Genesis 32:1 Jákób pedig továbbment az útján, és Isten angyalai találkoztak vele. 32:2 Amikor Jákób meglátta őket, így szólt: Ez az Isten serege annak a helynek a neve Mahanaim. 32,3 Jákób követeket küldött maga előtt testvéréhez, Ézsauhoz a földre Szeirből, Edom országából. 32:4 És megparancsolta nekik, mondván: Így szóljatok az én uramhoz, Ézsauhoz; A te szolgád, Jákób ezt mondja: Lábánnal laktam, és itt maradtam ott eddig: 32,5 És vannak ökreim, szamaraim, nyájaim, szolgáim és szolgáim. és elküldtem, hogy elmondjam az én uramnak, hogy kegyelmet találjak szemeid előtt. 32,6 A követek pedig visszatértek Jákóbhoz, mondván: A te testvéredhez jöttünk Ézsau és ő is elébe jön, és vele négyszáz férfi. 32:7 Jákób pedig nagyon megrémült és elszorult, és megosztotta a népet ez vele volt, és a nyájak, csordák és tevék ketté szalagok; 32:8 És monda: Ha Ézsau az egyik csapathoz jön, és megveri, akkor a másikat a megmaradt társaság megszökik. 32,9 És monda Jákób: Ó, atyámnak, Ábrahámnak Istene, és atyámnak, Izsáknak Istene! az Úr, aki ezt mondta nekem: Térj vissza hazádba és a te országodba rokon, és jól elbánok veled: 32,10 Nem vagyok méltó minden irgalmasságra és teljes igazságra, amelyet megmutattál a te szolgádnak; mert a botjaimmal átmentem ez a Jordán; és most két zenekar lettem. 32,11 Szabadíts meg, kérlek, testvérem kezéből, Ézsau: mert félek tőle, nehogy eljön, és megver engem és az anyát a gyerekekkel. 32,12 És te azt mondtad: Bizony jót teszek veled, és olyanná teszem a te magodat, mint tengeri homok, amelyet nem lehet megszámlálni a sok. 32:13 És ott szállt meg azon az éjszakán; és kivette abból, ami az övéhez jutott adj ajándékot testvérének, Ézsaunak; 32:14 Kétszáz kecske és húsz kecske, kétszáz anyajuh és húsz kosok, 32,15 Harminc tejes teve csikóikkal, negyven szarvasmarha és tíz bika, húsz szamár és tíz csikó. 32,16 És szolgái kezébe adta őket, minden hajtót maguk; és így szólt szolgáihoz: Menjetek át előttem, és tegyetek a teret hajtott és hajtott. 32:17 És megparancsolta a legelsőnek, mondván: Amikor találkozik Ézsau, az én bátyám téged, és megkérdezi, mondván: Kié vagy? és hova mész? és kik vannak ezek előtted? 32:18 Akkor ezt mondd: A te szolgád, Jákóbé; ez egy ajándék küldött az én uramnak, Ézsaunak, és íme, ő is mögöttünk van. 32:19 És így parancsolta a másodiknak, harmadiknak és mindennek, ami utána következett tömegek, mondván: Így szóljatok Ézsauhoz, ha találtok neki. 32,20 És mondjátok még: Íme, a te szolgád, Jákób mögöttünk van. Neki mondta: Megnyugszom őt az előttem lévő ajándékkal, és azután meglátom az arcát; talán elfogad engem. 32,21 Így hát elment előtte az ajándék, és ő is megszállt azon az éjszakán a cég. 32:22 És felkelt azon az éjszakán, és magához vette a két feleségét és a kettőt szolgákat és tizenegy fiát, és átmentek a Jabbok gázlón. 32:23 És fogta őket, és átküldte a patakon, és átküldte őt volt. 32:24 Jákob pedig egyedül maradt; és ott birkózott vele egy férfi egészen addig a nap törése. 32:25 És amikor látta, hogy nem győzött, megérintette a mélyedést a combjából; és Jákob combjának ürege kicsúszott, mint ő birkózott vele. 32,26 És monda: Engedj el, mert felkel a nap. És azt mondta: Nem fogom engedj el, hacsak meg nem áldasz. 32:27 És monda néki: Mi a neved? És monda: Jákob. 32:28 És monda: Ne Jákóbnak hívják többé a te nevedet, hanem Izraelnek fejedelem hatalmad van Istennél és az embereknél, és győztél. 32,29 Jákób pedig megkérdezte tőle, és ezt mondta: Mondd meg a nevedet! És ő monda: Miért van az, hogy az én nevem után kérdezel? És megáldott őt ott. 32,30 Jákób pedig elnevezte a helyet Penielnek, mert láttam Isten arcát szembenézni, és az életem megmarad. 32,31 És amint áthaladt Penuelen, felkelt rá a nap, és ő megállt a combját. 32,32 Azért nem esznek Izráel fiai abból az inából, amely összehúzódott, amely a comb mélyedésén van mind a mai napig, mert megérintette Jákob combjának üregét az összezsugorodott inában.