Genesis 28:1 Izsák pedig hívatta Jákóbot, megáldotta, megparancsolta, és így szólt hozzá neki: Ne vegyél feleséget Kánaán leányai közül. 28:2 Kelj fel, menj Padanaramba, Betuelnek, anyád atyjának házába; és onnan vegyél magadnak feleséget Lábánnak a te anyád lányai közül fiú testvér. 28,3 És áldjon meg téged a mindenható Isten, termékenyít és sokasítson meg téged, hogy te emberek sokasága legyél; 28:4 És add neked Ábrahám áldását neked és a te magodnak téged; hogy örököld a földet, ahol idegen vagy, amelyet Isten Ábrahámnak adott. 28,5 Izsák pedig elbocsátotta Jákóbot, és elment Padanaramba Lábánhoz, a fiának. A szír Bethuel, Rebekának, Jákob és Ézsau anyjának a testvére. 28,6 Amikor Ézsau látta, hogy Izsák megáldotta Jákóbot, és elküldte Padanaram, hogy onnan vegyen neki feleséget; és ahogy megáldotta őt megparancsolta neki, mondván: Ne vegyél feleséget a leányok közül Kánaán; 28:7 És Jákób engedelmeskedett atyjának és anyjának, és elment Padanaram; 28:8 És látván Ézsau, hogy Kánaán leányai nem tetszettek Izsáknak apa; 28:9 És méne Ézsau Ismaelhez, és vevé a feleségeihez, a kik voltak Mahalát, Izmael Ábrahám fiának leánya, Nebajóth húga, hogy a felesége legyen. 28,10 Jákób pedig kiment Beérsebából, és Hárán felé ment. 28,11 És rávilágított egy helyre, és ott tartózkodott egész éjjel, mert a nap lenyugodott; és kivett annak a helynek a köveiből, és tegye őket a párnáinak, és feküdjön le arra a helyre aludni. 28,12 És álmot látott, és íme, egy létra áll a földön, és a teteje az égig ért: és íme, az Isten angyalai felmennek és leereszkedve rá. 28,13 És íme, az ÚR ott állt fölötte, és ezt mondta: Én vagyok az Úr, az Úr Istene. Ábrahám, a te atyád és Izsák Istene: a föld, amelyen fekszel, neked adom és a te magodnak; 28,14 És a te magod olyan lesz, mint a föld pora, és elterjedsz külföldön nyugaton és keleten, északon és délen: és benned és a te magodban lesznek a föld minden nemzetségei áldott. 28,15 És íme, én veled vagyok, és megőrzlek mindenhol, ahol elmész, és visszahozol téged erre a földre; mert nem fogom hagyj el téged, amíg meg nem teszem azt, amiről beszéltem neked. 28,16 Jákób felébredt álmából, és ezt mondta: Bizony bent van az Úr ez a hely; és nem tudtam. 28,17 Ő pedig megrémült, és így szólt: Milyen félelmetes ez a hely! ez egyik sem más, mint az Isten háza, és ez a menny kapuja. 28,18 Jákób pedig korán reggel felkelt, és elvette a követ, amely nála volt tedd a párnáira, állítsd fel oszlopnak, és önts rá olajat tetejére. 28:19 És elnevezte azt a helyet Béthelnek, de annak a városnak a nevét eleinte Luznak hívták. 28,20 Jákób pedig fogadalmat tett, mondván: Ha velem lesz az Isten, és megtart engem ezen az úton megyek, és adok nékem kenyeret enni és ruhát, hogy felöltsem tovább, 28:21 Hogy békességgel visszatérjek atyám házába; akkor az Úr légy az én Istenem: 28,22 És ez a kő, amelyet oszlopnak állítottam, Isten háza lesz. mindabból, amit nekem adsz, neked adom a tizedet.