Genesis 24:1 Ábrahám pedig megöregedett, és megöregedett, és az Úr megáldotta Ábrahám mindenben. 24:2 És monda Ábrahám háza legidősebb szolgájának, aki uralkodott mindaz, amije volt, tedd a kezed a combom alá, kérlek! 24,3 És megesküszlek az Úrra, a menny Istenére és az Istenre a földről, hogy ne vegyél feleséget az én fiamnak a kánaániták leányai, akik között lakom: 24:4 Te pedig menj az én országomba és az én rokonságomhoz, és vegyél feleséget fiamnak, Izsáknak. 24:5 És monda néki a szolga: Talán az asszony nem lesz hajlandó követni engem e földre: vissza kell hoznom a fiadat arra a földre, honnan jöttél? 24,6 És monda néki Ábrahám: Vigyázz, ne hozd a fiamat. megint oda. 24:7 Az Úr, a menny Istene, aki elvitt engem atyám házából és onnan a rokonságom földje, amely beszélt velem, és megesküdött nekem, mondván: A te magodnak adom ezt a földet; elküldi angyalát előtted, és onnan veszel feleséget a fiamnak. 24:8 És ha az asszony nem akar követni téged, akkor te leszel tiszta ebből az esküm: csak a fiamat ne hozd oda többé. 24,9 És a szolga bedugta kezét Ábrahám, az ő urának combja alá, és megesküdtem neki ezzel kapcsolatban. 24,10 És vett a szolga tíz tevét urának tevei közül, és elhunyt; mert urának minden java az ő kezében volt: és ő felkelt, és elment Mezopotámiába, Náhor városába. 24,11 Tevéit pedig letérdelte a városon kívül, egy kút mellett este, még akkor is, amikor a nők kimennek rajzolni víz. 24,12 És monda: Uram, Ábrahám uram Istene, kérlek, küldj nekem jót! siess ezen a napon, és légy irgalmas uramhoz, Ábrahámhoz. 24:13 Íme, itt állok a vízforrás mellett; és a férfiak lányai a városból jöjjenek ki vizet meríteni: 24:14 És legyen, hogy a leány, akinek azt mondom: Engedd le! a te kancsód, kérlek, ihassak; és azt mondja: Igyál! és inni adok tevéidnek is: legyen az, aki te a te szolgádnak, Izsáknak választottad; és ebből fogom tudni, hogy te kedvességet tanúsított az én urammal. 24,15 És lőn, mielőtt befejezte volna a beszédet, hogy íme, Rebeka kijött, aki Betuelnek, Milká fiának, Náhor feleségének született, Ábrahám bátyja, korsójával a vállán. 24:16 A leány pedig nagyon szép volt, szűz volt, és nem volt férfi és lement a kúthoz, megtöltötte korsóját, és feljött. 24,17 A szolga pedig elébe futott, és így szólt: Hadd igyak egy kevés vizet a kancsódból. 24,18 És monda: Igyál, uram! És sietve leeresztette a korsóját a kezére, és inni adott neki. 24,19 És amint végzett, hogy inni adott neki, ezt mondta: Merítek vizet tevéid is, amíg meg nem ittak. 24,20 És sietett, kiürítette korsóját a vályúba, és újra futott. a kúthoz, hogy vizet merítsen, és merített minden tevének. 24:21 És a férfiú, aki rajta tűnődött, elhallgatott, hogy megtudja, van-e az ÚR sikeressé tette utazását vagy sem. 24:22 És lőn, amint a tevék ittak, az ember elvette egy fél sékel súlyú arany fülbevalót és két karkötőt neki tíz sékel súlyú arany kezek; 24:23 És monda: Kinek a lánya vagy te? kérlek, mondd meg: van-e hely atyád házában, hogy megszálljunk? 24,24 És monda néki: Bethuelnek, Milka fiának a lánya vagyok, amelyet Náhornak vitt. 24,25 És monda néki: Van szalmánk is, eleségünk is szoba a szállásra. 24,26 Az ember pedig lehajtotta fejét, és imádta az Urat. 24,27 És monda: Áldott az Úr, az én uramnak, Ábrahámnak Istene, akinek nincs nélkülözve hagytam uramat irgalmától és igazságától: én útban vagyok, az ÚR elvezetett engem uram testvéreinek házába. 24:28 A leány pedig elfutott, és elmondta nekik ezeket az anyja házából. 24,29 Rebekának volt egy bátyja, akinek Lábánnak hívták, és Lábán elszaladt. az emberhez, a kúthoz. 24:30 És lőn, amikor meglátta a fülbevalót és a karkötőt az övén nővére kezét, és amikor meghallotta nővére, Rebeka szavait, mondván: Így szólt hozzám az ember; hogy az emberhez jött; és, íme, ott állt a tevék mellett a kútnál. 24:31 És monda: Jöjj be, az Úr áldottja! miért állsz nélkül? mert elkészítettem a házat és helyet a tevéknek. 24:32 És bement az ember a házba, lekötözte tevéit, és adta szalmát és táplálékot a tevéknek, vizet a lábmosáshoz, és a férfi lábak, amelyek vele voltak. 24,33 És húst tettek eléje enni, de ő ezt mondta: Nem eszem, amíg el nem mondtam a feladatomat. És azt mondta: Beszélj tovább. 24:34 És monda: Ábrahám szolgája vagyok. 24:35 És nagyon megáldotta az Úr az én uramat; és naggyá lett: és adott néki nyájat, csordát, ezüstöt, aranyat és szolgák és szolgálóleányok, tevék és szamarak. 24,36 És Sára, az én uram felesége, fiút szült uramnak, amikor öreg volt. neki adta mindenét, amije van. 24,37 Az én uram megesküdött, mondván: Ne vegyél feleséget a kánaániták leányainak fia, akiknek földjén lakom: 24:38 Te pedig menj atyám házába és az én rokonságomhoz, és vigyél egy felesége a fiamnak. 24:39 És azt mondtam uramnak: Lehet, hogy az asszony nem követ engem. 24,40 És monda nékem: Az Úr, aki előtt járok, elküldi angyalát veled, és boldogulj a te utadban; és veszel feleséget a fiamnak rokonom és atyám háza: 24:41 Akkor megszabadulsz ettől az eskümtől, amikor hozzámész rokon; és ha nem adnak néked egyet sem, az enyémtől szabad leszel eskü. 24,42 És ma a kúthoz mentem, és ezt mondtam: Uram, uram Istene! Ábrahám, ha most sikeressé teszed az én utamat, amelyen járok: 24:43 Íme, a víz kútja mellett állok; és úgy lesz, hogy amikor a szűz kijön vizet meríteni, és azt mondom neki: Adj nekem, én kérlek, igyál egy kevés vizet a kancsódból; 24,44 És azt mondta nekem: Igyál te is, és én is merítek a tevéidnek. legyen az az asszony, akit az ÚR kijelölt nekem mester fia. 24:45 És mielőtt befejeztem volna a beszédet a szívemben, íme, Rebeka előjött kancsójával a vállán; és lement a kúthoz, és vizet húzott, és azt mondtam neki: Hadd igyak, kérlek. 24:46 És sietve leengedte a korsóját a válláról, és így szólt: Igyál, tevéidnek is inni adok; így ittam, és ő is megitatta a tevéket is. 24:47 És megkérdeztem őt, és ezt mondtam: Kinek a lánya vagy? És azt mondta: A Betuel leánya, Náhor fia, akit Milka szült neki a fülbevaló az arcán, és a karkötők a kezén. 24,48 Lehajtottam a fejem, és imádtam az Urat, és áldottam az Urat. Mesterem Ábrahám Istene, aki a helyes útra vezetett, hogy elvigyem magam az úr testvérének leánya az ő fiának. 24:49 Most pedig, ha kedvesen és őszintén bánsz az én urammal, mondd meg nekem, és ha nem, mondd meg; hogy jobb kézre vagy balra forduljak. 24:50 Ekkor Lábán és Betuel válaszolt, és ezt mondták: A dolog abból származik ÚR: nem beszélhetünk veled rosszat vagy jót. 24:51 Íme, Rebeka előtted van, vedd őt, menj, és legyen a te az úr fiának felesége, amint az Úr mondta. 24:52 És lőn, hogy amikor Ábrahám szolgája meghallotta szavaikat, ő leborulva a földig imádta az URat. 24,53 A szolga ezüst és arany ékszereket hozott elő, és ruhát, és Rebekának adta; a testvérének is odaadta édesanyja értékes dolgokat. 24:54 És ettek és ittak, ő és a férfiak, akik vele voltak, és egész éjszaka elkésett; és reggel felkeltek, és ezt mondta: Küldj el engem el a gazdámhoz. 24,55 És mondának a bátyja és az anyja: Hadd maradjon nálunk a leány nap, legalább tíz; utána elmegy. 24,56 És monda nékik: Ne akadályozzatok engem, mert az Úr boldoggá tette az én út; küldj el, hogy a gazdámhoz mehessek. 24:57 És mondának: Hívjuk a leányt, és megkérdezzük a száját. 24:58 És hívák Rebekát, és mondták neki: El akarsz menni ezzel az emberrel? És azt mondta: Elmegyek. 24,59 És elküldték Rebekát, nővérüket, dajkáját és Ábrahámét szolga és emberei. 24,60 És megáldották Rebekát, és ezt mondták neki: Te vagy a nővérünk, légy ezermilliók anyja, és hagyd, hogy magod birtokolja a azoknak a kapuja, akik gyűlölik őket. 24,61 És felkelt Rebeka és leányai, és felültek a tevéken, és követte az embert, és a szolga fogta Rebekát, és elment. 24:62 És Izsák eljött a Lahairoi kút felől; mert ő lakott a déli ország. 24,63 Izsák pedig kiment a mezőre elmélkedni estefelé felemelte szemeit, és látta, hogy jönnek a tevék. 24,64 Rebeka felemelte a szemét, és amikor meglátta Izsákot, elsütött. a tevét. 24,65 Mert azt mondta a szolgának: Micsoda ember ez, aki a házban jár? terepre, hogy találkozzunk? És monda a szolga: Az én uram fogott egy fátylat, és betakarta magát. 24,66 És a szolga elmondta Izsáknak mindazt, amit tett. 24,67 Izsák pedig bevitte őt anyjának, Sárának a sátrába, és elvitte Rebekát, és a felesége lett; és megszerette őt, és Izsák megvigasztalódott anyja halála.