Judith 6,1 És amikor megszűnt az emberek zűrzavara a tanács körül, Holofernész, Assur seregének főkapitánya így szólt Achiorhoz, és az összes moábit más nemzetek minden társasága előtt, 6:2 És ki vagy te, Akhior és Efraim béresei, hogy van prófétált ellenünk, mint ma, és azt mondta, hogy ne tegyünk háborúznak Izrael népével, mert az ő Istenük megvédi őket? és ki más az Isten, ha nem Nabuchodonosor? 6,3 Elküldi hatalmát, és elpusztítja őket a világ színéről a földet, és az ő Istenük nem szabadítja meg őket, de mi, az ő szolgái, megtesszük pusztítsd el őket egy emberként; mert nem képesek fenntartani a hatalmat a lovainkat. 6:4 Mert velük tapossuk őket lábuk alá, és hegyeik is meglesznek megrészegülnek az ő vérüktől, és megtelnek az ő mezőik az ő vérükkel holttestek, és lépteik nem állhatnak meg előttünk, mert végleg elpusztulnak, mondja Nabuchodonosor király, mindenek ura a földet, mert azt mondta: Egyetlen szavam sem lesz hiábavaló. 6,5 Te pedig, Akhior, Ammon béres, aki ezeket a szavakat mondtad hamisságod napján nem látod többé arcomat e naptól fogva, amíg bosszút állok ezen a nemzeten, amely Egyiptomból jött ki. 6:6 És akkor lesz az én seregem kardja és azoknak sokasága szolgálj engem, menj át oldaladon, és elesel a megölteik közé, amikor visszatérek. 6,7 Most azért szolgáim visszavisznek téged a dombvidékre, és elhelyez téged a folyosók egyik városában: 6:8 És nem veszsz el, míg el nem pusztulsz velük együtt. 6:9 És ha elmédben meggyőzöd magad arról, hogy elragadják őket, nem borul el a te orcád: én szóltam, és az én beszédemből semmi sem lesz legyen hiábavaló. 6,10 Ekkor Holofernész megparancsolta szolgáinak, akik sátrában várakoztak, hogy vigyék el Achiort, és vidd el Betuliába, és add át a kezébe Izrael fiai. 6,11 Megfogták tehát őt szolgái, és kivitték a táborból a táborba síkság, és a síkság közepéről a dombvidékre mentek, és eljutottak a forrásokhoz, amelyek Bethulia alatt voltak. 6,12 Amikor a város férfiai meglátták őket, fogták fegyvereiket, és kiment a városból a hegy tetejére, és minden ember, aki használta a heveder megakadályozta, hogy feljöjjenek, köveket dobva rájuk. 6,13 Mindazonáltal, miután titokban a domb alá kerültek, megkötözték Akhiort, és ledobta, és otthagyta a domb lábánál, és visszatért hozzá az uruk. 6,14 De az izraeliták leszálltak városukból, és hozzámentek, és megszabadította, Betuliába vitte, és bemutatta őt a város kormányzói: 6,15 Azokban a napokban Oziás, Mika fia, Simeon törzséből, és Kábrisz, Gotóniel fia, és Charmis, Melkiel fia. 6,16 És összehívták a város minden vénét és minden övéit a fiatalok összefutottak és asszonyaik a gyülekezetbe, és elindultak Achior minden népük között. Aztán Ozias megkérdezte tőle ami megtörtént. 6:17 Ő pedig válaszolt, és elmondta nekik a tanács szavait Holofernész, és mindazok a szavak, amelyeket a közepette kimondott Assur hercegei, és bármi, ami ellen Holofernész büszkén beszélt Izrael háza. 6,18 Ekkor a nép leborult, imádta Istent, és Istenhez kiáltott. mondás, 6:19 Uram, mennyek Istene, nézd meg kevélységüket, és sajnáld a mi alacsony helyzetünket nemzetet, és tekints a neked megszenteltek arcára Ezen a napon. 6,20 Azután megvigasztalták Akhiort, és nagyon dicsérték. 6,21 És Óziás kivezette őt a gyülekezetből a házába, és lakomát rendezett a vénekhez; és egész éjjel segítségül hívták Izrael Istenét Segítség.