Genesis 3:1 A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál ÚR Isten alkotta. És monda az asszonynak: Igen, azt mondta Isten: ti nem eszik-e a kert minden fájáról? 3:2 És monda az asszony a kígyónak: Ehetünk a kígyó gyümölcséből a kert fái: 3,3 Hanem a fa gyümölcséről, amely a kert közepén van, Isten azt mondta: Ne egyetek belőle, és ne nyúljatok hozzá, nehogy ti meghal. 3,4 És monda a kígyó az asszonynak: Bizonyára nem haltok meg. 3:5 Mert tudja Isten, hogy amely napon esztek belőle, akkor a ti szemetek is meglesz nyissátok meg, és olyanok lesztek, mint az istenek, ismervén jót és rosszat. 3:6 És amikor az asszony látta, hogy a fa jó eledelnek, és hogy az kedves a szemnek, és kívánnivaló fa, hogy bölcsé tegye, ő vett annak gyümölcséből, evett, és adott a férjének is vele; és evett. 3,7 És megnyílt mindkettőjük szeme, és tudták, hogy azok meztelen; és fügelevelet varrtak, és kötényt készítettek maguknak. 3,8 És meghallották az ÚR Isten szavát, aki a kertben jár hűvös a nap: Ádám és felesége pedig elrejtőztek a jelenlét elől az Úr Istené a kert fái között. 3:9 És kiálta az Úr Isten Ádámhoz, és monda néki: Hol vagy? 3,10 És monda: Hallottam a te hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen voltam; és elbújtam. 3,11 És monda: Ki mondta neked, hogy mezítelen vagy? ettél a fa, amelyről megparancsoltam neked, hogy ne egyél? 3,12 És monda a férfi: Az asszony, akit velem adtál, nekem adta a fáról, és ettem. 3,13 És monda az Úr Isten az asszonynak: Mi ez, amit tettél? És monda az asszony: A kígyó elcsábított, és ettem. 3,14 És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott vagy minden jószág felett és minden mezei vad felett; a hasadon jársz, és port eszel minden nap az életed: 3:15 És ellenségeskedést szítok közted és az asszony között, és a te magod között és a magva; feltöri a fejedet, te meg a sarkát. 3,16 Az asszonynak így szólt: Nagyon megsokasítom bánatodat és bánatodat fogantatás; bánatban gyermekeket szülsz; és a vágyad férjedé lesz, és ő uralkodik rajtad. 3,17 Ádámnak pedig így szólt: Mert hallgattál a hangodra. feleséged, és ettél arról a fáról, amelyről parancsoltam neked, mondván: Ne egyél belőle: átkozott legyen a föld te éretted; bánatában egyél belőle életed minden napján; 3:18 Tövist és bogáncsot is hoz neked; és te is fogsz egyél a mező füvét; 3,19 Arcod verejtékében egyél kenyeret, amíg vissza nem térsz talaj; mert abból vettél ki, mert por vagy és porrá visszajössz. 3:20 Ádám pedig Évának nevezte feleségét; mert ő volt mindennek az anyja élő. 3,21 Ádámnak és feleségének is csinált az Úr Isten bőrruhákat, és felöltöztette őket. 3,22 És monda az Úr Isten: Íme, az ember olyan lett, mint egy közülünk, hogy tudja jót és rosszat, és most, hogy ki ne nyújtsa kezét, és ne vegyen el belőle az élet fája, egyél és élj örökké: 3,23 Ezért kiküldte őt az ÚR Isten az Éden kertjéből, hogy műveljen a föld, ahonnan elvitték. 3:24 Kiűzte tehát az embert; és az Éden kertjétől keletre helyezte Kerubok, és egy lángoló kard, amely minden irányba fordult, hogy megtartsa az utat az élet fájáról.