Hosea
11,1 Amikor Izrael gyermek volt, szerettem őt, és kihívtam a fiamat
Egyiptom.
11:2 Ahogy hívták őket, úgy mentek el tőlük: áldoztak nekik
Baálok, és tömjént égettek faragott képekké.
11:3 Megtanítottam Efraimot is, hogy menjen, karjukon fogva őket; de tudták
nem mintha meggyógyítottam volna őket.
11,4 Emberi kötélekkel, szeretet köteleivel húztam őket, és én voltam velük
mint akik levetik az igát állkapcsaikról, és eleséget adtam nekik.
11,5 Nem tér vissza Egyiptom földjére, hanem az asszír lesz
királya, mert nem voltak hajlandók visszatérni.
11,6 És megmarad a kard az ő városain, és megemészti ágait,
és felfalják őket saját tanácsaik miatt.
11:7 És az én népem meghátrál tőlem, bár hívták őket
a Magasságoshoz senki sem emelné fel.
11:8 Hogyan adjak fel téged, Efraim? hogyan szabadítsalak meg téged, Izrael? hogyan
Admává tegyelek? hogyan állítsak be téged Zeboimnak? az én szívem
megfordul bennem, bûnbánataim fellángolnak.
11:9 Nem hajtom végre haragom hevességét, nem térek vissza hozzá
pusztítsd el Efraimot, mert én Isten vagyok, és nem ember; a Szent a közepén
téged: és nem megyek be a városba.
11:10 Az ÚR után járnak, ordít, mint az oroszlán, amikor megteszi
ordít, akkor nyugat felől remegnek a gyerekek.
11,11 Úgy remegnek, mint a madár Egyiptomból, és mint a galamb az országból
Asszíriából: és elhelyezem őket az ő házaikban, azt mondja az Úr.
11,12 Efraim hazugsággal vesz körül engem, és Izrael háza
álnokság, de Júda mégis uralkodik Istennel, és hű a szentekhez.