Hosea 11,1 Amikor Izrael gyermek volt, szerettem őt, és kihívtam a fiamat Egyiptom. 11:2 Ahogy hívták őket, úgy mentek el tőlük: áldoztak nekik Baálok, és tömjént égettek faragott képekké. 11:3 Megtanítottam Efraimot is, hogy menjen, karjukon fogva őket; de tudták nem mintha meggyógyítottam volna őket. 11,4 Emberi kötélekkel, szeretet köteleivel húztam őket, és én voltam velük mint akik levetik az igát állkapcsaikról, és eleséget adtam nekik. 11,5 Nem tér vissza Egyiptom földjére, hanem az asszír lesz királya, mert nem voltak hajlandók visszatérni. 11,6 És megmarad a kard az ő városain, és megemészti ágait, és felfalják őket saját tanácsaik miatt. 11:7 És az én népem meghátrál tőlem, bár hívták őket a Magasságoshoz senki sem emelné fel. 11:8 Hogyan adjak fel téged, Efraim? hogyan szabadítsalak meg téged, Izrael? hogyan Admává tegyelek? hogyan állítsak be téged Zeboimnak? az én szívem megfordul bennem, bûnbánataim fellángolnak. 11:9 Nem hajtom végre haragom hevességét, nem térek vissza hozzá pusztítsd el Efraimot, mert én Isten vagyok, és nem ember; a Szent a közepén téged: és nem megyek be a városba. 11:10 Az ÚR után járnak, ordít, mint az oroszlán, amikor megteszi ordít, akkor nyugat felől remegnek a gyerekek. 11,11 Úgy remegnek, mint a madár Egyiptomból, és mint a galamb az országból Asszíriából: és elhelyezem őket az ő házaikban, azt mondja az Úr. 11,12 Efraim hazugsággal vesz körül engem, és Izrael háza álnokság, de Júda mégis uralkodik Istennel, és hű a szentekhez.