Ezékiel 33,1 Ismét szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván: 33:2 Emberfia, szólj néped fiaihoz, és mondd meg nekik: Mikor Fölhozom a kardot egy földre, ha a föld népe elkap egy embert a partjaikat, és állítsa őt őrzőjüknek: 33,3 Ha látja, hogy a kard a földre száll, megfújja a trombitát, és figyelmeztesse az embereket; 33:4 Aki pedig hallja a trombitaszót, és nem fogadja a figyelmeztetést; ha jön a kard, és elviszi, a vére az övé lesz fej. 33:5 Hallotta a trombitaszót, és nem fogadta a figyelmeztetést; az ő vére lesz legyen rajta. De aki elfogadja a figyelmeztetést, megszabadítja lelkét. 33:6 De ha az őr látja, hogy jön a kard, és nem fújja meg a trombitát, és az emberek ne kapjanak figyelmeztetést; ha jön a kard, és vegyél el valakit közülük vétkezik gonoszságában; de a vérét én megköveteli az őrtől. 33:7 Tehát te, embernek fia, őrzővé állítottalak téged a házba. Izrael; azért hallod az igét az én számból, és figyelmeztesd őket tőlem. 33:8 Ha azt mondom a gonosznak: Ó, gonosz ember, bizony meghalsz; ha te ne szólj, hogy figyelmezd a gonoszt az ő útjáról, az a gonosz megteszi halj meg gonoszságában; de az ő vérét kérem a kezedből. 33:9 De ha figyelmezteted a gonoszt az ő útjára, hogy térjen el onnan; ha ő ne térj el az ő útjáról, meg fog halni gonoszságában; de megvan megszabadította a lelkedet. 33:10 Azért, te emberfia, szólj Izráel házához; Így ti szólj, mondván: Ha vétkeink és bûneink rajtunk, és mi fenyő bennük, hogyan éljünk akkor? 33,11 Mondd meg nekik: Élek én, azt mondja az Úr Isten, nem gyönyörködöm a a gonoszok halála; hanem hogy a gonosz elforduljon útjáról és éljen: térjetek meg, térjetek meg gonosz útaitokról; mert miért haltok meg, ó háza? Izrael? 33,12 Ezért, te emberfia, mondd néped fiainak: az igazak igazsága nem szabadítja meg őt az övének napján törvényszegés: a gonosz gonoszsága nem esik el azon a napon, amelyen megtér gonoszságától; egyik sem fog az igaz élhet az ő igazságának azon a napon, amelyen ő vétkezik. 33:13 Mikor azt mondom az igaznak, hogy élni fog; ha ő az ő igazságában bízzon, és minden övét cselekszik az igazságokról nem emlékeznek meg; hanem gonoszsága miatt, hogy ő elkövetett, meg fog halni érte. 33:14 Ismét, ha azt mondom a gonoszoknak: Bizony meghalsz; ha megfordul bűnétől, és tedd azt, ami törvényes és helyes; 33,15 Ha a gonosz visszaadja a zálogot, add vissza, amit rabolt, menj be az élet törvényei, hamisság elkövetése nélkül; biztosan élni fog, nem fog meghalni. 33:16 Semmilyen bűne, amelyet elkövetett, nem említtetik meg neki: ő azt tette, ami törvényes és helyes; biztosan élni fog. 33,17 De néped fiai ezt mondják: Nem egyenlő az Úr útja. de ami őket illeti, útjuk nem egyenlő. 33:18 Amikor az igaz megtér igazságától, és elkötelezi magát hamisság miatt meg is hal. 33:19 De ha a gonosz megtér gonoszságától, és azt cselekszi, ami szabad és igaz, élni fog ezzel. 33:20 Mégis azt mondjátok: Nem egyenlő az Úr útja. Ó, Izrael háza, én mindenkit az ő útai szerint ítél meg. 33:21 És lőn fogságunk tizenkettedik évében, a tizedik hónapban, a hónap ötödik napján, az, amelyik kiszabadult Jött hozzám Jeruzsálem, és ezt mondta: A város elpusztult. 33,22 Az ÚR keze pedig rajtam volt este, előbb, aki volt megszökött jött; és kinyitotta a számat, amíg hozzám nem jött a házban reggel; és a szám megnyílt, és nem voltam többé néma. 33,23 Ekkor szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván: 33,24 Embernek fia, akik Izrael földjének pusztaságain laknak, azt mondják: mondván: Ábrahám egy volt, és ő örökölte a földet; de mi sokan vagyunk; a földet adnak nekünk örökségül. 33:25 Mondd azért nékik: Így szól az Úr Isten! Vérrel esztek, és emeljétek fel szemeiteket bálványaitokra, és ontsatok vért birtokolják a földet? 33,26 Kardodra állsz, utálatosságot művelsz, és mindenkit megfertőztesz. az ő felebarátjának felesége: és ti birtokoljátok-é a földet? 33:27 Ezt mondd nékik: Így szól az Úr Isten; Ahogy élek, biztosan ők akik a pusztaságban vannak, kard által esnek el, és aki a pusztában van nyílt mezőt adok a vadállatoknak megemészteni, és a benne lévőknek az erődök és a barlangok meghalnak a pestistől. 33,28 Mert elpusztulttá teszem a földet, és erejének pompáját megszűnik; és Izráel hegyei pusztasággá válnak, hogy semmi át fog menni. 33,29 Akkor megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor a földet nagyrészt leraktam elpusztult minden utálatosságuk miatt, amelyeket elkövettek. 33:30 És te emberfia, a te néped fiai még beszélnek ellened a falaknál és a házak ajtajában, és beszélj egyet a másiknak, kiki a testvérének, mondván: Jöjj, kérlek, és hallgasd meg! mi az a szó, amely az ÚRtól származik. 33:31 És jönnek hozzád, ahogy a nép jön, és leülnek előtted mint az én népem, és hallják a te beszédet, de nem cselekszenek szájukkal nagy szeretetet tanúsítanak, de szívük utánuk jár mohóság. 33:32 És íme, olyan vagy nekik, mint egy nagyon kedves ének, akinek kellemes hangon, és jól tud hangszeren játszani, mert hallják a te szavadat szavakat, de nem teszik meg. 33:33 És amikor ez megtörténik, (íme, megtörténik), akkor megtudják hogy próféta is volt közöttük.