Genesis
3:1 A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál
ÚR Isten alkotta. És monda az asszonynak: Igen, azt mondta Isten: ti
nem eszik-e a kert minden fájáról?
3:2 És monda az asszony a kígyónak: Ehetünk a kígyó gyümölcséből
a kert fái:
3,3 Hanem a fa gyümölcséről, amely a kert közepén van, Isten
azt mondta: Ne egyetek belőle, és ne nyúljatok hozzá, nehogy ti
meghal.
3,4 És monda a kígyó az asszonynak: Bizonyára nem haltok meg.
3:5 Mert tudja Isten, hogy amely napon esztek belőle, akkor a ti szemetek is meglesz
nyissátok meg, és olyanok lesztek, mint az istenek, ismervén jót és rosszat.
3:6 És amikor az asszony látta, hogy a fa jó eledelnek, és hogy az
kedves a szemnek, és kívánnivaló fa, hogy bölcsé tegye, ő
vett annak gyümölcséből, evett, és adott a férjének is
vele; és evett.
3,7 És megnyílt mindkettőjük szeme, és tudták, hogy azok
meztelen; és fügelevelet varrtak, és kötényt készítettek maguknak.
3,8 És meghallották az ÚR Isten szavát, aki a kertben jár
hűvös a nap: Ádám és felesége pedig elrejtőztek a jelenlét elől
az Úr Istené a kert fái között.
3:9 És kiálta az Úr Isten Ádámhoz, és monda néki: Hol vagy?
3,10 És monda: Hallottam a te hangodat a kertben, és megijedtem, mert
meztelen voltam; és elbújtam.
3,11 És monda: Ki mondta neked, hogy mezítelen vagy? ettél a
fa, amelyről megparancsoltam neked, hogy ne egyél?
3,12 És monda a férfi: Az asszony, akit velem adtál, nekem adta
a fáról, és ettem.
3,13 És monda az Úr Isten az asszonynak: Mi ez, amit tettél?
És monda az asszony: A kígyó elcsábított, és ettem.
3,14 És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivel ezt tetted,
átkozott vagy minden jószág felett és minden mezei vad felett;
a hasadon jársz, és port eszel minden nap
az életed:
3:15 És ellenségeskedést szítok közted és az asszony között, és a te magod között
és a magva; feltöri a fejedet, te meg a sarkát.
3,16 Az asszonynak így szólt: Nagyon megsokasítom bánatodat és bánatodat
fogantatás; bánatban gyermekeket szülsz; és a vágyad
férjedé lesz, és ő uralkodik rajtad.
3,17 Ádámnak pedig így szólt: Mert hallgattál a hangodra.
feleséged, és ettél arról a fáról, amelyről parancsoltam neked, mondván:
Ne egyél belőle: átkozott legyen a föld te éretted; bánatában
egyél belőle életed minden napján;
3:18 Tövist és bogáncsot is hoz neked; és te is fogsz
egyél a mező füvét;
3,19 Arcod verejtékében egyél kenyeret, amíg vissza nem térsz
talaj; mert abból vettél ki, mert por vagy és porrá
visszajössz.
3:20 Ádám pedig Évának nevezte feleségét; mert ő volt mindennek az anyja
élő.
3,21 Ádámnak és feleségének is csinált az Úr Isten bőrruhákat, és
felöltöztette őket.
3,22 És monda az Úr Isten: Íme, az ember olyan lett, mint egy közülünk, hogy tudja
jót és rosszat, és most, hogy ki ne nyújtsa kezét, és ne vegyen el belőle
az élet fája, egyél és élj örökké:
3,23 Ezért kiküldte őt az ÚR Isten az Éden kertjéből, hogy műveljen
a föld, ahonnan elvitték.
3:24 Kiűzte tehát az embert; és az Éden kertjétől keletre helyezte
Kerubok, és egy lángoló kard, amely minden irányba fordult, hogy megtartsa az utat
az élet fájáról.