Ezékiel 34,1 És szóla hozzám az ÚR beszéde, mondván: 34,2 Emberfia, prófétálj Izrael pásztorai ellen, prófétálj és mondj nékik: Így szól az Úr Isten a pásztorokhoz; Jaj a Izrael pásztorai, akik táplálják magukat! nem kellene a pásztoroknak etetni a nyájokat? 34,3 Megeszed a zsírt, és gyapjúba öltöztetsz, megölöd azokat, akik legeltetve, de ti nem legeltetétek a juhot. 34:4 A betegeket nem erősíttétek meg, és azt sem gyógyíttátok meg beteg volt, sem azt, ami eltört, nem kötöztétek be, és nem is kötöttétek be visszahoztátok az elűzöttet, és nem is kerestétek azt ami elveszett; de erővel és kegyetlenséggel uralkodtatok rajtuk. 34:5 És szétszóródtak, mert nincs pásztor, és lettek húst a mező minden vadjának, amikor szétszóródtak. 34,6 Az én juhaim vándoroltak az összes hegyen és minden magas dombon. igen, a nyájam szétszóródott a föld egész színén, és egyik sem keresni vagy keresni őket. 34:7 Azért ti pásztorok, halljátok az Úr beszédét; 34,8 Élek én, azt mondja az Úr Isten, mert nyájam prédává lett, és az én nyájam eledele lett minden mezei vadnak, mert volt nem pásztor, sem az én pásztoraim nem keresték nyájamat, hanem a pásztorok legeltették magukat, és nem legeltették az én juhomat; 34:9 Azért, ti pásztorok, halljátok az Úr beszédét; 34:10 Ezt mondja az Úr Isten; Íme, én a pásztorok ellen vagyok; és én fogok megkívánják a nyájamat a kezükből, és hagyják abba a legeltetést nyáj; a pásztorok sem legeltetik magukat többé; mert megteszem szabadítsd meg nyájamat szájuktól, hogy ne legyen eledelük. 34:11 Mert így szól az Úr Isten: Íme, én, még én is, mindketten átkutatom magam bárányokat, és keresd meg őket. 34,12 Mint a pásztor, aki megkeresi nyáját azon a napon, amelyen az övéi között van szétszórt juhok; így megkeresem juhaimat, és megszabadítom minden helyről, ahol szétszórták őket a felhős és sötét nap. 34,13 És kihozom őket a nép közül, és összegyűjtöm őket a nép közül országokat, és elhozza őket saját földjükre, és táplálják őket Izrael hegyei a folyók mellett és minden lakott helyén az ország. 34,14 Jó legelőn és magas hegyein legeltetem őket Izráel lesz az ő akoljuk, ott hevernek jó akolban és benne kövér legelővel legelnek Izráel hegyein. 34,15 Én legeltetem juhaimat, és lefektetem őket, azt mondja az Úr ISTEN. 34,16 Megkeresem, ami elveszett, és visszahozom azt, ami elűzetett el, és bekötözi azt, ami eltört, és megerősíti azt a ki beteg volt, de a kövéreket és az erőseket elpusztítom; etetni fogok ítélettel őket. 34:17 Téged pedig, ó nyájam, ezt mondja az Úr Isten; Íme, én ítélkezem szarvasmarha és szarvasmarha között, a kosok és a kecskék között. 34:18 Kevésnek tűnik számotokra, hogy megette a jó legelőt, de le kell taposnod lábaiddal legelőid maradékát? és ahhoz ittál a mély vizekből, de a maradékot be kell szennyezned magaddal láb? 34:19 Az én nyájamat pedig megeszik, amit lábaitokkal tapostatok; és azt isszák, amit lábaitokkal beszennyeztetek. 34:20 Azért ezt mondja nekik az Úr Isten: Íme, én, sőt én is fogok ítéljen a kövér marhák és a sovány marhák között. 34:21 Mert oldallal és vállával megdöntöttétek, és mindet meglöktetek megbetegszik szarvaitok, míg szét nem szórjátok őket; 34:22 Ezért megmentem nyájamat, és nem lesznek többé prédák; és én szarvasmarha és marha között fog ítélkezni. 34,23 És egy pásztort állítok föléjük, és ő legelteti őket szolgám, Dávid; ő legelteti őket, és ő lesz a pásztoruk. 34,24 És én, az Úr, leszek az ő Istenük, és az én szolgám, Dávid, a fejedelem közöttük őket; Én, az ÚR, mondtam. 34:25 És békeszövetséget kötök velük, és gonoszságot okozok szűnjenek meg a barmok a földről, és biztonságban lakjanak a földön vadon, és aludj az erdőben. 34:26 És áldássá teszem őket és a hegyem körüli helyeket; és Le fogom húzni a zuhanyt az ő szezonjában; lesz áldás záporai. 34:27 És a mező fája meghozza gyümölcsét, és a föld meghozza gyümölcsét hozd be az ő termését, és biztonságban lesznek az ő földjükön, és tudni fogják hogy én vagyok az ÚR, amikor összetörtem igájuk bilincseit, és kiszabadította őket azoknak a kezéből, akik tőlük szolgáltak. 34:28 És nem lesznek többé a pogányok prédája, sem a fenevad a föld falta fel őket; de biztonságban laknak, és senki sem megijeszteni őket. 34:29 És emelek nekik egy híres növényt, és nem lesznek jobban megviseli az éhség a földön, és ne viselje el a szégyent pogány többé. 34,30 Így tudják meg, hogy én, az Úr, az ő Istenük vagyok velük, és az ők, Izráel háza, az én népem, azt mondja az Úr Isten. 34,31 Ti pedig nyájam, legelőm nyája, emberek vagytok, és én vagyok a ti Istenetek, mondja az Úr ISTEN.