bírák 9:1 Abimélek, Jerubbaál fia pedig elment Sikembe az anyjához testvérek, és beszélgettek velük és a ház egész családjával az anyja apjáról, mondván: 9,2 Kérlek, beszéld meg Sikem minden emberének füle hallatára: jobb neked, akár Jerubbaál összes fia, akik vannak hatvantíz ember uralkodik rajtad, vagy az az egy uralkodik rajtad? emlékezz arra is, hogy én vagyok a te csontod és húsod. 9:3 És anyjának testvérei beszéltek róla az összes férfiú füle hallatára Sikem mindezeket a szavakat, és szívük Abiméleket követte; mert azt mondták: Ő a mi testvérünk. 9:4 És adtak neki hatvantíz ezüstöt a házból Baalberithből, amellyel Abimélek hiú és könnyű embereket fogadott fel, ami követte őt. 9,5 És elment atyja házába Ofrába, és megölte testvéreit, Jerubbaál fiai, hatvantíz fő, egy kövön: ennek ellenére Jótám, Jerubbaál legfiatalabb fia megmaradt; számára elbújt. 9:6 És összegyűlt Sikem minden embere és egész háza Milló, elment, és királlyá tette Abiméleket az oszlop síkján ami Sikemben volt. 9,7 És amikor ezt elmondták Jótámnak, elment, és megállt a hegy tetején Gerizim, felemelte hangját, kiáltott, és így szólt hozzájuk: Halljátok! nekem, Sikem férfiai, hogy Isten hallgasson meg titeket. 9:8 A fák egykor kimentek, hogy királyt kenjenek fel magukra; és azt mondták az olajfához: Uralkodj rajtunk! 9:9 De az olajfa így szólt hozzájuk: Hagyjam-e el kövérségemet? általam tisztelik Istent és embert, és elmennek a fák fölé emelni őket? 9,10 És mondának a fák a fügefának: Jöjj, és uralkodj rajtunk! 9,11 De a fügefa így szólt hozzájuk: El kell-e hagynom édesemet és édesemet? jó gyümölcsöt, és elmegy a fák fölé emelni? 9,12 Ekkor a fák így szóltak a szőlőtőhöz: Jöjj, és uralkodj rajtunk! 9,13 És monda nékik a szőlőtőke: Hagyjam-e el a boromat, amely felvidítja Istent? és az ember, és menjen a fák fölé előléptetni? 9,14 Akkor ezt mondták az összes fák a rózsáknak: Jöjj, és uralkodj rajtunk! 9:15 És monda a pálinka a fáknak: Ha valóban királylyá kentek te, akkor gyere, és bízz az én árnyékomban; és ha nem, engedj tüzet jöjj ki a rózsákból, és fald fel Libanon cédrusait. 9:16 Most tehát, ha igazán és őszintén cselekedtetek, amit alkottatok Abimélek király, és ha jól bánt Jerubbaallal és házával, és úgy cselekedtek vele, ahogy az ő kezei megérdemlik; 9:17 (Mert apám harcolt érted, és messzire kalandoztatta életét, és kiszabadított téged Midián kezéből: 9:18 És feltámadtatok ma atyám háza ellen, és megöltek fiait, hatvantíz embert, egy kövön, és csináltak Abimélek, szolgálólányának fia, Sikem embereinek királya, mert ő a testvéred :) 9:19 Ha tehát igazán és őszintén bánt Jerubbaallal és az övéivel házhoz ma, akkor örüljetek Abiméleknek, és örüljön ő is benned: 9,20 De ha nem, jöjjön ki tűz Abimélekből, és nyelje meg az embereit Sikem és Milló háza; és tűz jöjjön ki az emberekből Sikem és Milló házából, és felfalják Abiméleket. 9,21 Jótám pedig elfutott, elfutott, Beerbe ment, és ott lakott, mert félt Abimélektől, testvérétől. 9,22 Amikor Abimélek három esztendeig uralkodott Izrael felett, 9:23 Akkor Isten gonosz lelket küldött Abimélek és Sikem férfiai közé; Sikem férfiai pedig hitszegően bántak Abimélekkel: 9,24 Hogy a Jerubbaál hatvantíz fiával szemben elkövetett kegyetlenség erős legyen jöjj, és vessék vérüket Abimélekre, testvérükre, aki megölte őket; és Sikem embereire, akik segítették őt az övéinek megölésében testvérek. 9,25 Sikem férfiai pedig leseket állítottak rá a tenger tetején hegyekre, és kiraboltak mindent, ami arrafelé ment általuk mondták Abiméleknek. 9,26 Gaál, Ebed fia pedig eljött a testvéreivel együtt, és átment hozzá Sikem: és Sikem férfiai bíztak benne. 9,27 És kimentek a mezőkre, és összeszedték szőlőiket, és megtaposták a szőlőt, mulattak, és bementek istenük házába, és evett és ivott, és átkozta Abiméleket. 9,28 Gaál, Ebed fia ezt mondta: Ki az Abimélek, és ki a Sikem? hogy őt kell szolgálnunk? nem Jerubbaál fia? és Zebul az övé tiszt? szolgáljunk Hámornak, Sikem atyjának embereinek, mert miért tennénk? szolgálni őt? 9:29 És bárcsak az Isten, hogy ez a nép a kezem alatt lenne! akkor eltávolítanám Abimelek. És monda Abiméleknek: Növeld a seregedet, és menj ki. 9,30 Mikor pedig Zebul, a város fejedelme meghallotta Gaálnak, a fiának a beszédét Ebed, fellobbant a haragja. 9,31 És követeket küldött Abimélekhez titokban, mondván: Íme, Gaál, a Ebed fia és testvérei jöjjenek Sikembe; és íme, ők erősítsd meg a várost magad ellen. 9:32 Most tehát éjjel, te és a nép, amely veled van, és lesben a mezőn: 9:33 És lesz, hogy reggel, amint felkel a nap, te korán felkel, és a városra száll; és íme, amikor ő és a akik vele vannak, kijönnek ellened, akkor megteheted amint alkalmat találsz rájuk. 9,34 És felkelt Abimélek és az egész nép, amely vele volt éjjel, és négy csapatban leselkedtek Sikem ellen. 9,35 Gaál, Ebed fia pedig kiment, és megállt a kapu bejáratában. a városból, és felkelt Abimélek és a nép, amely vele volt, a lesbenésből. 9,36 Amikor Gaál meglátta a népet, így szólt Zebulhoz: Íme, itt van embereket le a hegyek tetejéről. És monda néki Zebul: Te! úgy látják a hegyek árnyékát, mintha emberek lennének. 9,37 Gaál ismét megszólalt, és így szólt: Íme, emberek jönnek le középen a földről, és egy másik társaság jön a Meonenim-síkság mellett. 9,38 Akkor ezt mondta neki Zebul: Hol van most a szád, amellyel azt mondod? Ki az az Abimélek, hogy őt szolgáljuk? nem ez az ember megvetetted? menj ki, most imádkozom, és harcolj velük. 9,39 Gaál pedig kiment Sikem emberei elé, és hadakozott Abimélekkel. 9,40 Abimélek üldözte őt, és elfutott előle, és sokan voltak ledöntöttek és megsebesültek, egészen a kapu bejáratáig. 9,41 Abimélek pedig Arumában lakott, és Zebul kiűzte Gaált és az ő életét. atyámfiai, hogy ne lakjanak Sikemben. 9:42 És lőn másnap, hogy a nép kiment a földre terület; és elmondták Abiméleknek. 9,43 És fogta a népet, három csoportra osztá, és lefektette Várjatok a mezőn, és nézzetek, és íme, kijött a nép ki a városból; és feltámadt ellenük, és megverte őket. 9,44 Abimélek és a vele levő sereg előresietett, és a város kapujának bejáratában álltak, és a másik kettő csapatok rohantak rá minden emberre, aki a mezőn volt, és megölték őket. 9:45 Abimélek pedig harcolt a város ellen egész nap; és elvette a várost, és megölték a benne lévő embereket, és leverték a várost, és bevetette sóval. 9,46 Amikor ezt Sikem tornyának minden embere meghallotta, bementek Berith isten házának rakterébe. 9,47 És hírül adták Abiméleknek, hogy Sikem tornyának minden embere ott volt összegyűltek. 9,48 Abimélek felvitte őt a Zalmon hegyére, ő és az egész nép, amely vele voltak; Abimélek pedig baltát vett a kezébe, és levágta a leágaskodott a fákról, elvette, vállára fektette, és így szólt a néphez, amely vele volt: Amit láttál, hogy én teszek, siess! és tedd úgy, ahogy én tettem. 9,49 Az egész nép hasonlóképpen levágta az ő ágát, és követte Abiméleket, és tedd őket a tartóba, és gyújtsd fel rajtuk a kapaszkodót; úgyhogy Sikem tornyának minden embere meghalt, körülbelül ezren férfi és nő. 9,50 Azután Abimélek Thébébe ment, és tábort ütött Thébéz ellen, és elfoglalta azt. 9,51 De volt egy erős torony a városban, és oda menekült mindenki férfiak és asszonyok és a város minden lakója, és zárd be nekik, és gat fel a torony tetejére. 9:52 És Abimélek a toronyhoz méne, harczolt ellene, és keményen ment a torony ajtajához, hogy megégesse tűzzel. 9,53 És egy asszony egy malomkövet vetett Abimélek fejére, és mindezt azért, hogy lefékezze a koponyáját. 9,54 Aztán sietve odahívta fegyverhordozóját az ifjúnak, és így szólt neki: Húzd ki kardodat, és ölj meg engem, nehogy azt mondják rólam: asszony megölte őt. És az ifjú embere átdöfte, és meghalt. 9,55 Mikor pedig látták Izrael férfiai, hogy Abimélek meghalt, elmentek mindenki a maga helyére. 9,56 Így fizette meg Isten Abimélek gonoszságát, amelyet az övéivel tett apa, amikor megölte hetven testvérét: 9,57 És Sikem embereinek minden gonoszságát Isten fejükre fordította. és rájuk szállt Jótámnak, a Jerubbaál fiának az átka.