Isaiah 1:1 Ésaiásnak, Ámós fiának látomása, amelyet Júdáról és Júdáról látott Jeruzsálem Uzziás, Jótám, Akház és Ezékiás királyok idejében Júda. 1,2 Halljátok, egek, és figyeljetek, ó föld, mert az Úr szólt, én gyermekeket tápláltak és neveltek, és fellázadtak ellenem. 1,3 Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az urának bölcsőjét, de Izráel ismeri nem tudom, népem nem veszi figyelembe. 1,4 Ó, bűnös nemzet, gonoszsággal terhelt nép, gonosztevők magva! romlott gyermekek: elhagyták az Urat, megvannak haragra ingerelték Izráel Szentjét, visszafelé mentek el. 1:5 Miért kell titeket tovább verni? egyre jobban fogtok lázadozni: az az egész fej beteg, és az egész szív elájul. 1:6 A talptól a fejig nincs épség azt; hanem sebek, zúzódások és rothadó sebek: nem voltak zárva, sem bekötve, sem kenőccsel nem lágyítva. 1,7 Elpusztult a te országod, tűzzel égett városaid: földed, az idegenek felfalják azt a te színed előtt, és pusztasággá válik, mint az eldőlt idegenek által. 1,8 Sion leánya pedig ott maradt, mint kunyhó a szőlőben, mint hajlék uborkás kertben, mint ostromlott város. 1:9 Ha a Seregek Ura nem hagyott volna ránk egy nagyon csekély maradékot, mi olyanok lettünk volna, mint Szodoma, és olyanok lettünk volna, mint Gomora. 1,10 Halljátok az ÚR beszédét, Sodoma fejedelmei! figyelj a törvényre Istenünk, Gomora népe. 1:11 Mire való nekem a ti áldozatotok sokasága? mondja a ÚR: Tele vagyok kosok égőáldozataival és eledel kövérével vadállatok; és nem gyönyörködöm a bikák vagy bárányok vérében ő kecske. 1,12 Amikor eljössz, hogy megjelenj előttem, ki követelte ezt a kezedtől, hogy a bíróságaimat tapossam? 1:13 Ne hozz többé hiábavaló áldozatot; a tömjén utálatos számomra; az új a holdakat és a szombatokat, a gyülekezetek összehívását nem tudom elhagyni; ez gonoszság, még az ünnepélyes találkozó is. 1:14 Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem: ezek a baj nekem; Fáradt vagyok elviselni őket. 1,15 És amikor kitárjátok kezeteket, elrejtem szemeimet előled. igen, ha sokat imádkoztok, nem hallgatom meg: tele van kezetek vér. 1:16 Moss meg, tisztíts meg; távolítsd el tetteid gonoszságát azelőtt a szemem; hagyja abba a rosszat; 1:17 Tanulj meg jól csinálni; keress ítéletet, enyhítsd az elnyomottakat, ítélkezz a árva, könyörögj az özvegyért. 1:18 Jöjjetek, és okoskodjunk együtt, azt mondja az Úr, bár a ti bűneitek Legyenek skarlátvörösek, fehérek lesznek, mint a hó; bár vörösek, mint bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú. 1,19 Ha hajlandóak vagytok és engedelmeskedtek, eszitek a föld javait. 1,20 De ha megtagadjátok és fellázadtok, felemészt benneteket a kard. az ÚR szája mondta. 1:21 Hogy lett parázna a hű város! tele volt ítélettel; igazságosság lakott benne; de most gyilkosok. 1,22 Ezüstöd salakká lett, borod vízzel keverve. 1,23 A te fejedelmeid lázadók és tolvajok társai: mindenki szeret ajándékokat és jutalmat követnek: nem ítélik el az árvát, sem az özvegy ügye nem jut el hozzájuk. 1,24 Azért ezt mondja az Úr, a Seregek Ura, Izráelnek Hatalmasa, Ó, megszabadítok ellenfeleimtől, és bosszút állok ellenségeimen: 1,25 És feléd fordítom kezemet, és tisztán megtisztítom salakodat, és vedd el az összes ónodat: 1,26 És visszaállítom bíráidat, mint az első volt, és tanácsosaidat, mint azelőtt kezdete: utána hívnak: A város igazság, a hű város. 1:27 Sion ítélettel szabadul meg, megtérői pedig ezzel igazságosság. 1:28 És a vétkesek és a bûnösök elpusztulnak együtt, és akik elhagyják az Urat, elpusztulnak. 1:29 Mert szégyellni fogják azokat a tölgyfákat, amelyeket ti kívántatok, és ti megszégyenülnek a kertek miatt, amelyeket választottatok. 1,30 Mert olyanok lesztek, mint a tölgy, amelynek kifakult a levele, és mint a kert nincs víz. 1:31 És az erős olyan lesz, mint a vonó, és a készítője, mint a szikra, és ők a kettő együtt ég, és egyik sem oltja ki őket.