bírák 2,1 És feljött az ÚR angyala Gilgálból Bochimba, és ezt mondta: Én alkottam hogy felmenj Egyiptomból, és elviszlek arra a földre, amelyet én esküdjetek meg atyáitoknak; és azt mondtam: Soha nem szegem meg a szövetségemet te. 2:2 És ne köss szövetséget e föld lakóival; megteszed Döntsétek le oltáraikat, de nem hallgattatok az én szavamra; miért hallgattatok ezt tette? 2:3 Ezért azt is mondtam: Nem űzöm ki őket előled; de olyanok lesznek az oldalaidban, mint a tövis, és az ő isteneik tőr neked. 2:4 És lőn, amikor az ÚR angyala ezeket a szavakat mondta neki Izráel minden fiát, hogy a nép felemelje szavát, és sírt. 2,5 És elnevezték azt a helyet Bochimnak, és ott áldoztak az ÚRnak. 2,6 Amikor pedig Józsué elengedte a népet, Izráel fiai mindnyájan elmentek embert az ő örökségébe, hogy birtokolja a földet. 2,7 És szolgálta a nép az Urat Józsuénak minden idejében és minden napján a vének közül, akik túlélték Józsuét, akik látták annak minden nagy művét az ÚR, amit Izraelért tett. 2,8 És meghalt Józsué, Nún fia, az ÚR szolgája, száztíz éves. 2,9 És eltemették örökségének határában Timnathheresben Efraim hegye, a Gaas-hegy északi oldalán. 2:10 És az egész nemzedék összegyűlt atyáihoz, és ott egy másik nemzedék támadt utánuk, amely nem ismerte az URat, de még nem is azokat a cselekedeteket, amelyeket Izraelért végzett. 2,11 És gonoszul cselekedtek Izráel fiai az Úr szemei előtt, és szolgáltak Baálim: 2,12 És elhagyták az Urat, atyáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptom földjéről, és más isteneket követett, a nép isteneit akik körülöttük voltak, és meghajoltak előttük, és bosszankodtak az ÚR haragra. 2,13 És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baált és Astarótot. 2,14 És felhevült az Úr haragja Izráel ellen, és megmentette őket rontók kezébe, akik elrontották őket, és eladta őket a ellenségeik kezei körbe-körbe, hogy többé nem tudták ellenségeik elé állni. 2,15 Akármerre mentek ki, az ÚR keze volt ellenük, mert gonosz, ahogy az ÚR megmondta, és amint az Úr megesküdött nekik nagyon elkeseredtek. 2,16 Mindazonáltal az Úr bírákat támasztott, akik kiszabadították őket a földből azoknak a keze, akik elrontották őket. 2:17 És mégsem akartak hallgatni bíráikra, hanem elmentek a paráználkodtak más istenek után, és meghajoltak előttük; gyorsan letért az útról, amelyen atyáik bejártak, engedelmeskedvén a az ÚR parancsolatai; de nem így tették. 2,18 És amikor az Úr bírákat támasztott nekik, akkor az Úr vele volt ítéljenek, és kiszabadítsák őket ellenségeik kezéből minden nap a bíróé: mert megbánta az ÚR az általuk való sóhajtozások miatt azok miatt, akik elnyomták és bosszantották őket. 2,19 És lőn, amikor a bíró meghalt, visszatértek, és jobban megrontották magukat, mint atyáikat, amikor más isteneket követtek szolgáljátok őket, és leboruljatok előttük; nem szűntek meg a sajátjuktól tetteikből, sem makacs módjukból. 2:20 És felhevült az Úr haragja Izráel ellen; és azt mondta: Mert hogy ez a nép megszegte szövetségemet, amelyet parancsoltam nekik atyák, és nem hallgattak szavamra; 2,21 És ezentúl senkit sem űzök ki előlük a nemzetek közül amelyet Józsué elhagyott, amikor meghalt: 2,22 Hogy rajtuk keresztül próbára tegyem Izraelt, vajon megtartják-e az útját? az ÚR járjon abban, ahogyan atyáik megtartották, vagy sem. 2:23 Azért elhagyta az Úr azokat a népeket, anélkül, hogy sietve kiűzte volna őket; és nem adta őket Józsué kezébe.