Ezékiel
20:1 És lőn a hetedik évben, az ötödik hónapban, a tizedikben
a hónap napján Izrael vénei közül némelyek eljöttek érdeklődni
az ÚRtól, és leültem előttem.
20,2 Ekkor szólt hozzám az ÚR igéje, mondván:
20:3 Embernek fia, szólj Izráel véneihez, és mondd nékik: Így
azt mondja az Úr Isten; Azért jöttél, hogy tőlem érdeklődj? Ahogy élek, mondja a
Uram ISTEN, nem fogsz tőled kérdezősködni.
20:4 Ítélkedsz-e felettük, emberfia, ítélkezel-e felettük? okozza őket
ismerjék atyáik útálatosságait:
20:5 És mondd nékik: Így szól az Úr Isten; Azon a napon, amikor választottam
Izrael, és felemelte kezemet Jákób házának magvához, és
megismertettem magam velük Egyiptom földjén, amikor felemeltem az enyémet
nyújtsd át nekik, mondván: Én vagyok az Úr, a ti Istenetek;
20,6 Azon a napon, amikor felemeltem hozzájuk kezemet, hogy kihozzam őket
Egyiptom földjét egy olyan országgá, amelyet kémleltem nekik, és amelyen áradtam
tej és méz, ami minden föld dicsősége:
20:7 Akkor ezt mondtam nekik: Vessétek el mindenki az ő útálatosságait
szemeit, és ne szennyezzék be magatokat Egyiptom bálványaival: Én vagyok az Úr
a te Istened.
20:8 De fellázadtak ellenem, és nem akartak hallgatni rám;
nem mindenki vetette el szemének utálatosságát, és nem is tették
hagyjátok el Egyiptom bálványait, akkor azt mondtam: Ráöntöm haragomat
őket, hogy véghez vigyem ellenük való haragomat a föld közepén
Egyiptom.
20,9 De én az én nevemért tettem, hogy azelőtt meg ne szennyezzék
a pogányok, akik között voltak, akiknek szeme láttára ismertem magam
nekik, amikor kihozta őket Egyiptom földjéről.
20,10 Ezért kivezettem őket Egyiptom földjéről, és
bevitte őket a vadonba.
20:11 És megadtam nekik rendelkezéseimet, és megmutattam nekik ítéleteimet, amelyek ha a
az ember, még élni is fog bennük.
20,12 Sőt a szombatjaimat is nekik adtam, hogy jel legyen köztem és közöttük,
hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, aki megszentelem őket.
20,13 De Izráel háza fellázadt ellenem a pusztában: ők
nem jártak törvényeim szerint, és megvetették ítéleteimet, amelyek ha a
az ember megteszi, még él is bennük; és az én szombatjaim is igen
szennyezett: akkor azt mondtam: kiöntöm rájuk haragomat a
pusztában, hogy elfogyassza őket.
20,14 De a nevemért tettem, hogy ne szennyezzék be azelőtt
a pogányok, akiknek szeme láttára kihoztam őket.
20,15 De én is felemeltem kezemet hozzájuk a pusztában, hogy akarjam
ne vigyük be őket arra a földre, amelyet adtam nekik, és amely tejjel folyik
és a méz, amely minden föld dicsősége;
20,16 Mert megvetették ítéleteimet, és nem az én rendelkezéseim szerint jártak, hanem
beszennyezték szombatjaimat, mert szívük bálványaik után járt.
20:17 Mindazonáltal az én szemem megkímélte őket attól, hogy elpusztítsa őket, én sem
vessen véget nekik a vadonban.
20,18 De én azt mondtam fiaiknak a pusztában: Ne járjatok a pusztában!
atyáitok rendeléseit, ne tartsátok meg ítéleteiket, és ne szennyezzétek be
magatokat a bálványaikkal együtt:
20:19 Én vagyok az Úr, a te Istened; járjatok az én rendelkezéseim szerint, és tartsátok meg ítéleteimet, és
csináld meg őket;
20:20 És szenteljétek meg szombatjaimat; és jel lesz köztem és közted,
hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
20:21 De a gyermekek fellázadtak ellenem, nem jártak az én részemben
törvényeket, és nem tartotta meg az én ítéleteimet, hogy megtegye azokat, amelyeket ha az ember megtesz, az
még élni is fog bennük; beszennyezték szombatjaimat: akkor azt mondtam: Megtenném
öntsd ki rájuk haragomat, hogy beteljesítsem ellenük való haragomat
vadon.
20,22 Mindazonáltal visszahúztam a kezem, és a nevemért azt tettem, hogy
nem szabad beszennyezni a pogányok szemében, akiknek szemében én
hozta elő őket.
20,23 Felemeltem kezemet hozzájuk a pusztában is, hogy akarjam
szórd szét őket a pogányok között, és oszlasd szét az országokban;
20,24 Mert nem hajtották végre az én ítéleteimet, hanem megvetették az én ítéleteimet
parancsolataimat, és beszennyezték szombatjaimat, és szemeik az övék után jártak
apák bálványai.
20,25 Ezért adtam nekik nem jó rendeléseket és ítéleteket is
amiben nem szabad élniük;
20,26 És beszennyeztem őket saját ajándékaikkal, hogy elmúltak
tűzön keresztül minden, ami megnyitja a méhet, hogy megalkossam őket
pusztaság, hogy megtudják, én vagyok az Úr.
20:27 Ezért, embernek fia, szólj Izráel házához, és mondd:
nekik: Így szól az Úr Isten; Atyáitok mégis káromoltak ebben
engem, mert vétket követtek el ellenem.
20,28 Mert amikor bevittem őket arra a földre, amelyért felemeltem
a kezem, hogy odaadjam nekik, akkor láttak minden magas dombot, és az összeset
vastag fák, és ott mutatták be áldozataikat, és ott ők
bemutatták felajánlásuk provokációját: ott is megtették a magukét
édes illattal, és kiöntötték oda italáldozataikat.
20,29 Akkor azt mondtam nekik: Mi az a magaslat, ahová mész? És a
nevét Bámának hívják mind a mai napig.
20:30 Mondd azért Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten! vagy?
szennyezett atyáitok módjára? és utána paráználkodtok
az utálatosságaikat?
20:31 Mert amikor felajánljátok ajándékaitokat, amikor átvezetitek fiaitokat a
tűz, beszennyezitek magatokat minden bálványotokkal mind a mai napig; és
kérdezősködjek tőletek, Izráel háza? Ahogy élek, mondja a
Uram ISTEN, nem fogsz tőled kérdezősködni.
20,32 És ami eszetekbe jut, az egyáltalán nem lesz, amit mondtok:
Olyanok leszünk, mint a pogányok, mint az országok családjai, hogy szolgáljunk
fa és kő.
20,33 Élek én, azt mondja az Úr Isten, erős kézzel és
kinyújtott karral és kiöntött dühvel uralkodni fogok rajtad:
20,34 És kihozlak titeket a nép közül, és összegyűjtelek a nép közül
országok, ahol szétszóródtatok, hatalmas kézzel és a
kinyújtotta a karját, és dühvel kiöntött.
20,35 És beviszlek titeket a nép pusztájába, és ott leszek
szemtől szembe könyörögni veled.
20,36 Mint ahogy esedeztem atyáitokkal a föld pusztájában
Egyiptom, így pereskedek veled, azt mondja az Úr Isten.
20,37 És átvezetlek a vessző alatt, és beviszlek
a szövetség köteléke:
20,38 És kiűzöm közületek a lázadókat és a vétkeseket
ellenem: kihozom őket abból az országból, ahol ők
tartózkodjatok, és nem mennek be Izráel földjére;
tudd meg, hogy én vagyok az Úr.
20:39 Ami titeket illeti, Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten; Menjetek, szolgáljatok
ki-ki a maga bálványai, és ezentúl is, ha nem hallgattok rám:
de ne szennyezd be többé szent nevemet ajándékaitokkal és a ti ajándékaitokkal
bálványok.
20,40 Mert az én szent hegyemen, Izrael magasságának hegyén,
azt mondja az Úr Isten, ott lesz Izráel egész háza, mindnyájan
a föld, szolgálj nekem: ott fogadom be őket, és ott kérem
a te áldozataidat és a te áldozataid zsengéjét, minden tiéddel együtt
szent dolgok.
20:41 Elfogadlak édes ízeddel, ha kihozlak a világból
embereket, és gyűjtsetek titeket azokból az országokból, ahol voltatok
elszórt; és megszentelődöm benned a pogányok előtt.
20:42 És megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor beviszlek benneteket
Izráel földjére, abba az országba, amelyért felemeltem kezemet
add oda atyáidnak.
20:43 És ott emlékezz meg útaidról és minden cselekedetedről, amelyeken ti
beszennyezték; és gyászoljátok magatokat a maga szemei előtt, mert
minden rosszat, amit elkövettetek.
20,44 És megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor dolgoztam veletek
az én nevemért, nem a te gonosz útaid szerint, sem a tiéd szerint
romlott cselekedetek, Izráel háza, azt mondja az Úr Isten.
20,45 És szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván:
20,46 Embernek fia, fordítsd arcodat dél felé, és vesd szavadat a
délre, és prófétálj a déli mező erdeje ellen;
20:47 És mondd a déli erdõnek: Halld az Úr beszédét! És így
azt mondja az Úr Isten; Íme, tüzet gyújtok benned, és úgy lesz
emészs fel minden zöld fát benned, és minden száraz fát: a lángoló lángot
nem oltják ki, és minden oldal déltől északig
megégetik benne.
20:48 És meglátja minden test, hogy én, az ÚR gyújtottam meg; nem lesz
kioltott.
20:49 Ekkor így szóltam: Ó, Uram, Istenem! azt mondják rólam: Nem beszél-é példázatokat?