Ezékiel
34,1 És szóla hozzám az ÚR beszéde, mondván:
34,2 Emberfia, prófétálj Izrael pásztorai ellen, prófétálj és mondj
nékik: Így szól az Úr Isten a pásztorokhoz; Jaj a
Izrael pásztorai, akik táplálják magukat! nem kellene a pásztoroknak
etetni a nyájokat?
34,3 Megeszed a zsírt, és gyapjúba öltöztetsz, megölöd azokat, akik
legeltetve, de ti nem legeltetétek a juhot.
34:4 A betegeket nem erősíttétek meg, és azt sem gyógyíttátok meg
beteg volt, sem azt, ami eltört, nem kötöztétek be, és nem is kötöttétek be
visszahoztátok az elűzöttet, és nem is kerestétek azt
ami elveszett; de erővel és kegyetlenséggel uralkodtatok rajtuk.
34:5 És szétszóródtak, mert nincs pásztor, és lettek
húst a mező minden vadjának, amikor szétszóródtak.
34,6 Az én juhaim vándoroltak az összes hegyen és minden magas dombon.
igen, a nyájam szétszóródott a föld egész színén, és egyik sem
keresni vagy keresni őket.
34:7 Azért ti pásztorok, halljátok az Úr beszédét;
34,8 Élek én, azt mondja az Úr Isten, mert nyájam prédává lett,
és az én nyájam eledele lett minden mezei vadnak, mert volt
nem pásztor, sem az én pásztoraim nem keresték nyájamat, hanem a
pásztorok legeltették magukat, és nem legeltették az én juhomat;
34:9 Azért, ti pásztorok, halljátok az Úr beszédét;
34:10 Ezt mondja az Úr Isten; Íme, én a pásztorok ellen vagyok; és én fogok
megkívánják a nyájamat a kezükből, és hagyják abba a legeltetést
nyáj; a pásztorok sem legeltetik magukat többé; mert megteszem
szabadítsd meg nyájamat szájuktól, hogy ne legyen eledelük.
34:11 Mert így szól az Úr Isten: Íme, én, még én is, mindketten átkutatom magam
bárányokat, és keresd meg őket.
34,12 Mint a pásztor, aki megkeresi nyáját azon a napon, amelyen az övéi között van
szétszórt juhok; így megkeresem juhaimat, és megszabadítom
minden helyről, ahol szétszórták őket a felhős és
sötét nap.
34,13 És kihozom őket a nép közül, és összegyűjtöm őket a nép közül
országokat, és elhozza őket saját földjükre, és táplálják őket
Izrael hegyei a folyók mellett és minden lakott helyén
az ország.
34,14 Jó legelőn és magas hegyein legeltetem őket
Izráel lesz az ő akoljuk, ott hevernek jó akolban és benne
kövér legelővel legelnek Izráel hegyein.
34,15 Én legeltetem juhaimat, és lefektetem őket, azt mondja az Úr
ISTEN.
34,16 Megkeresem, ami elveszett, és visszahozom azt, ami elűzetett
el, és bekötözi azt, ami eltört, és megerősíti azt
a ki beteg volt, de a kövéreket és az erőseket elpusztítom; etetni fogok
ítélettel őket.
34:17 Téged pedig, ó nyájam, ezt mondja az Úr Isten; Íme, én ítélkezem
szarvasmarha és szarvasmarha között, a kosok és a kecskék között.
34:18 Kevésnek tűnik számotokra, hogy megette a jó legelőt, de
le kell taposnod lábaiddal legelőid maradékát? és ahhoz
ittál a mély vizekből, de a maradékot be kell szennyezned magaddal
láb?
34:19 Az én nyájamat pedig megeszik, amit lábaitokkal tapostatok;
és azt isszák, amit lábaitokkal beszennyeztetek.
34:20 Azért ezt mondja nekik az Úr Isten: Íme, én, sőt én is fogok
ítéljen a kövér marhák és a sovány marhák között.
34:21 Mert oldallal és vállával megdöntöttétek, és mindet meglöktetek
megbetegszik szarvaitok, míg szét nem szórjátok őket;
34:22 Ezért megmentem nyájamat, és nem lesznek többé prédák; és én
szarvasmarha és marha között fog ítélkezni.
34,23 És egy pásztort állítok föléjük, és ő legelteti őket
szolgám, Dávid; ő legelteti őket, és ő lesz a pásztoruk.
34,24 És én, az Úr, leszek az ő Istenük, és az én szolgám, Dávid, a fejedelem közöttük
őket; Én, az ÚR, mondtam.
34:25 És békeszövetséget kötök velük, és gonoszságot okozok
szűnjenek meg a barmok a földről, és biztonságban lakjanak a földön
vadon, és aludj az erdőben.
34:26 És áldássá teszem őket és a hegyem körüli helyeket; és
Le fogom húzni a zuhanyt az ő szezonjában; lesz
áldás záporai.
34:27 És a mező fája meghozza gyümölcsét, és a föld meghozza gyümölcsét
hozd be az ő termését, és biztonságban lesznek az ő földjükön, és tudni fogják
hogy én vagyok az ÚR, amikor összetörtem igájuk bilincseit, és
kiszabadította őket azoknak a kezéből, akik tőlük szolgáltak.
34:28 És nem lesznek többé a pogányok prédája, sem a fenevad
a föld falta fel őket; de biztonságban laknak, és senki sem
megijeszteni őket.
34:29 És emelek nekik egy híres növényt, és nem lesznek
jobban megviseli az éhség a földön, és ne viselje el a szégyent
pogány többé.
34,30 Így tudják meg, hogy én, az Úr, az ő Istenük vagyok velük, és az
ők, Izráel háza, az én népem, azt mondja az Úr Isten.
34,31 Ti pedig nyájam, legelőm nyája, emberek vagytok, és én vagyok a ti Istenetek,
mondja az Úr ISTEN.