Genesis
42:1 Amikor Jákób látta, hogy Egyiptomban van gabona, azt mondta Jákób az övéinek
fiaim, miért nézitek egymást?
42:2 És monda: Íme, hallottam, hogy van Egyiptomban gabona
menj le oda, és vásárolj nekünk onnan; hogy éljünk és ne haljunk meg.
42,3 József tíz testvére pedig lement gabonát venni Egyiptomba.
42:4 De Benjámint, József testvérét, Jákób nem küldte el testvéreivel; neki
így szólt: Nehogy valami huncutság érje.
42:5 És eljöttek Izráel fiai, hogy gabonát vásároljanak a jövevények között
éhínség volt Kánaán földjén.
42:6 József volt a helytartó a földön, és ő volt az, akinek eladták
a föld egész népe, és eljövének József testvérei, és leborultak
magukat előtte a földre vetett arccal.
42:7 József pedig meglátta testvéreit, és ismerte őket, de idegenné tette magát
hozzájuk, és durván beszélt hozzájuk; és monda nékik: Honnan
jössz? És mondának: Kánaán földjéről élelmet venni.
42:8 József pedig ismerte testvéreit, de ők nem ismerték őt.
42:9 József pedig megemlékezett az álmokról, amelyeket róluk álmodott, és így szólt hozzájuk
ti kémek vagytok; hogy lássátok a föld meztelenségét, azért jöttetek.
42,10 És mondának néki: Nem, uram, hanem a te szolgáid, hogy élelmet vegyenek.
jön.
42:11 Mindannyian egy ember fiai vagyunk; igaz emberek vagyunk, a te szolgáid nem kémek.
42,12 És monda nékik: Nem, hanem hogy lássátok a föld meztelenségét.
jön.
42,13 És mondának: A te szolgáid tizenkét testvérek, egy ember fiai.
Kánaán földje; és íme, a legfiatalabb ma velünk van
apa, egy pedig nem.
42,14 József pedig monda nékik: Ez az, amit mondtam nektek, mondván: Ti
kémek:
42:15 Ezzel próbára tesznek titeket: a fáraó életével nem mehettek ki.
tehát, hacsak a legfiatalabb bátyád nem jön ide.
42,16 Küldjetek el közületek egyet, és hadd hozza el a ti atyátokfiát, és bent maradsz
börtön, hogy szavaid bizonyítást nyerjenek, van-e igazság benne
ti, vagy a fáraó élete által bizony kémek vagytok.
42,17 És három napra összegyűjtötte mindnyájukat.
42:18 És monda nékik József harmadnap: Tedd ezt, és élj! mert félek
Isten:
42:19 Ha igaz emberek vagytok, kössék meg valamelyik testvéreteket a házában.
börtönötök: menjetek, vigyetek gabonát házaitok éhínségére!
42:20 De hozd hozzám a legkisebb testvéredet; így lesznek a szavaid is
megbizonyosodott, és nem haltok meg. És meg is tették.
42:21 És mondták egymásnak: Valóban vétkesek vagyunk a magunk miatt
testvér, hogy láttuk lelkének gyötrelmét, amikor könyörgött hozzánk,
és nem hallanánk; ezért jött ránk ez a nyomorúság.
42,22 Rúben így válaszolt nekik: Nem szóltam hozzátok, mondván: Ne
bűn a gyermek ellen; és nem hallanád? ezért íme, szintén
az ő vére kell.
42:23 És nem tudták, hogy József érti őket; mert az által szólt hozzájuk
egy tolmács.
42:24 És elfordult tőlük, és sírt; és visszatért hozzájuk
ismét beszélt velük, és elvette tőlük Simeont, és megkötözte
a szemük előtt.
42,25 Akkor megparancsolta József, hogy töltsék meg zsákjaikat kukoricával, és állítsák helyre
mindenki pénzét tegyék a zsákjába, és gondoskodjanak az útról:
és így cselekedett velük.
42:26 Megrakták a szamaraikat a gabonával, és elmentek onnan.
42,27 És amint egyikük kinyitotta a zsákját, hogy szamarát táplálja a fogadóban,
kikémlelte a pénzét; mert íme, az ő zsákja szájában volt.
42:28 És monda a testvéreinek: Az én pénzem vissza van térve; és lám, ez egyenletes
az én zsákomban, és megszakadt a szívük, és féltek, mondván
egymás között: Mi ez, amit Isten tett velünk?
42,29 És elmentek Jákóbhoz, atyjukhoz Kánaán földjére, és megmondták
minden, ami velük esett; mondás,
42,30 Az ember, aki a föld ura, durván beszélt hozzánk, és elvitt minket
az ország kémeiért.
42:31 És mondtuk néki: Igaz emberek vagyunk; nem vagyunk kémek:
42:32 Tizenketten vagyunk testvérek, atyánk fiai; az egyik nem, és a legfiatalabb
ez a nap atyánkkal Kánaán földjén.
42,33 És monda nékünk az a férfiú, az ország ura: Innen tudom meg
hogy igaz emberek vagytok; Hagyd itt velem egyik testvéredet, és vedd el
táplálékot házaitok éhínségére, és menjetek el:
42:34 És hozd hozzám a legkisebb testvéredet, akkor megtudom, hogy vagy
nem kémek, hanem hogy igaz emberek vagytok; így megszabadítalak titeket a bátyját,
és kereskedni fogtok a földön.
42:35 És lőn, amint kiürítették zsákjaikat, hogy íme, minden
az ember pénzkötege a zsákjában volt: és amikor mind ők, mind az övék
apa meglátta a pénzcsomókat, féltek.
42:36 És monda nékik Jákób, az ő atyjuk: Elhagytatok engem
gyerekek: József nincs, és Simeon nincs, és elveszitek Benjámint
el: mindezek ellenem szólnak.
42,37 Rúben így szólt atyjához: Öld meg két fiamat, ha elhozom
ne hozzád: add őt a kezembe, és elhozom néked
újra.
42:38 És monda: Az én fiam nem megy le veled; mert a testvére meghalt,
és egyedül marad: ha baj éri őt azon az úton, amelyen ti
menjetek, akkor bánattal a sírba hordjátok ősz hajamat.