Ezra 9,1 Amikor ezek megtörténtek, a fejedelmek hozzám jöttek, és ezt mondták: A Izrael népe, a papok és a léviták nem váltak el egymástól magukat a földek népétől, a maguk szerint cselekedve utálatosak, még a kánaániak, a hettiták, a perizziek, a jebuzeusok, ammoniták, moábiták, egyiptomiak és amoriták. 9:2 Mert leányaikat maguknak és maguknak vették fiai: hogy a szent mag elegyedjen a népével azokon a vidékeken: igen, a fejedelmek és a fejedelmek keze volt a főszereplő ezt a jogsértést. 9,3 Amikor ezt meghallottam, megszaggattam a ruhámat és a köpenyemet, és letéptem a haját a fejemről és a szakállamról, és döbbenten leültem. 9:4 Akkor hozzám gyűltek mindazok, akik remegtek a szavaitól Izrael Istene, azok vétke miatt, akik voltak elvitték; és elképedve ültem az esti áldozatig. 9:5 És az esti áldozatnál felkeltem nehézkedésemből; és miután megszaggattam ruhámat és köpenyemet, térdre borultam, és kitártam magam kezet az Úrnak, az én Istenemnek, 9,6 És ezt mondta: Istenem, szégyellem és elpirulok, hogy arcomat hozzád emeljem, én Istenem, mert megnőttek a mi vétkeink a mi fejünk felett, és a mi vétkünk az egekig nőtt fel. 9:7 Atyáink idejétől fogva nagy vétkben voltunk ezért nap; és a mi vétkeinkért mi, királyaink és papjaink vagyunk a földek királyainak kezébe adva, kardra, hogy fogságba, zsákmányba és arczavarba, amint ez ma is van. 9,8 Most pedig egy kis ideig kegyelem adatott az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy hagyjon nekünk egy maradékot, hogy megmeneküljünk, és szöget adjon nekünk az ő szentségébe helyre, hogy a mi Istenünk megvilágosítsa a szemünket, és adjon nekünk egy kis felüdülést a mi rabságunkban. 9:9 Mert szolgák voltunk; a mi Istenünk mégsem hagyott el minket szolgaságunkban, hanem irgalmasságot tanúsított velünk Perzsia királyai előtt, hogy adj nekünk elevenítőt, hogy felállítsuk Istenünk házát és helyreállítsuk pusztulásait, és falat ad nekünk Júdában és Jeruzsálemben. 9:10 És most, Istenünk, mit mondjunk ezek után? mert elhagytuk a te parancsolataid, 9,11 Amit szolgáid, a próféták által parancsoltál, mondván: Az a föld, ahová elmentek, hogy birtokba vegyétek, tisztátalan föld a vele együtt a földek népének szennyessége, utálatosságaikkal, melyek egyik végétől a másikig megtöltötték tisztátalanságukkal. 9,12 Most azért leányaitokat ne adjátok fiaiknak, és ne vegyetek leányaikat fiaitoknak, ne keressétek békéjüket vagy gazdagságukat mindenkor, hogy megerősödjetek, és egyétek a föld javait, és elhagyjátok azt örökségül gyermekeidnek örökre. 9:13 És mindazok után, ami velünk történt gonosz és nagy tetteink miatt vétkezz, mert látod, hogy te, a mi Istenünk, kevésbé büntettél meg minket, mint a miénket a gonoszságok megérdemlik, és ilyen szabadulást is adott nekünk; 9:14 Ha ismét megszegjük a te parancsolataidat, és rokonságba lépünk a ezeknek az utálatosságoknak az emberei? nem haragszol ránk addig megemésztettél minket, hogy ne legyen maradék, se menekvés? 9,15 Uram, Izráel Istene, igaz vagy, mert mi még megmenekültünk, mint ez ma van: ímé előtted vagyunk a mi vétkeinkkel, mert mi emiatt nem állhat meg előtted.