bírák
9:1 Abimélek, Jerubbaál fia pedig elment Sikembe az anyjához
testvérek, és beszélgettek velük és a ház egész családjával
az anyja apjáról, mondván:
9,2 Kérlek, beszéld meg Sikem minden emberének füle hallatára:
jobb neked, akár Jerubbaál összes fia, akik vannak
hatvantíz ember uralkodik rajtad, vagy az az egy uralkodik rajtad?
emlékezz arra is, hogy én vagyok a te csontod és húsod.
9:3 És anyjának testvérei beszéltek róla az összes férfiú füle hallatára
Sikem mindezeket a szavakat, és szívük Abiméleket követte;
mert azt mondták: Ő a mi testvérünk.
9:4 És adtak neki hatvantíz ezüstöt a házból
Baalberithből, amellyel Abimélek hiú és könnyű embereket fogadott fel, ami
követte őt.
9,5 És elment atyja házába Ofrába, és megölte testvéreit,
Jerubbaál fiai, hatvantíz fő, egy kövön:
ennek ellenére Jótám, Jerubbaál legfiatalabb fia megmaradt; számára
elbújt.
9:6 És összegyűlt Sikem minden embere és egész háza
Milló, elment, és királlyá tette Abiméleket az oszlop síkján
ami Sikemben volt.
9,7 És amikor ezt elmondták Jótámnak, elment, és megállt a hegy tetején
Gerizim, felemelte hangját, kiáltott, és így szólt hozzájuk: Halljátok!
nekem, Sikem férfiai, hogy Isten hallgasson meg titeket.
9:8 A fák egykor kimentek, hogy királyt kenjenek fel magukra; és azt mondták
az olajfához: Uralkodj rajtunk!
9:9 De az olajfa így szólt hozzájuk: Hagyjam-e el kövérségemet?
általam tisztelik Istent és embert, és elmennek a fák fölé emelni őket?
9,10 És mondának a fák a fügefának: Jöjj, és uralkodj rajtunk!
9,11 De a fügefa így szólt hozzájuk: El kell-e hagynom édesemet és édesemet?
jó gyümölcsöt, és elmegy a fák fölé emelni?
9,12 Ekkor a fák így szóltak a szőlőtőhöz: Jöjj, és uralkodj rajtunk!
9,13 És monda nékik a szőlőtőke: Hagyjam-e el a boromat, amely felvidítja Istent?
és az ember, és menjen a fák fölé előléptetni?
9,14 Akkor ezt mondták az összes fák a rózsáknak: Jöjj, és uralkodj rajtunk!
9:15 És monda a pálinka a fáknak: Ha valóban királylyá kentek
te, akkor gyere, és bízz az én árnyékomban; és ha nem, engedj tüzet
jöjj ki a rózsákból, és fald fel Libanon cédrusait.
9:16 Most tehát, ha igazán és őszintén cselekedtetek, amit alkottatok
Abimélek király, és ha jól bánt Jerubbaallal és házával,
és úgy cselekedtek vele, ahogy az ő kezei megérdemlik;
9:17 (Mert apám harcolt érted, és messzire kalandoztatta életét, és
kiszabadított téged Midián kezéből:
9:18 És feltámadtatok ma atyám háza ellen, és megöltek
fiait, hatvantíz embert, egy kövön, és csináltak
Abimélek, szolgálólányának fia, Sikem embereinek királya,
mert ő a testvéred :)
9:19 Ha tehát igazán és őszintén bánt Jerubbaallal és az övéivel
házhoz ma, akkor örüljetek Abiméleknek, és örüljön ő is
benned:
9,20 De ha nem, jöjjön ki tűz Abimélekből, és nyelje meg az embereit
Sikem és Milló háza; és tűz jöjjön ki az emberekből
Sikem és Milló házából, és felfalják Abiméleket.
9,21 Jótám pedig elfutott, elfutott, Beerbe ment, és ott lakott, mert
félt Abimélektől, testvérétől.
9,22 Amikor Abimélek három esztendeig uralkodott Izrael felett,
9:23 Akkor Isten gonosz lelket küldött Abimélek és Sikem férfiai közé;
Sikem férfiai pedig hitszegően bántak Abimélekkel:
9,24 Hogy a Jerubbaál hatvantíz fiával szemben elkövetett kegyetlenség erős legyen
jöjj, és vessék vérüket Abimélekre, testvérükre, aki megölte
őket; és Sikem embereire, akik segítették őt az övéinek megölésében
testvérek.
9,25 Sikem férfiai pedig leseket állítottak rá a tenger tetején
hegyekre, és kiraboltak mindent, ami arrafelé ment általuk
mondták Abiméleknek.
9,26 Gaál, Ebed fia pedig eljött a testvéreivel együtt, és átment hozzá
Sikem: és Sikem férfiai bíztak benne.
9,27 És kimentek a mezőkre, és összeszedték szőlőiket, és
megtaposták a szőlőt, mulattak, és bementek istenük házába,
és evett és ivott, és átkozta Abiméleket.
9,28 Gaál, Ebed fia ezt mondta: Ki az Abimélek, és ki a Sikem?
hogy őt kell szolgálnunk? nem Jerubbaál fia? és Zebul az övé
tiszt? szolgáljunk Hámornak, Sikem atyjának embereinek, mert miért tennénk?
szolgálni őt?
9:29 És bárcsak az Isten, hogy ez a nép a kezem alatt lenne! akkor eltávolítanám
Abimelek. És monda Abiméleknek: Növeld a seregedet, és menj ki.
9,30 Mikor pedig Zebul, a város fejedelme meghallotta Gaálnak, a fiának a beszédét
Ebed, fellobbant a haragja.
9,31 És követeket küldött Abimélekhez titokban, mondván: Íme, Gaál, a
Ebed fia és testvérei jöjjenek Sikembe; és íme, ők
erősítsd meg a várost magad ellen.
9:32 Most tehát éjjel, te és a nép, amely veled van, és
lesben a mezőn:
9:33 És lesz, hogy reggel, amint felkel a nap, te
korán felkel, és a városra száll; és íme, amikor ő és a
akik vele vannak, kijönnek ellened, akkor megteheted
amint alkalmat találsz rájuk.
9,34 És felkelt Abimélek és az egész nép, amely vele volt éjjel,
és négy csapatban leselkedtek Sikem ellen.
9,35 Gaál, Ebed fia pedig kiment, és megállt a kapu bejáratában.
a városból, és felkelt Abimélek és a nép, amely vele volt,
a lesbenésből.
9,36 Amikor Gaál meglátta a népet, így szólt Zebulhoz: Íme, itt van
embereket le a hegyek tetejéről. És monda néki Zebul: Te!
úgy látják a hegyek árnyékát, mintha emberek lennének.
9,37 Gaál ismét megszólalt, és így szólt: Íme, emberek jönnek le középen
a földről, és egy másik társaság jön a Meonenim-síkság mellett.
9,38 Akkor ezt mondta neki Zebul: Hol van most a szád, amellyel azt mondod?
Ki az az Abimélek, hogy őt szolgáljuk? nem ez az ember
megvetetted? menj ki, most imádkozom, és harcolj velük.
9,39 Gaál pedig kiment Sikem emberei elé, és hadakozott Abimélekkel.
9,40 Abimélek üldözte őt, és elfutott előle, és sokan voltak
ledöntöttek és megsebesültek, egészen a kapu bejáratáig.
9,41 Abimélek pedig Arumában lakott, és Zebul kiűzte Gaált és az ő életét.
atyámfiai, hogy ne lakjanak Sikemben.
9:42 És lőn másnap, hogy a nép kiment a földre
terület; és elmondták Abiméleknek.
9,43 És fogta a népet, három csoportra osztá, és lefektette
Várjatok a mezőn, és nézzetek, és íme, kijött a nép
ki a városból; és feltámadt ellenük, és megverte őket.
9,44 Abimélek és a vele levő sereg előresietett, és
a város kapujának bejáratában álltak, és a másik kettő
csapatok rohantak rá minden emberre, aki a mezőn volt, és megölték
őket.
9:45 Abimélek pedig harcolt a város ellen egész nap; és elvette a
várost, és megölték a benne lévő embereket, és leverték a várost, és
bevetette sóval.
9,46 Amikor ezt Sikem tornyának minden embere meghallotta, bementek
Berith isten házának rakterébe.
9,47 És hírül adták Abiméleknek, hogy Sikem tornyának minden embere ott volt
összegyűltek.
9,48 Abimélek felvitte őt a Zalmon hegyére, ő és az egész nép, amely
vele voltak; Abimélek pedig baltát vett a kezébe, és levágta a
leágaskodott a fákról, elvette, vállára fektette, és így szólt
a néphez, amely vele volt: Amit láttál, hogy én teszek, siess!
és tedd úgy, ahogy én tettem.
9,49 Az egész nép hasonlóképpen levágta az ő ágát, és követte
Abiméleket, és tedd őket a tartóba, és gyújtsd fel rajtuk a kapaszkodót;
úgyhogy Sikem tornyának minden embere meghalt, körülbelül ezren
férfi és nő.
9,50 Azután Abimélek Thébébe ment, és tábort ütött Thébéz ellen, és elfoglalta azt.
9,51 De volt egy erős torony a városban, és oda menekült mindenki
férfiak és asszonyok és a város minden lakója, és zárd be nekik, és gat
fel a torony tetejére.
9:52 És Abimélek a toronyhoz méne, harczolt ellene, és keményen ment
a torony ajtajához, hogy megégesse tűzzel.
9,53 És egy asszony egy malomkövet vetett Abimélek fejére,
és mindezt azért, hogy lefékezze a koponyáját.
9,54 Aztán sietve odahívta fegyverhordozóját az ifjúnak, és így szólt
neki: Húzd ki kardodat, és ölj meg engem, nehogy azt mondják rólam: asszony
megölte őt. És az ifjú embere átdöfte, és meghalt.
9,55 Mikor pedig látták Izrael férfiai, hogy Abimélek meghalt, elmentek
mindenki a maga helyére.
9,56 Így fizette meg Isten Abimélek gonoszságát, amelyet az övéivel tett
apa, amikor megölte hetven testvérét:
9,57 És Sikem embereinek minden gonoszságát Isten fejükre fordította.
és rájuk szállt Jótámnak, a Jerubbaál fiának az átka.