Genesis
28:1 Izsák pedig hívatta Jákóbot, megáldotta, megparancsolta, és így szólt hozzá
neki: Ne vegyél feleséget Kánaán leányai közül.
28:2 Kelj fel, menj Padanaramba, Betuelnek, anyád atyjának házába; és
onnan vegyél magadnak feleséget Lábánnak a te anyád lányai közül
fiú testvér.
28,3 És áldjon meg téged a mindenható Isten, termékenyít és sokasítson meg téged,
hogy te emberek sokasága legyél;
28:4 És add neked Ábrahám áldását neked és a te magodnak
téged; hogy örököld a földet, ahol idegen vagy,
amelyet Isten Ábrahámnak adott.
28,5 Izsák pedig elbocsátotta Jákóbot, és elment Padanaramba Lábánhoz, a fiának.
A szír Bethuel, Rebekának, Jákob és Ézsau anyjának a testvére.
28,6 Amikor Ézsau látta, hogy Izsák megáldotta Jákóbot, és elküldte
Padanaram, hogy onnan vegyen neki feleséget; és ahogy megáldotta őt
megparancsolta neki, mondván: Ne vegyél feleséget a leányok közül
Kánaán;
28:7 És Jákób engedelmeskedett atyjának és anyjának, és elment
Padanaram;
28:8 És látván Ézsau, hogy Kánaán leányai nem tetszettek Izsáknak
apa;
28:9 És méne Ézsau Ismaelhez, és vevé a feleségeihez, a kik voltak
Mahalát, Izmael Ábrahám fiának leánya, Nebajóth húga,
hogy a felesége legyen.
28,10 Jákób pedig kiment Beérsebából, és Hárán felé ment.
28,11 És rávilágított egy helyre, és ott tartózkodott egész éjjel,
mert a nap lenyugodott; és kivett annak a helynek a köveiből, és
tegye őket a párnáinak, és feküdjön le arra a helyre aludni.
28,12 És álmot látott, és íme, egy létra áll a földön, és a teteje
az égig ért: és íme, az Isten angyalai felmennek és
leereszkedve rá.
28,13 És íme, az ÚR ott állt fölötte, és ezt mondta: Én vagyok az Úr, az Úr Istene.
Ábrahám, a te atyád és Izsák Istene: a föld, amelyen fekszel,
neked adom és a te magodnak;
28,14 És a te magod olyan lesz, mint a föld pora, és elterjedsz
külföldön nyugaton és keleten, északon és délen:
és benned és a te magodban lesznek a föld minden nemzetségei
áldott.
28,15 És íme, én veled vagyok, és megőrzlek mindenhol, ahol
elmész, és visszahozol téged erre a földre; mert nem fogom
hagyj el téged, amíg meg nem teszem azt, amiről beszéltem neked.
28,16 Jákób felébredt álmából, és ezt mondta: Bizony bent van az Úr
ez a hely; és nem tudtam.
28,17 Ő pedig megrémült, és így szólt: Milyen félelmetes ez a hely! ez egyik sem
más, mint az Isten háza, és ez a menny kapuja.
28,18 Jákób pedig korán reggel felkelt, és elvette a követ, amely nála volt
tedd a párnáira, állítsd fel oszlopnak, és önts rá olajat
tetejére.
28:19 És elnevezte azt a helyet Béthelnek, de annak a városnak a nevét
eleinte Luznak hívták.
28,20 Jákób pedig fogadalmat tett, mondván: Ha velem lesz az Isten, és megtart engem
ezen az úton megyek, és adok nékem kenyeret enni és ruhát, hogy felöltsem
tovább,
28:21 Hogy békességgel visszatérjek atyám házába; akkor az Úr
légy az én Istenem:
28,22 És ez a kő, amelyet oszlopnak állítottam, Isten háza lesz.
mindabból, amit nekem adsz, neked adom a tizedet.