Judith 10:1 Azután pedig abbahagyta Izrael Istenéhez kiáltást, és rossz volt véget vetett ezeknek a szavaknak. 10,2 Felkelt, ahol leesett, és hívta szolgálóját, és lement abba a házba, amelyben szombaton lakott, és benne ünnepnapok, 10,3 És lehúzta a zsákruhát, amely rajta volt, és levette a ruháit özvegy volt, és megmosta testét vízzel, és felkente magát drága kenőccsel, és befonta fejének haját, és öltsön rá gumiabroncsot, és öltse fel örömének ruháját, amivel férje, Manasses életében öltözött. 10,4 És sarut vett a lábára, és magára vette karkötőit, és láncait, gyűrűit, fülbevalóit és minden díszét, és bátran feldíszítette magát, hogy elbűvölje minden ember tekintetét, akinek látnia kell neki. 10,5 Aztán adott a szolgálójának egy üveg bort és egy korsó olajat, és megtöltötte egy zacskó sült kukoricával, fügedarabokkal és finom kenyérrel; így ő összehajtogatta ezeket a dolgokat, és rátette. 10,6 Így kimentek Betúlia városának kapujához, és megtalálták ott áll Ozias és a város ősei, Chabris és Charmis. 10,7 És amikor meglátták őt, megváltozott az arca és a ruhája megváltozott, nagyon csodálkoztak szépségén, és azt mondták neki neki. 10,8 Az Isten, atyáink Istene adjon neked kegyelmet, és teljesítsd a tiédet vállalkozások Izráel fiainak dicsőségére és a Jeruzsálem felmagasztalása. Aztán imádták Istent. 10:9 És monda nékik: Parancsold meg, hogy nyíljanak meg előttük a város kapui engem, hogy elmenjek, hogy véghez vigyem azokat a dolgokat, amelyekről beszéltél velem. Megparancsolták tehát az ifjaknak, hogy nyissák meg neki, ahogy ő is tette beszélt. 10:10 Amikor ezt megtették, kiment Judit, ő és vele a szolgálóleány; és a város férfiai vigyáztak rá, amíg le nem ment hegyen, és amíg át nem ment a völgyön, és többé nem láthatta. 10,11 Így mentek egyenesen a völgyben, és az első őrszem Asszírok találkoztak vele, 10,12 És fogta, és megkérdezte tőle: Milyen néphez tartozol? és honnan jön te? és hova mész? És azt mondta: Héberek asszonya vagyok, és elmenekültem előlük, mert megemésztésre adnak néktek. 10:13 És Holofernész, a sereged főkapitánya elé megyek, hogy hirdetd ki az igazság szavait; és megmutatom neki az utat, amelyen elmegy, és megnyerd az egész dombvidéket anélkül, hogy bárki testét vagy életét elveszítenéd emberei közül. 10,14 Amikor pedig a férfiak meghallották szavait, és látták az arcát, nagyon csodálkozott szépségén, és így szólt hozzá: 10,15 Megmentetted az életedet, mert siettél lejönni a a mi urunk jelenléte: most azért gyertek az ő sátrához, és néhányan közülünk addig vezetnek, amíg a kezébe nem adnak. 10,16 És amikor előtte állsz, ne félj szívedben, hanem mutasd meg neki a te igéd szerint; és jól könyörög majd hozzád. 10:17 Aztán kiválasztottak közülük száz férfit, hogy elkísérjék őt és őt szobalány; és bevitték Holofernész sátrába. 10,18 Akkor gyülekezés volt az egész táborban, mert eljövetele volt zajongott a sátrak között, és körüljöttek, ahogy kint állt Holofernész sátrát, amíg nem beszéltek neki róla. 10,19 És csodálkoztak szépségén, és csodálták Izrael fiait miatta, és mindenki azt mondta a felebarátjának: Ki megvetné ez a nép, akik között vannak ilyen nők? az biztos nem jó egy ember marad meg közülük, akit elengedve megtévesztheti az egész földet. 10,20 És kimentek azok, akik Holofernész közelében feküdtek, és minden szolgája és bevitték a sátorba. 10:21 Holofernész most az ágyán pihent egy baldachin alatt, amelyet bíbor és arany, és smaragd és drágakövek. 10:22 És megmutatták néki róla; és kijött a sátra elé ezüsttel lámpák járnak előtte. 10,23 És amikor Judit eléje ment és szolgái, mindnyájan csodálkoztak az arca szépségében; és arcra borult, és tisztelték őt, és szolgái felvették őt.