Ezékiel
17,1 És szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván:
17:2 Embernek fia, mondj fel rejtvényt, és mondj példázatot a háznak
Izrael;
17:3 És mondd: Ezt mondja az Úr Isten; Nagy sas nagy szárnyakkal,
hosszúszárnyúak, tele tollakkal, amelyeknek sokféle színük volt
Libanonban, és elvette a cédrus legmagasabb ágát:
17,4 Levágta fiatal gallyainak tetejét, és bevitte a földre
trafik; a kereskedők városába állította be.
17,5 Vett a föld magjából is, és termőbe ültette
terület; nagy vizek mellé helyezte, és fűzfának állította.
17:6 És növekedett, és alacsony termetű, terebélyes szőlőtővé lett, melynek ágai
feléje fordult, és annak gyökerei alatta voltak: így lett a
szőlőt, és ágakat hozott, és gallyakat vetett.
17,7 Volt egy másik nagy sas is, nagy szárnyakkal és sok tollal.
és íme, ez a szőlőtő feléje hajlította gyökereit, és kilőtte
ágak feléje, hogy megöntözze a barázdáinál
ültetvény.
17,8 Jó földbe, nagy vizek mellé ültették, hogy megteremjen
ágakat, és hogy gyümölcsöt teremjen, hogy szép szőlőtőke legyen.
17:9 Mondd: Így szól az Úr Isten; Boldogulni fog? nem húzza-e
felvágni a gyökereit, és levágni a gyümölcsét, hogy elszáradjon? azt
elszárad tavaszának minden levele, még nagy erő nélkül is
vagy sok embernek, hogy a gyökereinél fogva felkapja.
17:10 Igen, íme, elültetve, boldogul-e? nem-e teljesen
elsorvad, ha a keleti szél megérinti? a barázdákban elsorvad
ahol nőtt.
17,11 És szólt hozzám az ÚR beszéde, mondván:
17,12 Mondd most a lázadó háznak: Nem tudjátok, mit jelentenek ezek?
mondd meg nekik: Íme, Babilon királya eljött Jeruzsálembe, és megérkezett
fogta annak királyát és fejedelmeit, és magával vitte őket
Babilonba;
17:13 És vett a király magvából, és szövetséget kötött vele, és
esküt tett rá, letette az ország hatalmasait is.
17,14 Hogy alázatos legyen a királyság, hogy fel ne emelje magát, hanem
hogy az ő szövetségének megtartása által megmaradjon.
17,15 De fellázadt ellene, amikor követeit Egyiptomba küldte
lovakat és sok embert adhatnak neki. Vajon boldogulni fog? vajon ő
menekülni, aki ilyeneket csinál? vagy megszegi a szövetséget és lesz
szállított?
17,16 Élek én, azt mondja az Úr, az Isten, bizony azon a helyen, ahol a király
lakik, aki királlyá tette, akinek esküjét megvetette és szövetségét
megfékezi, még vele együtt is meg fog halni Babilon közepén.
17:17 A fáraó sem segít az ő hatalmas seregével és nagy seregével
őt a háborúban, hegyek emelésével és erődök építésével, hogy elvágják
sok személy:
17,18 Látva, hogy megvetette az esküt, és megszegte a szövetséget, amikor íme,
kezet nyújtott, és mindezeket megtette, nem menekül.
17:19 Azért ezt mondja az Úr Isten: Ahogy élek, biztosan esküszöm, hogy ő
megvetette, és az én szövetségemet megszegte, én is azt teszem
kárpótolja a saját fejét.
17,20 És kiterítem rá hálómat, és csapdámba kerül,
és elviszem őt Babilonba, és ott könyörögök vele az övéiért
azt a vétket, amelyet ő vétett ellenem.
17,21 És minden szökevénye minden bandájával kard által elesik, és
akik megmaradnak, szétszóródnak minden szél felé, és megtudjátok
hogy én, az ÚR, mondtam.
17:22 Ezt mondja az Úr Isten: Azt is megteszem a legmagasabb ágát
magas cédrusfát, és megállítom; levágom fiókáinak tetejét
zsenge gallyat vet, és magas hegyre ülteti, és kimagasló:
17:23 Izráel magasságának hegyére ültetem, és meglesz
nevelj ágakat és teremj gyümölcsöt, és légy szép cédrusfa, és alatta
minden szárnyon minden szárnyas lakik; az ágak árnyékában
abban fognak lakni.
17:24 És megtudja a mező minden fája, hogy én, az Úr hoztam
le a magas fáról, felemelte az alacsony fát, kiszárította a zöldet
fát, és virágoztattam a kiszáradt fát: én, az Úr szóltam és
megtették.