Judith
10:1 Azután pedig abbahagyta Izrael Istenéhez kiáltást, és rossz volt
véget vetett ezeknek a szavaknak.
10,2 Felkelt, ahol leesett, és hívta szolgálóját, és lement
abba a házba, amelyben szombaton lakott, és benne
ünnepnapok,
10,3 És lehúzta a zsákruhát, amely rajta volt, és levette a ruháit
özvegy volt, és megmosta testét vízzel, és felkente
magát drága kenőccsel, és befonta fejének haját, és
öltsön rá gumiabroncsot, és öltse fel örömének ruháját, amivel
férje, Manasses életében öltözött.
10,4 És sarut vett a lábára, és magára vette karkötőit, és
láncait, gyűrűit, fülbevalóit és minden díszét, és
bátran feldíszítette magát, hogy elbűvölje minden ember tekintetét, akinek látnia kell
neki.
10,5 Aztán adott a szolgálójának egy üveg bort és egy korsó olajat, és megtöltötte
egy zacskó sült kukoricával, fügedarabokkal és finom kenyérrel; így ő
összehajtogatta ezeket a dolgokat, és rátette.
10,6 Így kimentek Betúlia városának kapujához, és megtalálták
ott áll Ozias és a város ősei, Chabris és Charmis.
10,7 És amikor meglátták őt, megváltozott az arca és a ruhája
megváltozott, nagyon csodálkoztak szépségén, és azt mondták neki
neki.
10,8 Az Isten, atyáink Istene adjon neked kegyelmet, és teljesítsd a tiédet
vállalkozások Izráel fiainak dicsőségére és a
Jeruzsálem felmagasztalása. Aztán imádták Istent.
10:9 És monda nékik: Parancsold meg, hogy nyíljanak meg előttük a város kapui
engem, hogy elmenjek, hogy véghez vigyem azokat a dolgokat, amelyekről beszéltél
velem. Megparancsolták tehát az ifjaknak, hogy nyissák meg neki, ahogy ő is tette
beszélt.
10:10 Amikor ezt megtették, kiment Judit, ő és vele a szolgálóleány;
és a város férfiai vigyáztak rá, amíg le nem ment
hegyen, és amíg át nem ment a völgyön, és többé nem láthatta.
10,11 Így mentek egyenesen a völgyben, és az első őrszem
Asszírok találkoztak vele,
10,12 És fogta, és megkérdezte tőle: Milyen néphez tartozol? és honnan jön
te? és hova mész? És azt mondta: Héberek asszonya vagyok,
és elmenekültem előlük, mert megemésztésre adnak néktek.
10:13 És Holofernész, a sereged főkapitánya elé megyek, hogy
hirdetd ki az igazság szavait; és megmutatom neki az utat, amelyen elmegy,
és megnyerd az egész dombvidéket anélkül, hogy bárki testét vagy életét elveszítenéd
emberei közül.
10,14 Amikor pedig a férfiak meghallották szavait, és látták az arcát,
nagyon csodálkozott szépségén, és így szólt hozzá:
10,15 Megmentetted az életedet, mert siettél lejönni a
a mi urunk jelenléte: most azért gyertek az ő sátrához, és néhányan közülünk
addig vezetnek, amíg a kezébe nem adnak.
10,16 És amikor előtte állsz, ne félj szívedben, hanem
mutasd meg neki a te igéd szerint; és jól könyörög majd hozzád.
10:17 Aztán kiválasztottak közülük száz férfit, hogy elkísérjék őt és őt
szobalány; és bevitték Holofernész sátrába.
10,18 Akkor gyülekezés volt az egész táborban, mert eljövetele volt
zajongott a sátrak között, és körüljöttek, ahogy kint állt
Holofernész sátrát, amíg nem beszéltek neki róla.
10,19 És csodálkoztak szépségén, és csodálták Izrael fiait
miatta, és mindenki azt mondta a felebarátjának: Ki megvetné
ez a nép, akik között vannak ilyen nők? az biztos nem jó
egy ember marad meg közülük, akit elengedve megtévesztheti az egész földet.
10,20 És kimentek azok, akik Holofernész közelében feküdtek, és minden szolgája és
bevitték a sátorba.
10:21 Holofernész most az ágyán pihent egy baldachin alatt, amelyet
bíbor és arany, és smaragd és drágakövek.
10:22 És megmutatták néki róla; és kijött a sátra elé ezüsttel
lámpák járnak előtte.
10,23 És amikor Judit eléje ment és szolgái, mindnyájan csodálkoztak
az arca szépségében; és arcra borult, és
tisztelték őt, és szolgái felvették őt.