Ezékiel
33,1 Ismét szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván:
33:2 Emberfia, szólj néped fiaihoz, és mondd meg nekik: Mikor
Fölhozom a kardot egy földre, ha a föld népe elkap egy embert
a partjaikat, és állítsa őt őrzőjüknek:
33,3 Ha látja, hogy a kard a földre száll, megfújja a trombitát, és
figyelmeztesse az embereket;
33:4 Aki pedig hallja a trombitaszót, és nem fogadja a figyelmeztetést;
ha jön a kard, és elviszi, a vére az övé lesz
fej.
33:5 Hallotta a trombitaszót, és nem fogadta a figyelmeztetést; az ő vére lesz
legyen rajta. De aki elfogadja a figyelmeztetést, megszabadítja lelkét.
33:6 De ha az őr látja, hogy jön a kard, és nem fújja meg a trombitát, és
az emberek ne kapjanak figyelmeztetést; ha jön a kard, és vegyél el valakit
közülük vétkezik gonoszságában; de a vérét én
megköveteli az őrtől.
33:7 Tehát te, embernek fia, őrzővé állítottalak téged a házba.
Izrael; azért hallod az igét az én számból, és figyelmeztesd őket
tőlem.
33:8 Ha azt mondom a gonosznak: Ó, gonosz ember, bizony meghalsz; ha te
ne szólj, hogy figyelmezd a gonoszt az ő útjáról, az a gonosz megteszi
halj meg gonoszságában; de az ő vérét kérem a kezedből.
33:9 De ha figyelmezteted a gonoszt az ő útjára, hogy térjen el onnan; ha ő
ne térj el az ő útjáról, meg fog halni gonoszságában; de megvan
megszabadította a lelkedet.
33:10 Azért, te emberfia, szólj Izráel házához; Így ti
szólj, mondván: Ha vétkeink és bûneink rajtunk, és mi
fenyő bennük, hogyan éljünk akkor?
33,11 Mondd meg nekik: Élek én, azt mondja az Úr Isten, nem gyönyörködöm a
a gonoszok halála; hanem hogy a gonosz elforduljon útjáról és éljen:
térjetek meg, térjetek meg gonosz útaitokról; mert miért haltok meg, ó háza?
Izrael?
33,12 Ezért, te emberfia, mondd néped fiainak:
az igazak igazsága nem szabadítja meg őt az övének napján
törvényszegés: a gonosz gonoszsága nem esik el
azon a napon, amelyen megtér gonoszságától; egyik sem fog
az igaz élhet az ő igazságának azon a napon, amelyen ő
vétkezik.
33:13 Mikor azt mondom az igaznak, hogy élni fog; ha ő
az ő igazságában bízzon, és minden övét cselekszik
az igazságokról nem emlékeznek meg; hanem gonoszsága miatt, hogy ő
elkövetett, meg fog halni érte.
33:14 Ismét, ha azt mondom a gonoszoknak: Bizony meghalsz; ha megfordul
bűnétől, és tedd azt, ami törvényes és helyes;
33,15 Ha a gonosz visszaadja a zálogot, add vissza, amit rabolt, menj be
az élet törvényei, hamisság elkövetése nélkül; biztosan élni fog,
nem fog meghalni.
33:16 Semmilyen bűne, amelyet elkövetett, nem említtetik meg neki: ő
azt tette, ami törvényes és helyes; biztosan élni fog.
33,17 De néped fiai ezt mondják: Nem egyenlő az Úr útja.
de ami őket illeti, útjuk nem egyenlő.
33:18 Amikor az igaz megtér igazságától, és elkötelezi magát
hamisság miatt meg is hal.
33:19 De ha a gonosz megtér gonoszságától, és azt cselekszi, ami szabad
és igaz, élni fog ezzel.
33:20 Mégis azt mondjátok: Nem egyenlő az Úr útja. Ó, Izrael háza, én
mindenkit az ő útai szerint ítél meg.
33:21 És lőn fogságunk tizenkettedik évében, a tizedik
hónapban, a hónap ötödik napján, az, amelyik kiszabadult
Jött hozzám Jeruzsálem, és ezt mondta: A város elpusztult.
33,22 Az ÚR keze pedig rajtam volt este, előbb, aki volt
megszökött jött; és kinyitotta a számat, amíg hozzám nem jött a házban
reggel; és a szám megnyílt, és nem voltam többé néma.
33,23 Ekkor szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván:
33,24 Embernek fia, akik Izrael földjének pusztaságain laknak, azt mondják:
mondván: Ábrahám egy volt, és ő örökölte a földet; de mi sokan vagyunk; a
földet adnak nekünk örökségül.
33:25 Mondd azért nékik: Így szól az Úr Isten! Vérrel esztek,
és emeljétek fel szemeiteket bálványaitokra, és ontsatok vért
birtokolják a földet?
33,26 Kardodra állsz, utálatosságot művelsz, és mindenkit megfertőztesz.
az ő felebarátjának felesége: és ti birtokoljátok-é a földet?
33:27 Ezt mondd nékik: Így szól az Úr Isten; Ahogy élek, biztosan ők
akik a pusztaságban vannak, kard által esnek el, és aki a pusztában van
nyílt mezőt adok a vadállatoknak megemészteni, és a benne lévőknek
az erődök és a barlangok meghalnak a pestistől.
33,28 Mert elpusztulttá teszem a földet, és erejének pompáját
megszűnik; és Izráel hegyei pusztasággá válnak, hogy semmi
át fog menni.
33,29 Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor a földet nagyrészt leraktam
elpusztult minden utálatosságuk miatt, amelyeket elkövettek.
33:30 És te emberfia, a te néped fiai még beszélnek
ellened a falaknál és a házak ajtajában, és beszélj egyet
a másiknak, kiki a testvérének, mondván: Jöjj, kérlek, és hallgasd meg!
mi az a szó, amely az ÚRtól származik.
33:31 És jönnek hozzád, ahogy a nép jön, és leülnek előtted
mint az én népem, és hallják a te beszédet, de nem cselekszenek
szájukkal nagy szeretetet tanúsítanak, de szívük utánuk jár
mohóság.
33:32 És íme, olyan vagy nekik, mint egy nagyon kedves ének, akinek
kellemes hangon, és jól tud hangszeren játszani, mert hallják a te szavadat
szavakat, de nem teszik meg.
33:33 És amikor ez megtörténik, (íme, megtörténik), akkor megtudják
hogy próféta is volt közöttük.