Genesis
27:1 És lőn, hogy amikor Izsák megöregedett, és a szeme elhomályosult, úgy
hogy nem látott, szólította Ézsaut, az ő legidősebb fiát, és így szólt hozzá:
Fiam: és azt mondta neki: Íme, itt vagyok.
27,2 És monda: Íme, megöregedtem, nem tudom halálom napját.
27,3 Most tehát, kérlek, vedd a fegyvereidet, a tegezedet és az íjadat,
és menj ki a mezőre, és vigyél nekem egy vadhúst;
27:4 És készíts nekem ízletes ételt, amit szeretek, és hozd el nekem, hogy megtehessem
eszik; hogy a lelkem megáldjon, mielőtt meghalok.
27:5 És Rebeka meghallotta, amint Izsák szólt Ézsauhoz, az ő fiához. És Ézsau elment a
mezőre vadászni vadhúsra, és elhozni.
27,6 Rebeka így szólt Jákóbhoz, az ő fiához, mondván: Íme, hallottam atyádat.
szólj Ézsaunak, a te testvérednek, mondván:
27,7 Hozz nekem vadhúst, és készíts jóízű húst, hogy egyem és áldalak
téged az Úr előtt halálom előtt.
27:8 Most azért fiam, hallgass az én szavamra, aszerint, amit parancsolok
téged.
27,9 Menj a nyájhoz, és hozz el onnan két jó fiát
kecskék; és ízletes ételt készítek belőlük atyádnak, mint ő
szerelem:
27,10 És vidd el apádnak, hogy egyék, és
áldjon meg halála előtt.
27,11 Jákób ezt mondta Rebekának, az ő anyjának: Íme, Ézsau, az én bátyám szőrös.
ember, én pedig sima ember vagyok:
27:12 Apám talán megérez engem, és úgy fogok kinézni neki, mint a
megtévesztő; és átkot hozok rám, és nem áldást.
27,13 És monda néki az anyja: Legyen rajtam a te átkod, fiam, csak engedelmeskedj
hangon, és hozd el nekem őket.
27:14 És elment, elhozta, és elvitte anyjához, és az anyjához
ízes húst készített, amilyet az apja szeretett.
27,15 Rebeka pedig szép ruhát öltött legidősebb fiának, Ézsaunak, aki vele volt.
a házban, és tedd rá kisebbik fiára, Jákóbra:
27,16 És tette a kecskegidák bőrét a kezére és a kezére
a nyaka sima:
27,17 És odaadta a jóízű húst és a kenyeret, amelyet elkészített,
fia, Jákob kezébe.
27:18 És odament atyjához, és ezt mondta: Atyám!
ÉN; ki vagy te fiam?
27:19 És monda Jákób atyjának: Én vagyok Ézsau, a te elsőszülötted; Megcsináltam
amint parancsoltad nekem: kelj fel, ülj le és egyél az enyémből
vadhús, hogy lelked megáldjon engem.
27,20 Izsák így szólt a fiához: Hogy lehet, hogy így találtad?
gyorsan fiam? És monda: Mert az Úr, a te Istened hozta el nekem.
27,21 Izsák így szólt Jákóbhoz: Kérlek, jöjj közelebb, hogy megérezjelek!
fiam, akár az én fiam vagy Ézsau, akár nem.
27:22 Jákób pedig közeledett atyjához, Izsákhoz; és megérezte őt, és így szólt:
A hang Jákób hangja, de a kezek Ézsau kezei.
27,23 És nem vette észre, mert szőrös volt a keze, mint a testvére
Ézsau kezei: így megáldotta.
27:24 És monda: Te vagy az én fiam, Ézsau? És azt mondta: Én vagyok.
27,25 És monda: Hozzátok közel hozzám, és eszem a fiam vadhúsából.
hogy a lelkem megáldjon téged. És közel vitte hozzá, és meg is tette
egyél, és bort hozott neki, és ivott.
27,26 És monda néki az ő atyja, Izsák: Jöjj közelebb, és csókolj meg, fiam!
27:27 És odament, megcsókolta, és megérezte az övé szagát
ruhát, megáldotta, és így szólt: Lásd, fiam szaga olyan, mint a
mező illata, amelyet az ÚR megáldott:
27:28 Adjon tehát Isten néked az ég harmatát és az ég kövérségét
föld, sok kukorica és bor:
27,29 Emberek szolgáljanak neked, és nemzetek boruljanak le előtted: légy ura
Atyámfiai, és boruljanak le előtted anyád fiai: átkozott legyen mindenki!
aki téged átkoz, és áldott, aki megáld téged.
27,30 És lőn, amint Izsák befejezte Jákob megáldását,
és Jákób még alig ment ki apjának, Izsáknak a színe elől,
hogy a bátyja Ézsau bejött a vadászatáról.
27,31 És készített jóízű húst is, és elvitte atyjának, és
így szólt atyjához: Keljen fel apám, és egyék a fia vadhúsából!
hogy a lelked megáldjon engem.
27:32 És monda néki Izsák, az ő atyja: Ki vagy te? És azt mondta: Én vagyok a tied
fiam, elsőszülötted Ézsau.
27:33 Izsák pedig nagyon megremegett, és monda: Kicsoda? hol van az
vadhúst vett és hozta nekem, és ettem mindenből
eljöttél és megáldottad őt? igen, és áldott lesz.
27,34 És amikor Ézsau meghallotta apja beszédét, nagy hangon felkiáltott
igen keserű kiáltás, és így szólt atyjához: Áldj meg engem is!
Ó apám.
27:35 És monda: A te bátyád ravaszsággal jött, és elvette a te
áldás.
27,36 És monda: Nem helyesen nevezik őt Jákóbnak? mert kiszorított engem
ez a két alkalommal: elvette elsőszülöttségi jogomat; és íme, most megvan
elvette az áldásomat. És monda: Nem tartottál-e áldást?
nekem?
27,37 Izsák így válaszolt Ézsaunak: Íme, urává tettem őt,
és minden testvérét szolgául adtam néki; és kukoricával és
borral tápláltam őt; és mit tegyek most veled, fiam?
27:38 És monda Ézsau atyjának: Csak egy áldásod van, atyám?
áldj meg engem, még engem is, atyám. Ézsau pedig felemelte szavát, és
sírt.
27,39 Izsák, az ő atyja válaszolt, és így szólt hozzá: Íme, a te lakhelyed
kövér lesz a föld, és az ég harmatja felülről;
27:40 És a te kardod által élsz, és szolgálsz testvérednek; és az
megtörténik, amikor tiéd lesz az uralom, akkor te leszel
törd le az igáját a nyakadról.
27,41 Ézsau pedig gyűlölte Jákóbot az áldás miatt, amellyel az ő atyját adta
megáldotta őt, és ezt mondta Ézsau szívében: Az én gyász napjai
apa kéznél van; akkor megölöm Jákob bátyámat.
27,42 És az idősebb fiának, Ézsaunak ezeket a szavait közölték Rebekával, és elküldte
és szólította Jákóbot az ő kisebbik fiát, és így szólt hozzá: Íme, a te bátyád!
Ézsau, amint téged érint, vigasztalja magát, azzal a szándékkal, hogy megöljön.
27:43 Most azért fiam, hallgass a szavamra; és kelj fel, menekülj Lábánhoz
testvére Háránnak;
27:44 És maradj vele néhány napig, míg el nem fordul a testvéred haragja;
27:45 Amíg testvéred haragja el nem fordul tőled, és el nem felejti azt, ami
tettél vele: akkor elküldelek, és elhozlak onnan: miért
engem is meg kell fosztani mindkettőtöktől egy nap alatt?
27:46 És Rebeka így szólt Izsákhoz: Elfáradtam az életemben a miatt
Khét leányai: ha Jákób Héth leányai közül vesz feleséget, olyan
mint ezek a föld leányai közül valók, mit ér az én életem?
kupola?