Genesis
8:1 És megemlékezett Isten Noéról és minden élőlényről, és minden jószágról
vele volt a bárkában, és Isten szelet hozott a földön, és
a vizek elmosódtak;
8,2 A mélység forrásai és az ég ablakai is elzártak,
és visszatartották az esőt az égből;
8:3 És a vizek szüntelen visszatértek a földről, és azután
a százötven nap végén a vizek megcsappantak.
8:4 És a láda megpihent a hetedik hónapban, a tizenhetedik napján
hónapban, az Ararát hegyein.
8:5 A vizek pedig szüntelenül csökkentek a tizedik hónapig: a tizedik hónapig
hónapban, a hónap első napján voltak a hegyek csúcsai
látott.
8:6 És lőn negyven nap elteltével, hogy Noé kinyitotta
az általa készített bárka ablaka:
8:7 És kibocsátott egy hollót, amely ide-oda járt a vizekig
kiszáradtak a földről.
8,8 Egy galambot is kiküldött belőle, hogy lássa, elapadt-e a víz
a föld felszínéről;
8,9 De a galamb nem talált nyugalmat a talpának, és visszatért
neki a bárkába, mert a vizek az egész színén voltak
föld: akkor kinyújtotta a kezét, megfogta és magához húzta
őt a bárkába.
8:10 És még további hét napig maradt; és ismét kiküldte a galambot
a bárkáról;
8:11 Este pedig bement hozzá a galamb; és íme, a szájában volt egy
leszakították az olajfa levelét: így Noé tudta, hogy a vizek elfogytak
a Föld.
8:12 És még további hét napig maradt; és kiküldte a galambot; melyik
többé nem tért vissza hozzá.
8:13 És lőn a hatszázadik és első évben, az elsőben
hónapban, a hónap első napján a vizek kiszáradtak
és Noé levette a bárka fedelét, és megnézte, és
íme, a föld színe kiszáradt.
8,14 A második hónapban, a hónap huszonhetedik napján,
megszáradt a föld.
8,15 És szóla Isten Noéhoz, mondván:
8,16 Menj ki a bárkából te és a feleséged, a fiaid és a te fiaid.
feleségek veled.
8:17 Hozz elő magaddal minden élőlényt, ami veled van, mindenfélét
hús, mind a szárnyasok, mind a szarvasmarhák, és minden csúszómászóé
kúszik a földön; hogy bőven szaporodjanak a földön,
és szaporodjatok, és sokasodjatok a földön.
8,18 És kiment Noé és fiai, felesége és fiainak feleségei
vele:
8,19 Minden vadállat, minden csúszómászó, minden madár és bármi
kúszik a földön, fajtáik szerint, kiment a bárkából.
8:20 És épített Noé oltárt az Úrnak; és elvett minden tiszta vadállatot,
és minden tiszta szárnyasból, és áldozzál égőáldozattal az oltáron.
8:21 És megérezte az Úr édes illatot; és így szólt az ÚR az ő szívében: Én
nem átkozza többé a földet az ember kedvéért; a
az ember szívének képzelete fiatalkorától fogva gonosz; én sem fogom újra
üss tovább minden élőt, ahogy én tettem.
8:22 Amíg a föld marad, vetésidő és aratás, hideg és meleg és
nyár és tél, nappal és éjszaka nem szűnik meg.