Isaiah
1:1 Ésaiásnak, Ámós fiának látomása, amelyet Júdáról és Júdáról látott
Jeruzsálem Uzziás, Jótám, Akház és Ezékiás királyok idejében
Júda.
1,2 Halljátok, egek, és figyeljetek, ó föld, mert az Úr szólt, én
gyermekeket tápláltak és neveltek, és fellázadtak ellenem.
1,3 Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az urának bölcsőjét, de Izráel ismeri
nem tudom, népem nem veszi figyelembe.
1,4 Ó, bűnös nemzet, gonoszsággal terhelt nép, gonosztevők magva!
romlott gyermekek: elhagyták az Urat, megvannak
haragra ingerelték Izráel Szentjét, visszafelé mentek el.
1:5 Miért kell titeket tovább verni? egyre jobban fogtok lázadozni: az
az egész fej beteg, és az egész szív elájul.
1:6 A talptól a fejig nincs épség
azt; hanem sebek, zúzódások és rothadó sebek: nem voltak
zárva, sem bekötve, sem kenőccsel nem lágyítva.
1,7 Elpusztult a te országod, tűzzel égett városaid: földed,
az idegenek felfalják azt a te színed előtt, és pusztasággá válik, mint az eldőlt
idegenek által.
1,8 Sion leánya pedig ott maradt, mint kunyhó a szőlőben, mint hajlék
uborkás kertben, mint ostromlott város.
1:9 Ha a Seregek Ura nem hagyott volna ránk egy nagyon csekély maradékot, mi
olyanok lettünk volna, mint Szodoma, és olyanok lettünk volna, mint Gomora.
1,10 Halljátok az ÚR beszédét, Sodoma fejedelmei! figyelj a törvényre
Istenünk, Gomora népe.
1:11 Mire való nekem a ti áldozatotok sokasága? mondja a
ÚR: Tele vagyok kosok égőáldozataival és eledel kövérével
vadállatok; és nem gyönyörködöm a bikák vagy bárányok vérében
ő kecske.
1,12 Amikor eljössz, hogy megjelenj előttem, ki követelte ezt a kezedtől,
hogy a bíróságaimat tapossam?
1:13 Ne hozz többé hiábavaló áldozatot; a tömjén utálatos számomra; az új
a holdakat és a szombatokat, a gyülekezetek összehívását nem tudom elhagyni; ez
gonoszság, még az ünnepélyes találkozó is.
1:14 Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem: ezek a
baj nekem; Fáradt vagyok elviselni őket.
1,15 És amikor kitárjátok kezeteket, elrejtem szemeimet előled.
igen, ha sokat imádkoztok, nem hallgatom meg: tele van kezetek
vér.
1:16 Moss meg, tisztíts meg; távolítsd el tetteid gonoszságát azelőtt
a szemem; hagyja abba a rosszat;
1:17 Tanulj meg jól csinálni; keress ítéletet, enyhítsd az elnyomottakat, ítélkezz a
árva, könyörögj az özvegyért.
1:18 Jöjjetek, és okoskodjunk együtt, azt mondja az Úr, bár a ti bűneitek
Legyenek skarlátvörösek, fehérek lesznek, mint a hó; bár vörösek, mint
bíbor, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
1,19 Ha hajlandóak vagytok és engedelmeskedtek, eszitek a föld javait.
1,20 De ha megtagadjátok és fellázadtok, felemészt benneteket a kard.
az ÚR szája mondta.
1:21 Hogy lett parázna a hű város! tele volt ítélettel;
igazságosság lakott benne; de most gyilkosok.
1,22 Ezüstöd salakká lett, borod vízzel keverve.
1,23 A te fejedelmeid lázadók és tolvajok társai: mindenki szeret
ajándékokat és jutalmat követnek: nem ítélik el az árvát,
sem az özvegy ügye nem jut el hozzájuk.
1,24 Azért ezt mondja az Úr, a Seregek Ura, Izráelnek Hatalmasa,
Ó, megszabadítok ellenfeleimtől, és bosszút állok ellenségeimen:
1,25 És feléd fordítom kezemet, és tisztán megtisztítom salakodat, és
vedd el az összes ónodat:
1,26 És visszaállítom bíráidat, mint az első volt, és tanácsosaidat, mint azelőtt
kezdete: utána hívnak: A város
igazság, a hű város.
1:27 Sion ítélettel szabadul meg, megtérői pedig ezzel
igazságosság.
1:28 És a vétkesek és a bûnösök elpusztulnak
együtt, és akik elhagyják az Urat, elpusztulnak.
1:29 Mert szégyellni fogják azokat a tölgyfákat, amelyeket ti kívántatok, és ti
megszégyenülnek a kertek miatt, amelyeket választottatok.
1,30 Mert olyanok lesztek, mint a tölgy, amelynek kifakult a levele, és mint a kert
nincs víz.
1:31 És az erős olyan lesz, mint a vonó, és a készítője, mint a szikra, és ők
a kettő együtt ég, és egyik sem oltja ki őket.