Ezékiel 20:1 És lőn a hetedik évben, az ötödik hónapban, a tizedikben a hónap napján Izrael vénei közül némelyek eljöttek érdeklődni az ÚRtól, és leültem előttem. 20,2 Ekkor szólt hozzám az ÚR igéje, mondván: 20:3 Embernek fia, szólj Izráel véneihez, és mondd nékik: Így azt mondja az Úr Isten; Azért jöttél, hogy tőlem érdeklődj? Ahogy élek, mondja a Uram ISTEN, nem fogsz tőled kérdezősködni. 20:4 Ítélkedsz-e felettük, emberfia, ítélkezel-e felettük? okozza őket ismerjék atyáik útálatosságait: 20:5 És mondd nékik: Így szól az Úr Isten; Azon a napon, amikor választottam Izrael, és felemelte kezemet Jákób házának magvához, és megismertettem magam velük Egyiptom földjén, amikor felemeltem az enyémet nyújtsd át nekik, mondván: Én vagyok az Úr, a ti Istenetek; 20,6 Azon a napon, amikor felemeltem hozzájuk kezemet, hogy kihozzam őket Egyiptom földjét egy olyan országgá, amelyet kémleltem nekik, és amelyen áradtam tej és méz, ami minden föld dicsősége: 20:7 Akkor ezt mondtam nekik: Vessétek el mindenki az ő útálatosságait szemeit, és ne szennyezzék be magatokat Egyiptom bálványaival: Én vagyok az Úr a te Istened. 20:8 De fellázadtak ellenem, és nem akartak hallgatni rám; nem mindenki vetette el szemének utálatosságát, és nem is tették hagyjátok el Egyiptom bálványait, akkor azt mondtam: Ráöntöm haragomat őket, hogy véghez vigyem ellenük való haragomat a föld közepén Egyiptom. 20,9 De én az én nevemért tettem, hogy azelőtt meg ne szennyezzék a pogányok, akik között voltak, akiknek szeme láttára ismertem magam nekik, amikor kihozta őket Egyiptom földjéről. 20,10 Ezért kivezettem őket Egyiptom földjéről, és bevitte őket a vadonba. 20:11 És megadtam nekik rendelkezéseimet, és megmutattam nekik ítéleteimet, amelyek ha a az ember, még élni is fog bennük. 20,12 Sőt a szombatjaimat is nekik adtam, hogy jel legyen köztem és közöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, aki megszentelem őket. 20,13 De Izráel háza fellázadt ellenem a pusztában: ők nem jártak törvényeim szerint, és megvetették ítéleteimet, amelyek ha a az ember megteszi, még él is bennük; és az én szombatjaim is igen szennyezett: akkor azt mondtam: kiöntöm rájuk haragomat a pusztában, hogy elfogyassza őket. 20,14 De a nevemért tettem, hogy ne szennyezzék be azelőtt a pogányok, akiknek szeme láttára kihoztam őket. 20,15 De én is felemeltem kezemet hozzájuk a pusztában, hogy akarjam ne vigyük be őket arra a földre, amelyet adtam nekik, és amely tejjel folyik és a méz, amely minden föld dicsősége; 20,16 Mert megvetették ítéleteimet, és nem az én rendelkezéseim szerint jártak, hanem beszennyezték szombatjaimat, mert szívük bálványaik után járt. 20:17 Mindazonáltal az én szemem megkímélte őket attól, hogy elpusztítsa őket, én sem vessen véget nekik a vadonban. 20,18 De én azt mondtam fiaiknak a pusztában: Ne járjatok a pusztában! atyáitok rendeléseit, ne tartsátok meg ítéleteiket, és ne szennyezzétek be magatokat a bálványaikkal együtt: 20:19 Én vagyok az Úr, a te Istened; járjatok az én rendelkezéseim szerint, és tartsátok meg ítéleteimet, és csináld meg őket; 20:20 És szenteljétek meg szombatjaimat; és jel lesz köztem és közted, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 20:21 De a gyermekek fellázadtak ellenem, nem jártak az én részemben törvényeket, és nem tartotta meg az én ítéleteimet, hogy megtegye azokat, amelyeket ha az ember megtesz, az még élni is fog bennük; beszennyezték szombatjaimat: akkor azt mondtam: Megtenném öntsd ki rájuk haragomat, hogy beteljesítsem ellenük való haragomat vadon. 20,22 Mindazonáltal visszahúztam a kezem, és a nevemért azt tettem, hogy nem szabad beszennyezni a pogányok szemében, akiknek szemében én hozta elő őket. 20,23 Felemeltem kezemet hozzájuk a pusztában is, hogy akarjam szórd szét őket a pogányok között, és oszlasd szét az országokban; 20,24 Mert nem hajtották végre az én ítéleteimet, hanem megvetették az én ítéleteimet parancsolataimat, és beszennyezték szombatjaimat, és szemeik az övék után jártak apák bálványai. 20,25 Ezért adtam nekik nem jó rendeléseket és ítéleteket is amiben nem szabad élniük; 20,26 És beszennyeztem őket saját ajándékaikkal, hogy elmúltak tűzön keresztül minden, ami megnyitja a méhet, hogy megalkossam őket pusztaság, hogy megtudják, én vagyok az Úr. 20:27 Ezért, embernek fia, szólj Izráel házához, és mondd: nekik: Így szól az Úr Isten; Atyáitok mégis káromoltak ebben engem, mert vétket követtek el ellenem. 20,28 Mert amikor bevittem őket arra a földre, amelyért felemeltem a kezem, hogy odaadjam nekik, akkor láttak minden magas dombot, és az összeset vastag fák, és ott mutatták be áldozataikat, és ott ők bemutatták felajánlásuk provokációját: ott is megtették a magukét édes illattal, és kiöntötték oda italáldozataikat. 20,29 Akkor azt mondtam nekik: Mi az a magaslat, ahová mész? És a nevét Bámának hívják mind a mai napig. 20:30 Mondd azért Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten! vagy? szennyezett atyáitok módjára? és utána paráználkodtok az utálatosságaikat? 20:31 Mert amikor felajánljátok ajándékaitokat, amikor átvezetitek fiaitokat a tűz, beszennyezitek magatokat minden bálványotokkal mind a mai napig; és kérdezősködjek tőletek, Izráel háza? Ahogy élek, mondja a Uram ISTEN, nem fogsz tőled kérdezősködni. 20,32 És ami eszetekbe jut, az egyáltalán nem lesz, amit mondtok: Olyanok leszünk, mint a pogányok, mint az országok családjai, hogy szolgáljunk fa és kő. 20,33 Élek én, azt mondja az Úr Isten, erős kézzel és kinyújtott karral és kiöntött dühvel uralkodni fogok rajtad: 20,34 És kihozlak titeket a nép közül, és összegyűjtelek a nép közül országok, ahol szétszóródtatok, hatalmas kézzel és a kinyújtotta a karját, és dühvel kiöntött. 20,35 És beviszlek titeket a nép pusztájába, és ott leszek szemtől szembe könyörögni veled. 20,36 Mint ahogy esedeztem atyáitokkal a föld pusztájában Egyiptom, így pereskedek veled, azt mondja az Úr Isten. 20,37 És átvezetlek a vessző alatt, és beviszlek a szövetség köteléke: 20,38 És kiűzöm közületek a lázadókat és a vétkeseket ellenem: kihozom őket abból az országból, ahol ők tartózkodjatok, és nem mennek be Izráel földjére; tudd meg, hogy én vagyok az Úr. 20:39 Ami titeket illeti, Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten; Menjetek, szolgáljatok ki-ki a maga bálványai, és ezentúl is, ha nem hallgattok rám: de ne szennyezd be többé szent nevemet ajándékaitokkal és a ti ajándékaitokkal bálványok. 20,40 Mert az én szent hegyemen, Izrael magasságának hegyén, azt mondja az Úr Isten, ott lesz Izráel egész háza, mindnyájan a föld, szolgálj nekem: ott fogadom be őket, és ott kérem a te áldozataidat és a te áldozataid zsengéjét, minden tiéddel együtt szent dolgok. 20:41 Elfogadlak édes ízeddel, ha kihozlak a világból embereket, és gyűjtsetek titeket azokból az országokból, ahol voltatok elszórt; és megszentelődöm benned a pogányok előtt. 20:42 És megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor beviszlek benneteket Izráel földjére, abba az országba, amelyért felemeltem kezemet add oda atyáidnak. 20:43 És ott emlékezz meg útaidról és minden cselekedetedről, amelyeken ti beszennyezték; és gyászoljátok magatokat a maga szemei előtt, mert minden rosszat, amit elkövettetek. 20,44 És megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor dolgoztam veletek az én nevemért, nem a te gonosz útaid szerint, sem a tiéd szerint romlott cselekedetek, Izráel háza, azt mondja az Úr Isten. 20,45 És szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván: 20,46 Embernek fia, fordítsd arcodat dél felé, és vesd szavadat a délre, és prófétálj a déli mező erdeje ellen; 20:47 És mondd a déli erdõnek: Halld az Úr beszédét! És így azt mondja az Úr Isten; Íme, tüzet gyújtok benned, és úgy lesz emészs fel minden zöld fát benned, és minden száraz fát: a lángoló lángot nem oltják ki, és minden oldal déltől északig megégetik benne. 20:48 És meglátja minden test, hogy én, az ÚR gyújtottam meg; nem lesz kioltott. 20:49 Ekkor így szóltam: Ó, Uram, Istenem! azt mondják rólam: Nem beszél-é példázatokat?