Isaiah
62:1 Sionért nem hallgatok el, és Jeruzsálemért
nem nyugszik, amíg annak igazsága fényességként nem árad,
és annak üdvössége, mint az égő mécses.
62:2 És meglátják a pogányok a te igazságodat, és minden királyok a te dicsőségedet.
és új néven fogsz nevezni, amely az Úr szája
megnevezi.
62,3 Te is leszel a dicsőség koronája az ÚR kezében, és királyi
diadém a te Istened kezében.
62:4 Nem mondanak többé elhagyottnak; a te földed sem lesz többé
pusztaságnak nevezzék, téged pedig Hefzibának hívnak, és a te földedet
Beulah: mert az ÚR gyönyörködik benned, és a te földed házas lesz.
62:5 Mert amint egy ifjú szüzet vesz feleségül, úgy vesznek feleségül a fiaid.
amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy örvend a te Istened
feletted.
62:6 Őröket állítottam a te falaidra, ó, Jeruzsálem, akik soha többé nem tartanak fenn
békességük éjjel és nappal; ti, akik az Urat emlegetik, ne tartsátok meg
csend,
62:7 És ne adj neki nyugalmat, amíg meg nem áll, és amíg Jeruzsálemet a
dicséret a földön.
62,8 Megesküdött az Úr az ő jobbjára és erejének karjára,
Bizonyára nem adom többé a te gabonádat ellenségeidnek eledelül; és
az idegen fiai ne igyák meg a te borodat, amiért te
dolgozott:
62:9 A kik pedig összeszedték, egyék meg, és dicsérjék az Urat; és
akik összehozták, az én udvaromban isszák meg
szentség.
62:10 Menj át, menj át a kapukon; készítsétek elő a nép útját; öntvény
fel, öntsd fel az országutat; szedd ki a köveket; emelje fel a szabványt
az emberek.
62,11 Íme, az Úr hirdette a világ végezetéig: Mondjátok
Sion leánya: Íme, eljön a te szabadításod; íme, az ő jutalma
vele van, és munkája előtte van.
62,12 És hívják őket: Szent nép, az ÚR megváltottai.
Keresettnek hívnak, el nem hagyott városnak.