Judith
6,1 És amikor megszűnt az emberek zűrzavara a tanács körül,
Holofernész, Assur seregének főkapitánya így szólt Achiorhoz, és
az összes moábit más nemzetek minden társasága előtt,
6:2 És ki vagy te, Akhior és Efraim béresei, hogy van
prófétált ellenünk, mint ma, és azt mondta, hogy ne tegyünk
háborúznak Izrael népével, mert az ő Istenük megvédi őket? és
ki más az Isten, ha nem Nabuchodonosor?
6,3 Elküldi hatalmát, és elpusztítja őket a világ színéről
a földet, és az ő Istenük nem szabadítja meg őket, de mi, az ő szolgái, megtesszük
pusztítsd el őket egy emberként; mert nem képesek fenntartani a hatalmat
a lovainkat.
6:4 Mert velük tapossuk őket lábuk alá, és hegyeik is meglesznek
megrészegülnek az ő vérüktől, és megtelnek az ő mezőik az ő vérükkel
holttestek, és lépteik nem állhatnak meg előttünk,
mert végleg elpusztulnak, mondja Nabuchodonosor király, mindenek ura
a földet, mert azt mondta: Egyetlen szavam sem lesz hiábavaló.
6,5 Te pedig, Akhior, Ammon béres, aki ezeket a szavakat mondtad
hamisságod napján nem látod többé arcomat e naptól fogva,
amíg bosszút állok ezen a nemzeten, amely Egyiptomból jött ki.
6:6 És akkor lesz az én seregem kardja és azoknak sokasága
szolgálj engem, menj át oldaladon, és elesel a megölteik közé,
amikor visszatérek.
6,7 Most azért szolgáim visszavisznek téged a dombvidékre,
és elhelyez téged a folyosók egyik városában:
6:8 És nem veszsz el, míg el nem pusztulsz velük együtt.
6:9 És ha elmédben meggyőzöd magad arról, hogy elragadják őket,
nem borul el a te orcád: én szóltam, és az én beszédemből semmi sem lesz
legyen hiábavaló.
6,10 Ekkor Holofernész megparancsolta szolgáinak, akik sátrában várakoztak, hogy vigyék el
Achiort, és vidd el Betuliába, és add át a kezébe
Izrael fiai.
6,11 Megfogták tehát őt szolgái, és kivitték a táborból a táborba
síkság, és a síkság közepéről a dombvidékre mentek,
és eljutottak a forrásokhoz, amelyek Bethulia alatt voltak.
6,12 Amikor a város férfiai meglátták őket, fogták fegyvereiket, és
kiment a városból a hegy tetejére, és minden ember, aki használta a
heveder megakadályozta, hogy feljöjjenek, köveket dobva rájuk.
6,13 Mindazonáltal, miután titokban a domb alá kerültek, megkötözték Akhiort,
és ledobta, és otthagyta a domb lábánál, és visszatért hozzá
az uruk.
6,14 De az izraeliták leszálltak városukból, és hozzámentek, és
megszabadította, Betuliába vitte, és bemutatta őt
a város kormányzói:
6,15 Azokban a napokban Oziás, Mika fia, Simeon törzséből,
és Kábrisz, Gotóniel fia, és Charmis, Melkiel fia.
6,16 És összehívták a város minden vénét és minden övéit
a fiatalok összefutottak és asszonyaik a gyülekezetbe, és elindultak
Achior minden népük között. Aztán Ozias megkérdezte tőle
ami megtörtént.
6:17 Ő pedig válaszolt, és elmondta nekik a tanács szavait
Holofernész, és mindazok a szavak, amelyeket a közepette kimondott
Assur hercegei, és bármi, ami ellen Holofernész büszkén beszélt
Izrael háza.
6,18 Ekkor a nép leborult, imádta Istent, és Istenhez kiáltott.
mondás,
6:19 Uram, mennyek Istene, nézd meg kevélységüket, és sajnáld a mi alacsony helyzetünket
nemzetet, és tekints a neked megszenteltek arcára
Ezen a napon.
6,20 Azután megvigasztalták Akhiort, és nagyon dicsérték.
6,21 És Óziás kivezette őt a gyülekezetből a házába, és lakomát rendezett
a vénekhez; és egész éjjel segítségül hívták Izrael Istenét
Segítség.