Isaiah 62:1 Sionért nem hallgatok el, és Jeruzsálemért nem nyugszik, amíg annak igazsága fényességként nem árad, és annak üdvössége, mint az égő mécses. 62:2 És meglátják a pogányok a te igazságodat, és minden királyok a te dicsőségedet. és új néven fogsz nevezni, amely az Úr szája megnevezi. 62,3 Te is leszel a dicsőség koronája az ÚR kezében, és királyi diadém a te Istened kezében. 62:4 Nem mondanak többé elhagyottnak; a te földed sem lesz többé pusztaságnak nevezzék, téged pedig Hefzibának hívnak, és a te földedet Beulah: mert az ÚR gyönyörködik benned, és a te földed házas lesz. 62:5 Mert amint egy ifjú szüzet vesz feleségül, úgy vesznek feleségül a fiaid. amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy örvend a te Istened feletted. 62:6 Őröket állítottam a te falaidra, ó, Jeruzsálem, akik soha többé nem tartanak fenn békességük éjjel és nappal; ti, akik az Urat emlegetik, ne tartsátok meg csend, 62:7 És ne adj neki nyugalmat, amíg meg nem áll, és amíg Jeruzsálemet a dicséret a földön. 62,8 Megesküdött az Úr az ő jobbjára és erejének karjára, Bizonyára nem adom többé a te gabonádat ellenségeidnek eledelül; és az idegen fiai ne igyák meg a te borodat, amiért te dolgozott: 62:9 A kik pedig összeszedték, egyék meg, és dicsérjék az Urat; és akik összehozták, az én udvaromban isszák meg szentség. 62:10 Menj át, menj át a kapukon; készítsétek elő a nép útját; öntvény fel, öntsd fel az országutat; szedd ki a köveket; emelje fel a szabványt az emberek. 62,11 Íme, az Úr hirdette a világ végezetéig: Mondjátok Sion leánya: Íme, eljön a te szabadításod; íme, az ő jutalma vele van, és munkája előtte van. 62,12 És hívják őket: Szent nép, az ÚR megváltottai. Keresettnek hívnak, el nem hagyott városnak.