bírák
2,1 És feljött az ÚR angyala Gilgálból Bochimba, és ezt mondta: Én alkottam
hogy felmenj Egyiptomból, és elviszlek arra a földre, amelyet én
esküdjetek meg atyáitoknak; és azt mondtam: Soha nem szegem meg a szövetségemet
te.
2:2 És ne köss szövetséget e föld lakóival; megteszed
Döntsétek le oltáraikat, de nem hallgattatok az én szavamra; miért hallgattatok
ezt tette?
2:3 Ezért azt is mondtam: Nem űzöm ki őket előled; de
olyanok lesznek az oldalaidban, mint a tövis, és az ő isteneik tőr
neked.
2:4 És lőn, amikor az ÚR angyala ezeket a szavakat mondta neki
Izráel minden fiát, hogy a nép felemelje szavát, és
sírt.
2,5 És elnevezték azt a helyet Bochimnak, és ott áldoztak
az ÚRnak.
2,6 Amikor pedig Józsué elengedte a népet, Izráel fiai mindnyájan elmentek
embert az ő örökségébe, hogy birtokolja a földet.
2,7 És szolgálta a nép az Urat Józsuénak minden idejében és minden napján
a vének közül, akik túlélték Józsuét, akik látták annak minden nagy művét
az ÚR, amit Izraelért tett.
2,8 És meghalt Józsué, Nún fia, az ÚR szolgája,
száztíz éves.
2,9 És eltemették örökségének határában Timnathheresben
Efraim hegye, a Gaas-hegy északi oldalán.
2:10 És az egész nemzedék összegyűlt atyáihoz, és ott
egy másik nemzedék támadt utánuk, amely nem ismerte az URat, de még nem is
azokat a cselekedeteket, amelyeket Izraelért végzett.
2,11 És gonoszul cselekedtek Izráel fiai az Úr szemei előtt, és szolgáltak
Baálim:
2,12 És elhagyták az Urat, atyáik Istenét, aki kihozta őket
Egyiptom földjéről, és más isteneket követett, a nép isteneit
akik körülöttük voltak, és meghajoltak előttük, és bosszankodtak
az ÚR haragra.
2,13 És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baált és Astarótot.
2,14 És felhevült az Úr haragja Izráel ellen, és megmentette őket
rontók kezébe, akik elrontották őket, és eladta őket a
ellenségeik kezei körbe-körbe, hogy többé nem tudták
ellenségeik elé állni.
2,15 Akármerre mentek ki, az ÚR keze volt ellenük, mert
gonosz, ahogy az ÚR megmondta, és amint az Úr megesküdött nekik
nagyon elkeseredtek.
2,16 Mindazonáltal az Úr bírákat támasztott, akik kiszabadították őket a földből
azoknak a keze, akik elrontották őket.
2:17 És mégsem akartak hallgatni bíráikra, hanem elmentek a
paráználkodtak más istenek után, és meghajoltak előttük;
gyorsan letért az útról, amelyen atyáik bejártak, engedelmeskedvén a
az ÚR parancsolatai; de nem így tették.
2,18 És amikor az Úr bírákat támasztott nekik, akkor az Úr vele volt
ítéljenek, és kiszabadítsák őket ellenségeik kezéből minden nap
a bíróé: mert megbánta az ÚR az általuk való sóhajtozások miatt
azok miatt, akik elnyomták és bosszantották őket.
2,19 És lőn, amikor a bíró meghalt, visszatértek, és
jobban megrontották magukat, mint atyáikat, amikor más isteneket követtek
szolgáljátok őket, és leboruljatok előttük; nem szűntek meg a sajátjuktól
tetteikből, sem makacs módjukból.
2:20 És felhevült az Úr haragja Izráel ellen; és azt mondta: Mert
hogy ez a nép megszegte szövetségemet, amelyet parancsoltam nekik
atyák, és nem hallgattak szavamra;
2,21 És ezentúl senkit sem űzök ki előlük a nemzetek közül
amelyet Józsué elhagyott, amikor meghalt:
2,22 Hogy rajtuk keresztül próbára tegyem Izraelt, vajon megtartják-e az útját?
az ÚR járjon abban, ahogyan atyáik megtartották, vagy sem.
2:23 Azért elhagyta az Úr azokat a népeket, anélkül, hogy sietve kiűzte volna őket;
és nem adta őket Józsué kezébe.