Genesis 42:1 Amikor Jákób látta, hogy Egyiptomban van gabona, azt mondta Jákób az övéinek fiaim, miért nézitek egymást? 42:2 És monda: Íme, hallottam, hogy van Egyiptomban gabona menj le oda, és vásárolj nekünk onnan; hogy éljünk és ne haljunk meg. 42,3 József tíz testvére pedig lement gabonát venni Egyiptomba. 42:4 De Benjámint, József testvérét, Jákób nem küldte el testvéreivel; neki így szólt: Nehogy valami huncutság érje. 42:5 És eljöttek Izráel fiai, hogy gabonát vásároljanak a jövevények között éhínség volt Kánaán földjén. 42:6 József volt a helytartó a földön, és ő volt az, akinek eladták a föld egész népe, és eljövének József testvérei, és leborultak magukat előtte a földre vetett arccal. 42:7 József pedig meglátta testvéreit, és ismerte őket, de idegenné tette magát hozzájuk, és durván beszélt hozzájuk; és monda nékik: Honnan jössz? És mondának: Kánaán földjéről élelmet venni. 42:8 József pedig ismerte testvéreit, de ők nem ismerték őt. 42:9 József pedig megemlékezett az álmokról, amelyeket róluk álmodott, és így szólt hozzájuk ti kémek vagytok; hogy lássátok a föld meztelenségét, azért jöttetek. 42,10 És mondának néki: Nem, uram, hanem a te szolgáid, hogy élelmet vegyenek. jön. 42:11 Mindannyian egy ember fiai vagyunk; igaz emberek vagyunk, a te szolgáid nem kémek. 42,12 És monda nékik: Nem, hanem hogy lássátok a föld meztelenségét. jön. 42,13 És mondának: A te szolgáid tizenkét testvérek, egy ember fiai. Kánaán földje; és íme, a legfiatalabb ma velünk van apa, egy pedig nem. 42,14 József pedig monda nékik: Ez az, amit mondtam nektek, mondván: Ti kémek: 42:15 Ezzel próbára tesznek titeket: a fáraó életével nem mehettek ki. tehát, hacsak a legfiatalabb bátyád nem jön ide. 42,16 Küldjetek el közületek egyet, és hadd hozza el a ti atyátokfiát, és bent maradsz börtön, hogy szavaid bizonyítást nyerjenek, van-e igazság benne ti, vagy a fáraó élete által bizony kémek vagytok. 42,17 És három napra összegyűjtötte mindnyájukat. 42:18 És monda nékik József harmadnap: Tedd ezt, és élj! mert félek Isten: 42:19 Ha igaz emberek vagytok, kössék meg valamelyik testvéreteket a házában. börtönötök: menjetek, vigyetek gabonát házaitok éhínségére! 42:20 De hozd hozzám a legkisebb testvéredet; így lesznek a szavaid is megbizonyosodott, és nem haltok meg. És meg is tették. 42:21 És mondták egymásnak: Valóban vétkesek vagyunk a magunk miatt testvér, hogy láttuk lelkének gyötrelmét, amikor könyörgött hozzánk, és nem hallanánk; ezért jött ránk ez a nyomorúság. 42,22 Rúben így válaszolt nekik: Nem szóltam hozzátok, mondván: Ne bűn a gyermek ellen; és nem hallanád? ezért íme, szintén az ő vére kell. 42:23 És nem tudták, hogy József érti őket; mert az által szólt hozzájuk egy tolmács. 42:24 És elfordult tőlük, és sírt; és visszatért hozzájuk ismét beszélt velük, és elvette tőlük Simeont, és megkötözte a szemük előtt. 42,25 Akkor megparancsolta József, hogy töltsék meg zsákjaikat kukoricával, és állítsák helyre mindenki pénzét tegyék a zsákjába, és gondoskodjanak az útról: és így cselekedett velük. 42:26 Megrakták a szamaraikat a gabonával, és elmentek onnan. 42,27 És amint egyikük kinyitotta a zsákját, hogy szamarát táplálja a fogadóban, kikémlelte a pénzét; mert íme, az ő zsákja szájában volt. 42:28 És monda a testvéreinek: Az én pénzem vissza van térve; és lám, ez egyenletes az én zsákomban, és megszakadt a szívük, és féltek, mondván egymás között: Mi ez, amit Isten tett velünk? 42,29 És elmentek Jákóbhoz, atyjukhoz Kánaán földjére, és megmondták minden, ami velük esett; mondás, 42,30 Az ember, aki a föld ura, durván beszélt hozzánk, és elvitt minket az ország kémeiért. 42:31 És mondtuk néki: Igaz emberek vagyunk; nem vagyunk kémek: 42:32 Tizenketten vagyunk testvérek, atyánk fiai; az egyik nem, és a legfiatalabb ez a nap atyánkkal Kánaán földjén. 42,33 És monda nékünk az a férfiú, az ország ura: Innen tudom meg hogy igaz emberek vagytok; Hagyd itt velem egyik testvéredet, és vedd el táplálékot házaitok éhínségére, és menjetek el: 42:34 És hozd hozzám a legkisebb testvéredet, akkor megtudom, hogy vagy nem kémek, hanem hogy igaz emberek vagytok; így megszabadítalak titeket a bátyját, és kereskedni fogtok a földön. 42:35 És lőn, amint kiürítették zsákjaikat, hogy íme, minden az ember pénzkötege a zsákjában volt: és amikor mind ők, mind az övék apa meglátta a pénzcsomókat, féltek. 42:36 És monda nékik Jákób, az ő atyjuk: Elhagytatok engem gyerekek: József nincs, és Simeon nincs, és elveszitek Benjámint el: mindezek ellenem szólnak. 42,37 Rúben így szólt atyjához: Öld meg két fiamat, ha elhozom ne hozzád: add őt a kezembe, és elhozom néked újra. 42:38 És monda: Az én fiam nem megy le veled; mert a testvére meghalt, és egyedül marad: ha baj éri őt azon az úton, amelyen ti menjetek, akkor bánattal a sírba hordjátok ősz hajamat.