Genesis
32:1 Jákób pedig továbbment az útján, és Isten angyalai találkoztak vele.
32:2 Amikor Jákób meglátta őket, így szólt: Ez az Isten serege
annak a helynek a neve Mahanaim.
32,3 Jákób követeket küldött maga előtt testvéréhez, Ézsauhoz a földre
Szeirből, Edom országából.
32:4 És megparancsolta nekik, mondván: Így szóljatok az én uramhoz, Ézsauhoz;
A te szolgád, Jákób ezt mondja: Lábánnal laktam, és itt maradtam
ott eddig:
32,5 És vannak ökreim, szamaraim, nyájaim, szolgáim és szolgáim.
és elküldtem, hogy elmondjam az én uramnak, hogy kegyelmet találjak szemeid előtt.
32,6 A követek pedig visszatértek Jákóbhoz, mondván: A te testvéredhez jöttünk
Ézsau és ő is elébe jön, és vele négyszáz férfi.
32:7 Jákób pedig nagyon megrémült és elszorult, és megosztotta a népet
ez vele volt, és a nyájak, csordák és tevék ketté
szalagok;
32:8 És monda: Ha Ézsau az egyik csapathoz jön, és megveri, akkor a másikat
a megmaradt társaság megszökik.
32,9 És monda Jákób: Ó, atyámnak, Ábrahámnak Istene, és atyámnak, Izsáknak Istene!
az Úr, aki ezt mondta nekem: Térj vissza hazádba és a te országodba
rokon, és jól elbánok veled:
32,10 Nem vagyok méltó minden irgalmasságra és teljes igazságra,
amelyet megmutattál a te szolgádnak; mert a botjaimmal átmentem
ez a Jordán; és most két zenekar lettem.
32,11 Szabadíts meg, kérlek, testvérem kezéből,
Ézsau: mert félek tőle, nehogy eljön, és megver engem és az anyát
a gyerekekkel.
32,12 És te azt mondtad: Bizony jót teszek veled, és olyanná teszem a te magodat, mint
tengeri homok, amelyet nem lehet megszámlálni a sok.
32:13 És ott szállt meg azon az éjszakán; és kivette abból, ami az övéhez jutott
adj ajándékot testvérének, Ézsaunak;
32:14 Kétszáz kecske és húsz kecske, kétszáz anyajuh és húsz
kosok,
32,15 Harminc tejes teve csikóikkal, negyven szarvasmarha és tíz bika, húsz
szamár és tíz csikó.
32,16 És szolgái kezébe adta őket, minden hajtót
maguk; és így szólt szolgáihoz: Menjetek át előttem, és tegyetek a
teret hajtott és hajtott.
32:17 És megparancsolta a legelsőnek, mondván: Amikor találkozik Ézsau, az én bátyám
téged, és megkérdezi, mondván: Kié vagy? és hova mész?
és kik vannak ezek előtted?
32:18 Akkor ezt mondd: A te szolgád, Jákóbé; ez egy ajándék küldött
az én uramnak, Ézsaunak, és íme, ő is mögöttünk van.
32:19 És így parancsolta a másodiknak, harmadiknak és mindennek, ami utána következett
tömegek, mondván: Így szóljatok Ézsauhoz, ha találtok
neki.
32,20 És mondjátok még: Íme, a te szolgád, Jákób mögöttünk van. Neki
mondta: Megnyugszom őt az előttem lévő ajándékkal, és
azután meglátom az arcát; talán elfogad engem.
32,21 Így hát elment előtte az ajándék, és ő is megszállt azon az éjszakán
a cég.
32:22 És felkelt azon az éjszakán, és magához vette a két feleségét és a kettőt
szolgákat és tizenegy fiát, és átmentek a Jabbok gázlón.
32:23 És fogta őket, és átküldte a patakon, és átküldte őt
volt.
32:24 Jákob pedig egyedül maradt; és ott birkózott vele egy férfi egészen addig
a nap törése.
32:25 És amikor látta, hogy nem győzött, megérintette a mélyedést
a combjából; és Jákob combjának ürege kicsúszott, mint ő
birkózott vele.
32,26 És monda: Engedj el, mert felkel a nap. És azt mondta: Nem fogom
engedj el, hacsak meg nem áldasz.
32:27 És monda néki: Mi a neved? És monda: Jákob.
32:28 És monda: Ne Jákóbnak hívják többé a te nevedet, hanem Izraelnek
fejedelem hatalmad van Istennél és az embereknél, és győztél.
32,29 Jákób pedig megkérdezte tőle, és ezt mondta: Mondd meg a nevedet! És ő
monda: Miért van az, hogy az én nevem után kérdezel? És megáldott
őt ott.
32,30 Jákób pedig elnevezte a helyet Penielnek, mert láttam Isten arcát
szembenézni, és az életem megmarad.
32,31 És amint áthaladt Penuelen, felkelt rá a nap, és ő megállt
a combját.
32,32 Azért nem esznek Izráel fiai abból az inából, amely összehúzódott,
amely a comb mélyedésén van mind a mai napig, mert megérintette
Jákob combjának üregét az összezsugorodott inában.