Ezékiel 10:1 Akkor néztem, és íme, az égboltra, amely a feje fölött volt az ottani kerubok zafírkőként jelentek meg felettük, mint a trónhoz hasonló megjelenése. 10,2 És szólt a vászonba öltözött emberhez, és ezt mondta: Menj a kettő közé! a kerekeket a kerub alatt is, és töltsd meg a kezed szénnel gyújts tüzet a kerubok közül, és szórd szét őket a városon. És ő bement a látókörömbe. 10,3 A kerubok pedig a ház jobb oldalán álltak, amikor az ember bement; és a felhő betöltötte a belső udvart. 10,4 Ekkor felszállt az ÚR dicsősége a kerubról, és megállt a a ház küszöbe; és a ház megtelt felhővel, és a az udvar tele volt az ÚR dicsőségének fényével. 10,5 És a kerubok szárnyainak zúgása a külső udvarig hallatszott, mint a Mindenható Isten hangja, amikor beszél. 10:6 És lőn, hogy amikor megparancsolta a ruhába öltözött embernek vászon, mondván: Vegyen tüzet a kerekek közül, a kerekek közül kerubok; majd bement, és a kerekek mellé állt. 10:7 És egy kerub kinyújtotta kezét a kerubok közül a kerubok közé a tüzet, a mely a kerubok között vala, vevé azt, és megrakja a vászonba öltözöttnek kezébe: ki vette és elment ki. 10:8 És megjelent a kerubokban emberkéz alakja alattuk szárnyak. 10,9 És mikor megnéztem, ímé a négy kerék a kerubok mellett, egy kerék mellette az egyik kerub, a másik kereket pedig a másik kerub; és annak megjelenése a kerekek olyan színűek voltak, mint egy berillkő. 10:10 És ami a külsejüket illeti, négyüknek egy volt a hasonlatossága, mint egy kerék egy kerék közepén volt. 10:11 Amikor elmentek, négy oldalukon mentek; nem úgy fordultak meg, mint ők mentek, de arra a helyre, amerre a fej nézett, követték; ők nem fordultak meg, ahogy mentek. 10,12 És az egész testüket és a hátukat, a kezüket és a szárnyukat, és a kerekek tele voltak szemekkel körös-körül, még a kerekek is négynek volt. 10:13 Ami a kerekeket illeti, az én hallásomban hozzájuk kiáltott, ó kerék! 10,14 És mindegyiknek négy arca volt: az első arca egy kerub arca volt, és a második arc egy ember arca volt, a harmadik pedig a oroszlán, a negyedik pedig egy sas arca. 10,15 És felemelték a kerubokat. Ez az élőlény, akit láttam a Chebar folyó mellett. 10:16 És amikor a kerubok mentek, a kerekek is mentek mellettük; a kerubok felemelték szárnyaikat, hogy felemelkedjenek a földről, ugyanez kerekek sem fordultak nem mellőlük. 10:17 Amikor felálltak, ezek is megálltak; és amikor felemelték őket, felemelték ezeket fel magukat is, mert az élőlények lelke volt bennük. 10,18 Ekkor az ÚR dicsősége leszállt a ház küszöbéről, és a kerubok fölé állt. 10,19 A kerubok pedig felemelték szárnyaikat, és felemelkedtek a földről az én szememben: amikor kimentek, a kerekek is mellettük voltak, és kiki az ÚR házának keleti kapujának ajtajában állott; és Izráel Istenének dicsősége volt felettük. 10,20 Ez az az élőlény, akit láttam Izrael Istene alatt az által Chebar folyó; és tudtam, hogy ők a kerubok. 10:21 Mindegyiknek négy arca volt, és mindegyiknek négy szárnya; és a emberkezek hasonlatossága volt szárnyaik alatt. 10:22 És az ő arcuk hasonló volt azokhoz az arcokhoz, amelyeket én láttam Chebar folyója, megjelenésük és önmaguk: mindegyik ment egyértelmű.