Ezékiel
10:1 Akkor néztem, és íme, az égboltra, amely a feje fölött volt
az ottani kerubok zafírkőként jelentek meg felettük, mint
a trónhoz hasonló megjelenése.
10,2 És szólt a vászonba öltözött emberhez, és ezt mondta: Menj a kettő közé!
a kerekeket a kerub alatt is, és töltsd meg a kezed szénnel
gyújts tüzet a kerubok közül, és szórd szét őket a városon. És ő
bement a látókörömbe.
10,3 A kerubok pedig a ház jobb oldalán álltak, amikor az ember
bement; és a felhő betöltötte a belső udvart.
10,4 Ekkor felszállt az ÚR dicsősége a kerubról, és megállt a
a ház küszöbe; és a ház megtelt felhővel, és a
az udvar tele volt az ÚR dicsőségének fényével.
10,5 És a kerubok szárnyainak zúgása a külső udvarig hallatszott,
mint a Mindenható Isten hangja, amikor beszél.
10:6 És lőn, hogy amikor megparancsolta a ruhába öltözött embernek
vászon, mondván: Vegyen tüzet a kerekek közül, a kerekek közül
kerubok; majd bement, és a kerekek mellé állt.
10:7 És egy kerub kinyújtotta kezét a kerubok közül a kerubok közé
a tüzet, a mely a kerubok között vala, vevé azt, és megrakja
a vászonba öltözöttnek kezébe: ki vette és elment
ki.
10:8 És megjelent a kerubokban emberkéz alakja alattuk
szárnyak.
10,9 És mikor megnéztem, ímé a négy kerék a kerubok mellett, egy kerék mellette
az egyik kerub, a másik kereket pedig a másik kerub; és annak megjelenése
a kerekek olyan színűek voltak, mint egy berillkő.
10:10 És ami a külsejüket illeti, négyüknek egy volt a hasonlatossága, mint egy kerék
egy kerék közepén volt.
10:11 Amikor elmentek, négy oldalukon mentek; nem úgy fordultak meg, mint ők
mentek, de arra a helyre, amerre a fej nézett, követték; ők
nem fordultak meg, ahogy mentek.
10,12 És az egész testüket és a hátukat, a kezüket és a szárnyukat,
és a kerekek tele voltak szemekkel körös-körül, még a kerekek is
négynek volt.
10:13 Ami a kerekeket illeti, az én hallásomban hozzájuk kiáltott, ó kerék!
10,14 És mindegyiknek négy arca volt: az első arca egy kerub arca volt,
és a második arc egy ember arca volt, a harmadik pedig a
oroszlán, a negyedik pedig egy sas arca.
10,15 És felemelték a kerubokat. Ez az élőlény, akit láttam
a Chebar folyó mellett.
10:16 És amikor a kerubok mentek, a kerekek is mentek mellettük;
a kerubok felemelték szárnyaikat, hogy felemelkedjenek a földről, ugyanez
kerekek sem fordultak nem mellőlük.
10:17 Amikor felálltak, ezek is megálltak; és amikor felemelték őket, felemelték ezeket
fel magukat is, mert az élőlények lelke volt bennük.
10,18 Ekkor az ÚR dicsősége leszállt a ház küszöbéről,
és a kerubok fölé állt.
10,19 A kerubok pedig felemelték szárnyaikat, és felemelkedtek a földről
az én szememben: amikor kimentek, a kerekek is mellettük voltak, és
kiki az ÚR házának keleti kapujának ajtajában állott; és
Izráel Istenének dicsősége volt felettük.
10,20 Ez az az élőlény, akit láttam Izrael Istene alatt az által
Chebar folyó; és tudtam, hogy ők a kerubok.
10:21 Mindegyiknek négy arca volt, és mindegyiknek négy szárnya; és a
emberkezek hasonlatossága volt szárnyaik alatt.
10:22 És az ő arcuk hasonló volt azokhoz az arcokhoz, amelyeket én láttam
Chebar folyója, megjelenésük és önmaguk: mindegyik ment
egyértelmű.