolja meg alaposan, és nézze meg, van-e ilyen.
2:11 Megváltoztatta-e egy nemzet isteneit, amelyek még nem istenek? hanem az én népem
felcserélték dicsőségüket arra, ami nem használ.
2,12 Csodálkozzatok ezen, ó egek, és rettenetesen féljetek,
pusztaság, azt mondja az Úr.
2:13 Mert népem két gonoszt követett el; elhagytak engem
élő vizek forrását, és ciszternákat vájtak ki, törött ciszternákat,
amely nem tud vizet tartani.
2:14 Izráel szolga? otthonszülött rabszolga? miért van elkényeztetve?
2,15 A fiatal oroszlánok üvöltöztek rá, és ordítottak, és megépítették földjét
hulladék: városai lakos nélkül égnek.
2,16 Nóf és Tahapanes fiai is összetörték a te koronádat
fej.
2:17 Nem szerezted-e ezt magadnak, mivel elhagytad
Uram, a te Istened, mikor vezetett téged az úton?
2,18 És most mit kell tenned Egyiptom útján, hogy igyál egyiptomi vizeket?
Sihor? vagy mit kell tenned Asszíria útján, hogy igyál
a folyó vize?
2,19 A te gonoszságod meggyógyít, és a te hanyatlásod
fedd meg: tudd meg tehát és lásd meg, hogy ez gonosz dolog és
keserű, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, és az én félelmem
nem benned, azt mondja az Úr, a Seregek Istene.
2:20 Mert régen összetörtem a te igádat, és széttéptem a köteleidet; és te
mondta: Nem szegem meg; amikor minden magas dombon és minden alatt
zöld fa vándorolsz, paráznaságot játszol.
2,21 Mégis ültettem neked egy nemes szőlőtőkét, teljesen helyes magot.
egy idegen szőlő elfajult növényévé változtál nekem?
2,22 Mert bár salétromban megmosnál, és sok szappant veszel magadhoz, a tiéd
hamisság van megjelölve előttem, azt mondja az Úr Isten.
2,23 Hogyan mondhatod, hogy nem vagyok szennyezett, nem mentem a Baálok után? lát
utad a völgyben, tudd, mit tettél: gyors vagy
dromedár járja az útjait;
2:24 A vadonhoz szokott vadszamár, aki elfojtja a szelet
öröm; az alkalomból ki tudja elfordítani? mindazok, akik őt keresik
nem fárasztják magukat; az ő hónapjában megtalálják őt.
2,25 Tartsd vissza a lábad a patkó nélkülitől, és a torkod a szomjúságtól!
te azt mondtad: Nincs remény. mert szerettem az idegeneket, és azután is
megyek nekik.
2,26 Amint a tolvaj szégyelli, amikor megtalálják, úgy Izráel háza is
megszégyenülve; ők, királyaik, fejedelmeik, papjaik és övéik
próféták,
2:27 Ezt mondván egy törzsnek: Te vagy az én atyám; és egy kőhöz: hoztál
engem, mert hátat fordítottak nekem, és nem arcukat.
de nyomorúságuk idején azt mondják: Kelj fel, és ments meg minket.
2,28 De hol vannak a te isteneid, amelyeket magadnak alkottál? keljenek fel, ha igen
megmenthet téged nyomorúságod idején: mert a szám szerint
a te városaid a te isteneid, ó, Júda.
2:29 Miért perelsz velem? mindnyájan vétkeztek ellenem,
mondja az ÚR.
2:30 Hiába vertem meg gyermekeiteket; nem kaptak javítást: a te
saját kard emésztette meg prófétáitokat, mint a pusztító oroszlán.
2:31 Ó nemzedék, lássátok az Úr beszédét! Voltam-e vadonban?
Izrael? a sötétség országa? azért mondja népem: Urak vagyunk; mi
nem jön többé hozzád?
2:32 Elfelejtheti-e egy szobalány a díszeit, vagy egy menyasszony az öltözékét? mégis az én népem
szám nélküli napokat felejtettek el.
2:33 Miért vágod le a szeretet keresésének módját? ezért te is tanítottál
a gonoszok a te utaidat.
2,34 A te szoknyáidban is megtalálható a szegények lelkének vére
ártatlanok: Nem titkos kereséssel találtam meg, hanem mindezeken.
2,35 Mégis azt mondod: Mivel ártatlan vagyok, bizony elszáll haragja.
nekem. Íme, én perelni fogok veled, mert azt mondod: Nem
vétkezett.
2:36 Miért akarsz annyit változtatni, hogy megváltoztasd? te is az leszel
szégyelld Egyiptomot, mint szégyelled Asszíriát.
2,37 Igen, kimész tőle, és kezed a fejedre fogod.
az ÚR megvetette a te bizakodásaidat, és nem boldogulsz
őket.