Ezékiel 17,1 És szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván: 17:2 Embernek fia, mondj fel rejtvényt, és mondj példázatot a háznak Izrael; 17:3 És mondd: Ezt mondja az Úr Isten; Nagy sas nagy szárnyakkal, hosszúszárnyúak, tele tollakkal, amelyeknek sokféle színük volt Libanonban, és elvette a cédrus legmagasabb ágát: 17,4 Levágta fiatal gallyainak tetejét, és bevitte a földre trafik; a kereskedők városába állította be. 17,5 Vett a föld magjából is, és termőbe ültette terület; nagy vizek mellé helyezte, és fűzfának állította. 17:6 És növekedett, és alacsony termetű, terebélyes szőlőtővé lett, melynek ágai feléje fordult, és annak gyökerei alatta voltak: így lett a szőlőt, és ágakat hozott, és gallyakat vetett. 17,7 Volt egy másik nagy sas is, nagy szárnyakkal és sok tollal. és íme, ez a szőlőtő feléje hajlította gyökereit, és kilőtte ágak feléje, hogy megöntözze a barázdáinál ültetvény. 17,8 Jó földbe, nagy vizek mellé ültették, hogy megteremjen ágakat, és hogy gyümölcsöt teremjen, hogy szép szőlőtőke legyen. 17:9 Mondd: Így szól az Úr Isten; Boldogulni fog? nem húzza-e felvágni a gyökereit, és levágni a gyümölcsét, hogy elszáradjon? azt elszárad tavaszának minden levele, még nagy erő nélkül is vagy sok embernek, hogy a gyökereinél fogva felkapja. 17:10 Igen, íme, elültetve, boldogul-e? nem-e teljesen elsorvad, ha a keleti szél megérinti? a barázdákban elsorvad ahol nőtt. 17,11 És szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván: 17,12 Mondd most a lázadó háznak: Nem tudjátok, mit jelentenek ezek? mondd meg nekik: Íme, Babilon királya eljött Jeruzsálembe, és megérkezett fogta annak királyát és fejedelmeit, és magával vitte őket Babilonba; 17:13 És vett a király magvából, és szövetséget kötött vele, és esküt tett rá, letette az ország hatalmasait is. 17,14 Hogy alázatos legyen a királyság, hogy fel ne emelje magát, hanem hogy az ő szövetségének megtartása által megmaradjon. 17,15 De fellázadt ellene, amikor követeit Egyiptomba küldte lovakat és sok embert adhatnak neki. Vajon boldogulni fog? vajon ő menekülni, aki ilyeneket csinál? vagy megszegi a szövetséget és lesz szállított? 17,16 Élek én, azt mondja az Úr, az Isten, bizony azon a helyen, ahol a király lakik, aki királlyá tette, akinek esküjét megvetette és szövetségét megfékezi, még vele együtt is meg fog halni Babilon közepén. 17:17 A fáraó sem segít az ő hatalmas seregével és nagy seregével őt a háborúban, hegyek emelésével és erődök építésével, hogy elvágják sok személy: 17,18 Látva, hogy megvetette az esküt, és megszegte a szövetséget, amikor íme, kezet nyújtott, és mindezeket megtette, nem menekül. 17:19 Azért ezt mondja az Úr Isten: Ahogy élek, biztosan esküszöm, hogy ő megvetette, és az én szövetségemet megszegte, én is azt teszem kárpótolja a saját fejét. 17,20 És kiterítem rá hálómat, és csapdámba kerül, és elviszem őt Babilonba, és ott könyörögök vele az övéiért azt a vétket, amelyet ő vétett ellenem. 17,21 És minden szökevénye minden bandájával kard által elesik, és akik megmaradnak, szétszóródnak minden szél felé, és megtudjátok hogy én, az ÚR, mondtam. 17:22 Ezt mondja az Úr Isten: Azt is megteszem a legmagasabb ágát magas cédrusfát, és megállítom; levágom fiókáinak tetejét zsenge gallyat vet, és magas hegyre ülteti, és kimagasló: 17:23 Izráel magasságának hegyére ültetem, és meglesz nevelj ágakat és teremj gyümölcsöt, és légy szép cédrusfa, és alatta minden szárnyon minden szárnyas lakik; az ágak árnyékában abban fognak lakni. 17:24 És megtudja a mező minden fája, hogy én, az Úr hoztam le a magas fáról, felemelte az alacsony fát, kiszárította a zöldet fát, és virágoztattam a kiszáradt fát: én, az Úr szóltam és megtették.