Genesis 47,1 Akkor eljött József, és elmondta a fáraónak, és ezt mondta: Atyám és testvéreim! és nyájaik, nyájaik és mindenük, amijük van, kijöttek Kánaán földjéről; és íme, Gósen földjén vannak. 47:2 És fogott néhányat az ő testvérei közül, méghozzá öt férfit, és bemutatta őket Fáraó. 47:3 És monda a fáraó a testvéreinek: Mi a foglalkozásotok? És ők így szólt a fáraóhoz: A te szolgáid pásztorok vagyunk, mi is, és a mieink is apák. 47:4 Azt mondták továbbá a fáraónak: Azért jöttünk, hogy a földön tartózkodjunk; mert a te szolgáidnak nincs legelője juhaiknak; mert az éhínség az fájdalmas Kánaán földjén: most azért kérünk, engedd meg magad szolgák laknak Gósen földjén. 47:5 És szóla a fáraó Józsefhez, mondván: Atyád és testvéreid gyere hozzád: 47:6 Egyiptom földje előtted van; az ország legjavában készítsd el magad apa és testvérek, hogy lakjanak; Gósen földjén lakjanak ha ismersz köztük tevékenykedőket, tedd őket uralkodókká marháim felett. 47:7 József pedig bevezette Jákóbot, az ő atyját, és a fáraó elé állította Jákob megáldotta a fáraót. 47:8 És monda a fáraó Jákóbnak: Hány éves vagy? 47:9 És monda Jákób a fáraónak: Zarándoklásom éveinek napjai vannak százharminc esztendő: keveseknek és gonoszoknak vannak éveinek napjai életem volt, és nem értek el a esztendők napjaiig apáim élete zarándoklatuk napjaiban. 47,10 Jákób megáldotta a fáraót, és kiment a fáraó elől. 47:11 József pedig elhelyezte apját és testvéreit, és odaadta nekik a birtok Egyiptom földjén, az ország legjavában, az ország földjén Ramszesz, ahogy a fáraó parancsolta. 47:12 József pedig táplálta atyját, testvéreit és atyjának mindenét háztartásban, kenyérrel, családjuk szerint. 47:13 És nem volt kenyér az egész országban; mert az éhínség nagyon fájt, ezért hogy Egyiptom földje és Kánaán egész földje elájult attól az éhínség. 47:14 József pedig összeszedte mindazt a pénzt, amelyet a földjén találtak Egyiptomban és Kánaán földjén a gabonáért, amelyet vettek: és József bevitte a pénzt a fáraó házába. 47,15 És amikor elfogyott a pénz Egyiptom földjén és Kánaán földjén, Az egyiptomiak mindnyájan odamentek Józsefhez, és ezt mondták: Adj nekünk kenyeret! meg kell halnunk a jelenlétedben? mert kudarcot vall a pénz. 47:16 És monda József: Add ide a te jószágodat! és adok neked a jószágodért, ha a pénz nem sikerül. 47:17 És elvitték jószágaikat Józsefhez, és József kenyeret adott nekik cserébe a lovakra, a nyájokra és a jószágokra csordáknak és szamaraknak, és mindenüknek kenyérrel legeltette őket szarvasmarha arra az évre. 47:18 Amikor ez az év véget ért, odamentek hozzá a második évben, és ezt mondták neki: Nem titkoljuk el uram elől, hogyan költik el a pénzünket; az én uramnak van a mi marháink is; nem szabadna maradnia a az én uram látása, de testünk és földünk: 47:19 Miért halunk meg a te szemeid láttára, mi és a mi földünk? vásároljon meg minket és a mi földünket kenyérért, és mi és a mi földünk szolgái leszünk Fáraó: és adj nekünk magot, hogy éljünk, és ne haljunk meg, hogy a föld ne legyen elhagyatott. 47:20 József pedig megvette Egyiptom egész földjét a fáraónak; az egyiptomiak számára Mindenki eladta a maga szántóföldjét, mert az éhínség úrrá lett rajtuk a föld a fáraóé lett. 47:21 Ami pedig a népet illeti, városokba költöztette őket az egyik végéből Egyiptom határai egészen a másik végéig. 47:22 Csak a papok földjét nem vette meg; mert a papoknak volt a a fáraótól kapott részt, és megette a részüket A fáraó adta nekik, ezért nem adták el földjeiket. 47:23 Akkor József így szólt a néphez: Íme, ma megvásároltalak benneteket a ti földetek a fáraónak: íme, itt van nektek a mag, és elvethetitek föld. 47:24 És lészen a gyarapodáskor, hogy az ötödiket adjátok rész a fáraóé, négy rész pedig a tiéd legyen a magvakért szántóföldre, a ti élelemre, és a ti házaitok közül valóknak és élelemre a kicsik számára. 47,25 És mondának: Megmentetted az életünket, találjunk kegyelmet a látásban. az én uramtól, és a fáraó szolgái leszünk. 47:26 József pedig törvényvé tette Egyiptom földjén mind a mai napig, hogy A fáraónak meg kell lennie az ötödik résznek; kivéve csak a papok földjét, ami nem a fáraóé lett. 47:27 És lakott Izráel Egyiptom földjén, Gósen földjén; és birtokuk volt abban, és nagyon növekedtek és sokasodtak. 47:28 Jákób pedig élt Egyiptom földén tizenhét esztendeig, tehát egész időn át Jákóbnak száznegyvenhét esztendős volt. 47,29 És közeledett az idő, hogy Izráelnek meg kell halnia, és hívatta fiát József, és ezt mondta neki: Ha most kegyelmet találtam szemeid előtt, tedd Kérlek, kezed a combom alatt, és bánj velem kedvesen és őszintén; Ne temess el Egyiptomban: 47,30 De én atyáimmal fogok feküdni, és te kivisz engem Egyiptomból, és temessenek el a temetőjükben. És monda: Úgy teszek, ahogy te mondott. 47:31 És monda: Esküdj meg nekem! És megesküdött neki. És Izrael meghajolt magát az ágy fején.